Így lesznek első- és másodrendű országok Európában: van, akit ez nem zavar

Az albán miniszterelnök szerint a vétójog ideiglenes korlátozása nem tántorítja el Tiranát a blokkhoz való csatlakozástól. Edi Rama szerint Albánia készen áll a csatlakozásra, és semmilyen körülmények között nem fognak meginogni.

Fotó: DANIEL GNAP Forrás: NurPhoto

Mindazonáltal a precedens alapján az új tagállamok fokozatos csatlakozása nem jelentene jogi problémát. Az új EU-tagállamok, főként a közép- és keleti országokból, a 2004-től kezdődő összes EU-bővítés után átmeneti korlátozásokkal szembesültek a szabad mozgást illetően.

Albánia nem egyedül sürgeti a tagságot

Az elmúlt időszakban ismét előkerült Ukrajna csatlakozásának a kérdése. Brüsszel ugyan továbbra is gyorsított pályán szeretné felvenni Ukrajnát a blokkba, azonban ezt már a legtöbb EU-s vezető is elutasítja. Nemrég a német kancellár, Friedrich Merz beszélt arról, hogy Ukrajnával egy úgynevezett társulási megállapodást kellene kötni a csatlakozás helyett. 

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Ukrajna részt venne az EU-s egyeztetéseken, szavazati joga azonban nem lenne. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan elutasította, és továbbra is teljes jogú tagságot követel. 

Az egyre nyilvánvalóbb kritikák ellenére Brüsszel továbbra is elkötelezett, az Euractiv számára pedig egy forrás megerősítette, hogy június 16-án Brüsszel javasolja az Ukrajna és Moldova EU-tagságáról szóló első tárgyalási fejezetcsoport megnyitását. Bár a tagság pontos feltételeiről továbbra is vita folyik, a csatlakozás folyamata egyértelmű.

Az EU-csatlakozási tárgyalások hat különböző, úgynevezett „klaszterre” oszlanak, amelyek az uniós jog területeit vagy „fejezeteit” tág tematikus szakpolitikai területekbe csoportosítják.

Minden egyes klaszter megnyitásához mind a 27 EU-kormány egyhangú jóváhagyása szükséges, és a vétók is megállíthatják a tárgyalások előrehaladását, ha a tagjelölt országokról úgy ítélik meg, hogy visszaesnek a reformok terén. Az első ilyen „tárgyalási témakör” az EU alapvető demokratikus, gazdasági és intézményi pilléreit érinti. 

Borítókép: Edi Rama, Albánia miniszterelnöke  (Fotó: AFP)