Vidéken is egyre magasabb a belépési küszöb
A drágulás ugyanakkor messze nem csak Budapestre korlátozódik. A nagyvárosokban is jelentősen emelkedett az a minimum árszint, amely alatt már alig találni lakást.
Debrecenben például öt évvel ezelőtt még 21,4 millió forintnál húzódott a legolcsóbb lakások lélektani határa, ma viszont 50 millió forint alatt szinte semmi sem kapható Hajdú-Bihar vármegye központjában. Szegeden 19 millió forintról 45,5 millióra emelkedett a belépő árszint, Székesfehérváron közel 20 millióról 46,5 millió forintra nőtt, míg Győrben 21,2 millió forintról 44,9 millióra drágult a legolcsóbb szegmens.
Jól mutatja a vidéki lakáspiac drágulását, hogy ma már mindössze öt olyan megyeszékhely maradt az országban, ahol 30 millió forint alatt is lehet lakást vásárolni.
A legolcsóbb továbbra is Salgótarján 11 millió forintos lélektani határral, de Miskolc, Szolnok, Békéscsaba és Kaposvár is a megfizethetőbb városok közé tartozik 24-29,4 millió forintos belépő árszinttel.
Öt évvel ezelőtt ehhez képest még teljesen más képet mutatott a piac: akkor csupán négy megyeszékhelyen volt 20 millió forint felett a belépő árszint, és 22 millió forint alatt gyakorlatilag minden nagyvárosban lehetett lakást találni.
Balogh László szerint ugyanakkor az elmúlt évek rendkívül gyors drágulási időszaka 2025 után látványosan kifulladt. Ebben szerepet játszik, hogy a vásárlók jelentős része elérte pénzügyi teljesítőképességének felső határát, így a piac már nehezebben tud újabb jelentős áremelkedést elviselni. A szakértő szerint emiatt a legolcsóbb lakások árszintjében sem várható a korábbi évekhez hasonló újabb ugrás, ugyanakkor az elmúlt öt év drágulása már így is alapjaiban rajzolta át a magyar nagyvárosok ingatlanpiacát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!