Mindenkit eladósítanának: Brüsszel gigászi költekezésre és új sarcokra készül

Miközben Európa több országában megszorításokkal próbálják csökkenteni a kiadásokat, Brüsszel rekordméretű költségvetésre készül. Az Európai Bizottság 45 százalékkal növelné az uniós büdzsét, miközben új adókat és közös uniós hitelfelvételt is előkészít.

2026. 05. 28. 9:52
Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Bizottság minden korábbinál nagyobb költségvetést akar, miközben új adókat és közös uniós adósságot is előkészít 

– állítja egy friss tanulmány. 
A kritikusok szerint Brüsszel egyre több válságot használ fel arra, hogy növelje hatáskörét és pénzügyi mozgásterét.

Minden eddiginél nagyobb költekezést terveznek

Miközben Európa számos fővárosában megszorításokkal próbálják kordában tartani a kiadásokat, az Európai Bizottság történelmi léptékű költségvetés-növelésre készül.

A 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keret összege elérheti az 1,763 billió eurót, ami 45 százalékkal haladná meg a jelenlegi költségvetési ciklus szintjét. A növekedés mértéke a korábbi számok tükrében válik igazán látványossá. A 2000 és 2006 közötti időszakban az uniós költségvetés még 712 milliárd eurót tett ki, ezt követően 975 milliárd euróra, majd 1,082 billió euróra emelkedett, jelenleg pedig 1,211 billió eurón áll. A mostani tervek szerint ez az összeg 1,763 billió euróra nőne.

Brüsszel a geopolitikai kihívásokkal, Kína erősödésével, a klímaváltozással és a közös európai védelemmel indokolja a bővítést. A kritikusok szerint azonban az Európai Bizottság gyakorlatilag minden válsághelyzetet arra használ fel, hogy növelje pénzügyi mozgásterét, hatásköreit és politikai befolyását.

Szükségtelenül szórják a pénzt

Az Epicenter liberális agytröszthálózat tanulmánya arra jutott, hogy a tervezett növekedés jelentős része elkerülhető lenne. A Neue Zürcher Zeitung birtokába került elemzés szerint az uniós költségvetésből mintegy 220 milliárd eurót lehetne lefaragni úgy, hogy közben az Európai Uniónak egyetlen alapvető feladatáról sem kellene lemondania. 

A szerzők szerint az 1,76 billió eurós keret helyett 1,54 billió euró is elegendő lenne.

Újabb sarcot vetnének ki a tagállamokra

A tervek között szerepel egy vállalati árbevételre kivetett uniós adó, egy EU-szintű dohányadó, az elektromos és elektronikai hulladékokra kivetett illeték, valamint a műanyagadó emelése. A tanulmány készítői szerint ezek az intézkedések komoly kockázatokat hordoznak. Úgy vélik, az uniós árbevételadó rontaná Európa versenyképességét, a dohányadó sértené a tagállamok szuverenitását, az elektronikai hulladékokra kivetett illeték pedig a szabályozási kudarcokat alakítaná át bevételi forrássá.

Kollektívan adósítanák el Európát

A tanulmány egyik legérzékenyebb pontja a közös uniós hitelfelvétel kérdése. Brüsszel a jövőben rendszeresen alkalmazná a közös uniós kötvényeket, amelyeket eddig elsősorban rendkívüli válsághelyzetek kezelésére használtak.

A szerzők szerint ez gyengítené a költségvetési fegyelmet, a terheket a jövő generációira hárítaná, és tovább gyorsítaná a döntéshozatal központosítását Brüsszelben. A vita így már nem csupán a pénzről, hanem az Európai Unió jövőbeli hatalmi szerepéről is szól.

Rámutattak, hogy az EU egyre több olyan területet finanszíroz, amely szerintük nem kapcsolódik közvetlenül a közös piachoz. Ide sorolják többek között a mezőgazdasági támogatásokat, a kohéziós alapokat, a migrációs kiadásokat, a klímaszociális alapokat, valamint a digitális és energetikai átállás támogatását. Véleményük szerint ezek az intézkedések inkább újraelosztási politikát jelentenek, mintsem a belső piac erősítését.

A tanulmány az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerét is bírálja. A szerzők szerint a jelenlegi rendszer túl nagy terhet rak a jövő generációira, ezért egy másik, tőkefedezeti alapú modellt javasolnak. A szerzők szerint az Európai Uniónak nem újabb alapokra, programokra, adókra és közös hitelekre kellene építenie, hanem inkább az egységes piac erősítésére, a bürokrácia csökkentésére és Európa versenyképességének javítására kellene koncentrálnia.

Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.