A finn elnök szerint az Egyesült Királyság, Kanada, Törökország, Norvégia és Izland is közelebb kerülhetne az unióhoz, sőt akár teljes jogú taggá is válhatna.
A politikus úgy véli, az Ukrajna elleni háború és a nemzetközi erőviszonyok átalakulása olyan helyzetet teremtett, amely kedvezhet az integráció mélyítésének.
A lehetőségek ablaka rövid ideig marad nyitva. Ha véget ér az ukrajnai háború vagy változás történik Washingtonban, ismét háttérbe szorulhat a bővítés ügye
– figyelmeztetett.
Kanada mint uniós tagállam?
A finn elnök legnagyobb visszhangot kiváltó felvetése Kanada esetleges uniós tagságára vonatkozott.
Nem lenne csodálatos, ha Kanada az Európai Unió huszonnyolcadik tagállama lenne, és nem az Egyesült Államok ötvenegyedik állama?
– fogalmazott Stubb.
Megjegyzése nem véletlenül utalt Donald Trump amerikai elnök korábbi kijelentéseire, amelyekben többször is felvetette Kanada Egyesült Államokhoz csatolásának gondolatát. Ottawa ugyanakkor az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabban keresi a gazdasági és politikai kapcsolatok diverzifikálásának lehetőségeit.
Stubb szerint Európának újra kell gondolnia Törökország szerepét is
Senki sem beszél már Törökországról, pedig biztonságpolitikai szempontból az a cél, hogy a lehető legközelebb legyen Európához – jelentette ki. A finn államfő szerint a Nyugat-Balkán integrációja szintén kulcskérdés. Külön kiemelte Szerbiát, Koszovót, Albániát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, valamint Bosznia-Hercegovinát, amelyek szerinte továbbra is Európa egyik legérzékenyebb térségét alkotják.
Rekordméretű bővítés előtt az Európai Unió
Az Európai Unió jelenleg a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb bővítési hullámára készül. Jelenleg kilenc tagjelölt ország várakozik a csatlakozásra, köztük Ukrajna, Moldova, valamint a nyugat-balkáni államok többsége.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!