A problémák márciusban kezdődtek, amikor Irán drón- és rakétatámadást indított egy ipari komplexum ellen, amely Katar LNG-termelésének központja. Bár a legtöbb támadóeszközt elfogták, három rakéta így is célba talált, és súlyosan megrongálta az úgynevezett LNG-train egységeket, amelyek a földgáz cseppfolyósításáért felelnek.
Szakértők szerint az iráni csapások nem véletlenszerűek voltak: a támadások a rendszer legkritikusabb elemeit érték. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a megsérült kriogén hőcserélők pótlása rendkívül időigényes, mivel ezek gyártását szinte teljes egészében egy amerikai vállalat uralja. Az új alkatrészek beszerzése akár négy-öt évig is eltarthat.
Iráni háború: hatalmas károk keletkeztek
A károk miatt Katar LNG-termelésének mintegy 17 százaléka kiesett, és elemzők szerint az exportkapacitás teljes helyreállítása akár az évtized végéig is elhúzódhat. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Katar különösen kiszolgáltatott a Hormuzi-szorosnak. Míg az Egyesült Arab Emírségek vagy Omán alternatív tengeri kijáratokkal is rendelkezik, Katar összes exportlétesítménye a Perzsa-öböl belső részén található, így nincs más útvonala a nyílt tengerek felé.
A térségben jelenleg mintegy 1600 hajó várakozik, köztük olaj- és LNG-szállítók. A beszámolók szerint egyes legénységek még pakisztáni zászlókat is készítettek saját kezűleg, abban bízva, hogy így biztonságosan áthaladhatnak a szoroson, de ez sem hozott eredményt. Az energiapiac szereplői attól tartanak, hogy még egy esetleges tűzszünet után sem tér vissza gyorsan a normális működés. Irán ugyanis azt állítja, hogy víz alatti robbanószerkezeteket telepített a szorosba, ezért a hajótársaságok és a biztosítók továbbra is rendkívül kockázatosnak tekintik az útvonalat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!