Veszélyben Európa, az energiaválság már az ajtón kopogtat

A közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság kaotikus állapotot eredményezett az energiapiacokon. Veszélybe került az európai ellátásbiztonság és egy energiaválság esélye is egyre nagyobb. Brüsszel szerdán egy rendkívüli intézkedéscsomaggal próbálja elejét venni a káosznak, amely jelentős állami támogatásokat és célzott adócsökkentéseket tenne lehetővé a tagállamok számára. A szakértők azonban megosztottak abban, hogy a most javasolt lépések elegendőek lesznek-e a válság megfékezésére.

Szerdán mutatják be az új energia-terveket Forrás: AFP

A Politico által megszerzett tervezet szerint az EU szerdai intézkedéscsomagja a gyorsan változó helyzetet próbálja kezelni. Az EU a jelenlegi jogszabályok alkalmazását javasolja a tagállamoknak, illetve átmeneti módosításokat irányoz elő azok hatékonyabbá tétele érdekében. A támogatási szabályok módosítása például lehetővé tenné, hogy 

• a tagállamok decemberig a nagykereskedelmi villamosenergia-költségek akár 70 százalékát fedezzék, 
• egyes ágazatok számára a megnövekedett üzemanyagköltségek akár 50 százalékát megtérítsék,
• a bizottság emellett együttműködne a tagállamokkal, célzott adócsökkentések kidolgozásában a rezsiszámlák mérséklése érdekében.

A kialakult helyzet kezelése azért is rendkívül nehéz, mert az EU grandiózus, hosszú távú tervei épp a fosszilis energiahordozókról való leválást tűzték ki célul. Az EU régóta futó ambiciózus klímapolitikát folytat, például a zöldberuházások ösztönzésével és az energiatakarékos háztartási eszközök elterjedésének támogatásával. Sok lépés viszont láthatóan rögtönzött és menet közben született, hogy kezeljék a gyorsan változó, feszült helyzetet.

Az energiaügyi problémák azonban annyira széleskörűek és összetettek, hogy sok szakértő kételkedik abban, hogy a szerdai intézkedéscsomag elegendő lesz. 

A támogatások bővítése például „némi megnyugvást hozhat, de érdemi hatása aligha lesz” — mondta egy tisztviselő. A fájdalmas valóság az, hogy egy igazán hatékony válasz időt és pénzt igényel — amelyekkel sok ország egyszerűen nem rendelkezik.

Nem minden fosszilis tüzelőanyagokra alapozó ország tud gyorsan villamos energiára átállni, de ez lenne az egyetlen megoldás. […] Senki sem tudja megjósolni a globális piacok jövőjét — néha a helyzet foglyai vagyunk

 — mondta Zygimantas Vaiciunas litván energiaügyi miniszter.

Milyen út vezetett a közelgő energiaválságig?

Az iráni háború kirobbanásakor egy EU-s szintű válasz még túl korainak tűnt. A fegyveres konfliktus első két hétben az uniós tisztviselők és energiaügyi miniszterek optimisták voltak, hangsúlyozva a diverzifikált ellátást és a megújuló energiaforrások arányának növekedését, mondván: 

a válság nem lesz olyan súlyos, mint az Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója utáni helyzet volt. 

Több találkozón is azt hangoztatták, hogy az ellátás biztosított, a fő kockázat az árak emelkedése lehet. A bizottság inkább a már létező eszközökre — például az adócsökkentésekre és a támogatásokra — hívta fel a figyelmet, miközben gyorsabb dekarbonizációra és villamosításra ösztönözte a tagállamokat.

A kezdeti magabiztosság abból fakadt, hogy az EU energiaellátása viszonylag kevéssé függ a Hormuzi-szoroson keresztülhaladó szállítmányoktól. Bár a globális olaj- és LNG-ellátás mintegy 20 százaléka ott halad át, az EU importja főként az Egyesült Államokból, Kanadából és Norvégiából, valamint Azerbajdzsánból és Algériából származik.

Mégis hamar jelentkezett egy komoly probléma: a földgázfüggőség.

Az EU ugyan kevés gázt vásárol a Perzsa-öbölből, de az LNG szerepének növekedése új helyzetet teremtett. Az LNG-szállítmányok ugyanis oda mennek, ahol a legnagyobb a profit, így a szoros lezárása globális versenyt indított el a készletekért, és Európából Ázsiába irányította át a szállítmányok egy részét. A fordulópont végül március 19-én jött el, amikor két katari gázmező bombázása a globális kínálat 3 százalékát azonnal kivonta a forgalomból. Több EU-s tagállam — köztük Olaszország és Belgium — is súlyosan érintett volt és ekkor vált valóságossá a hosszú távú energiaválság lehetősége.

A földgázhelyzet jelenleg javulást mutat, de egy újabb probléma jelent meg a radaron, méghozzá a repülőgép-üzemanyag és a dízelellátás lehetséges zavarai. Ezek jelentős része a Perzsa-öbölből érkezik, és az EU szükségleteinek mintegy 40 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át. Az EU először kevesebb utazásra szólította fel a lakosságot, majd felmerült egy üzemanyag-kvótarendszer bevezetése, ezt pedig követte több más megoldási javaslat is.

Bár a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálásával mintegy 400 millió hordó olajat szabadítottak fel, elemzők szerint Európának csak hat hétre elegendő repülőgép-üzemanyaga maradt.

A gyorsan szaporodó problémák aláássák a bizottság képességét egy minden tagállam számára megfelelő válasz kidolgozására. A szerdai tervezetben például a repülőgép-üzemanyagra vonatkozó részek még hiányosak. Az uniós reakció ellentmondásos is: miközben tagadják az üzemanyagválságot, járattörlésekről érkeznek beszámolók, és az EU arra ösztönözi az állampolgárokat, hogy utazzanak kevesebbet.

A probléma részben az, hogy az EU nem látja teljesen át saját energiaszerkezetét, ezért most megkezdődik ennek teljes feltérképezése.

A koordináció is hiányos, mivel hiába zajlanak rendszeres egyeztetések, a valódi együttműködés inkább kétoldalú (országok között zajlik), mintsem uniós szintű alapon történik. Egy energiaügyi miniszter már egy WhatsApp-csoport létrehozását is javasolta az információk megosztására. Eközben Hollandia különutas intézkedéseket vezetett be és olajtartalékokat szabadított fel. A litván energiaügyi miniszter szerint bár az új szabályok nagyobb szabadságot adnak, de az ezekkel járó pénzügyi teher ettől még a tagállamokra hárul majd. Ezért közös uniós finanszírozási eszközöket sürget.

Szerinte Európa fosszilis energiafüggőségének megszüntetése az egyetlen tartós megoldás – de gyors megoldás egyszerűen nincs a problémára.

Borítókép: Szerdán mutatják be az új energiaterveket (Fotó: AFP)