Az Európai Bizottság minden korábbinál nagyobb költségvetést akar, miközben új adókat és közös uniós adósságot is előkészít
– állítja egy friss tanulmány.
A kritikusok szerint Brüsszel egyre több válságot használ fel arra, hogy növelje hatáskörét és pénzügyi mozgásterét.
Minden eddiginél nagyobb költekezést terveznek
Miközben Európa számos fővárosában megszorításokkal próbálják kordában tartani a kiadásokat, az Európai Bizottság történelmi léptékű költségvetés-növelésre készül.
A 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keret összege elérheti az 1,763 billió eurót, ami 45 százalékkal haladná meg a jelenlegi költségvetési ciklus szintjét. A növekedés mértéke a korábbi számok tükrében válik igazán látványossá. A 2000 és 2006 közötti időszakban az uniós költségvetés még 712 milliárd eurót tett ki, ezt követően 975 milliárd euróra, majd 1,082 billió euróra emelkedett, jelenleg pedig 1,211 billió eurón áll. A mostani tervek szerint ez az összeg 1,763 billió euróra nőne.
Brüsszel a geopolitikai kihívásokkal, Kína erősödésével, a klímaváltozással és a közös európai védelemmel indokolja a bővítést. A kritikusok szerint azonban az Európai Bizottság gyakorlatilag minden válsághelyzetet arra használ fel, hogy növelje pénzügyi mozgásterét, hatásköreit és politikai befolyását.
Szükségtelenül szórják a pénzt
Az Epicenter liberális agytröszthálózat tanulmánya arra jutott, hogy a tervezett növekedés jelentős része elkerülhető lenne. A Neue Zürcher Zeitung birtokába került elemzés szerint az uniós költségvetésből mintegy 220 milliárd eurót lehetne lefaragni úgy, hogy közben az Európai Uniónak egyetlen alapvető feladatáról sem kellene lemondania.
A szerzők szerint az 1,76 billió eurós keret helyett 1,54 billió euró is elegendő lenne.
Újabb sarcot vetnének ki a tagállamokra
A tervek között szerepel egy vállalati árbevételre kivetett uniós adó, egy EU-szintű dohányadó, az elektromos és elektronikai hulladékokra kivetett illeték, valamint a műanyagadó emelése. A tanulmány készítői szerint ezek az intézkedések komoly kockázatokat hordoznak. Úgy vélik, az uniós árbevételadó rontaná Európa versenyképességét, a dohányadó sértené a tagállamok szuverenitását, az elektronikai hulladékokra kivetett illeték pedig a szabályozási kudarcokat alakítaná át bevételi forrássá.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!