A célsáv tetején lehet az infláció

A héten kiderül, érdemben csökkent-e az infláció, de több tényező is efelé mutat. A hazai kiskereskedelemnek jót tett a reálbérek nagyobb növekedése, de a szektor az unión belül is vegyes képet mutat.

A kiskereskedelem eltérően alakult az eurózóna országaiban Forrás: Shuttersctock

A héten a KSH három adatot közöl. Bár hagyományosan fontosak a szerdán megjelenő ipari és kiskereskedelmi adatok, tekintettel arra, hogy már rendelkezésre áll a második negyedéves GDP első becslése, az ágazatok júniusi adatai már egy fokkal kevésbé érdekesek – szemben például a pénteken megjelenő júliusi inflációs adattal – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Rámutatott, az ipar továbbra is inkább visszahúzza a magyar gazdaság teljesítményét: az ágazat termelése májusban éves alapon 2,6, míg havi alapon 1,3 százalékkal csökkent. Ebben elsősorban a gyenge külső keresletnek van szerepe, itt akkor várható javulás, ha a termékeink iránti kereslet növekedési pályára tud állni.

Akár négy százalékra is csökkenhetett az infláció. Fotó: MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap/Lakatos Péter

A kiskereskedelmi forgalom volumene májusban éves alapon 2,1 százalékkal bővült, míg havi alapon 1,3 százalékkal csökkent. A havi alapú visszaesés részben tekinthető a korábbi növekedés korrekciójának, de az éves alapú bővülés még így sem erős – ehhez a bizalom javulása mellett erőteljesebb reálbér-növekedésre lenne szükség – húzta alá Regős Gábor.

Az infláció júniusban az előző havi 4,4 százalékról 4,6 százalékra gyorsult, azaz érdemben a jegybanki cél felett található. Júliusban ehhez képest markáns mérséklődést vár négy százalékra, azaz ha az infláció nem is célon, de a célsáv tetején alakulhat – vélekedett a vezető közgazdász. Hozzátette, a csökkenés magyarázatát részben a bázishatások rejtik, részben azonban a kedvezőbb időjárásból fakadó kisebb fűtési igénynek, részben pedig a gyógyszerek árkorlátozásának van szerepe.

Szintén pénteken közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás július végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Az első hat hónapban az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2773,6 milliárd forintot tett ki, ami a megemelt éves előirányzat 58,1 százaléka. Látható tehát, hogy a költségvetésben az év második felében szigorú gazdálkodásra lenne szükség ahhoz, hogy legalább a 4,1 százalékra megemelt hiánycél tartható legyen. Kedvező ugyanakkor, hogy júniusban a költségvetés többletet tudott felhalmozni, melynek nagysága mindössze 27,4 milliárd forint volt, azonban fontos kiemelni, hogy ez az első olyan alkalom, hogy júniusban többlettel zár az államháztartás – fűzte hozzá Regős Gábor.

Az Eurostat heti adatközlései közül a kedden megjelenő júniusi ipariár-adatokat, a szerdán napvilágot látó szintén júniusi kiskereskedelmi adatokat és a csütörtöki májusi szolgáltatási adatokat érdemes megemlíteni szerinte. Májusban az ipari termelői árak – legalábbis havi alapon – tovább csökkentek: az eurózónában és a teljes Európia Unióban is 0,6 százalékkal. A csökkenésben az energia árának mérséklődése játszott szerepet, a többi terméktípusnál alig volt változás az árakban. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva a termelői árak 0,3, illetve 0,4 százalékos növekedését okozta a két területen.

A kiskereskedelmi forgalom májusban kedvezőtlenül alakult: az eurózónában 0,7, a teljes Európai Unióban 0,8 százalékkal esett vissza az áprilisi szinthez képest – ebben persze lehetett szerepe a húsvéthatásnak, bár ettől elvileg meg van tisztítva az adat. Éves alapon a forgalom 1,8 százalékkal nőtt az eurózónában és 1,9 százalékkal az Európai Unióban. Igencsak eltérő teljesítményt mutattak ugyanakkor az egyes tagállamok: jelentősen nőtt a forgalom Cipruson (7,9 százalék), Bulgáriában (7,2 százalék) és Luxemburgban (6,3 százalék), míg mérséklődött Finnországban (2,2 százalék), Lettországban (1,9 százalék) és Svédországban (1,8 százalék).

A szolgáltató ágazatok teljesítménye áprilisban az eurózónában és az Európai Unióban is 0,3 százalékkal csökkent havi alapon, miközben éves összevetésben 0,7, illetve 0,8 százalékkal bővült.  Az éves növekedés legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az információ, kommunikáció ágazatoknak köszönhető – sorolta Regős Gábor.

Szerdán tartja soron következő ülését a cseh jegybank. A legutóbbi kamatdöntő ülései közül a májusin 25 bázisponttal csökkentette, míg a júniusin nem változtatta irányadó rátáját a cseh jegybank, így az most 3,5 százalékon áll. Az elmúlt hónapokban a cseh infláció emelkedett, júniusban 2,9 százalékot tett ki. Regős Gábor most nem számít a monetáris kondíciók további lazítására.

Pénteken a román jegybank döntéshozói üléseznek. Romániában az alapkamat a magyarral megegyezően 6,5 százalék. Az irányadó rátát keleti szomszédunkban utoljára egy éve csökkentették. Tekintettel a júniusi 5,7 százalékos inflációra, lazításra most sem számít – tette hozzá.