Veszélyben Európa, az energiaválság már az ajtón kopogtat

A közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság kaotikus állapotot eredményezett az energiapiacokon. Veszélybe került az európai ellátásbiztonság és egy energiaválság esélye is egyre nagyobb. Brüsszel szerdán egy rendkívüli intézkedéscsomaggal próbálja elejét venni a káosznak, amely jelentős állami támogatásokat és célzott adócsökkentéseket tenne lehetővé a tagállamok számára. A szakértők azonban megosztottak abban, hogy a most javasolt lépések elegendőek lesznek-e a válság megfékezésére.

Szerdán mutatják be az új energia-terveket Forrás: AFP

Amióta február 28-án kitört a közel-keleti konfliktus, az energiapiacokra kaotikus mozgás jellemző, egy negatív hírre azonnali emelkedésbe kezdenek az energiaárak, míg a pozitív hírekre meredek eséssel reagálnak. Ráadásul nem egyszer volt példa arra, hogy Donald Trump amerikai elnök egy pozitív bejelentését órákon belül cáfolta az iráni vezetés – mint ahogy az történt a Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló hírek esetében is. Az Európai Bizottság szerdán egy átfogó, rendkívüli energiaprogramot mutat be, amelynek célja, hogy az Európai Unió felkészüljön az egyre nagyobb eséllyel közelgő energiaválságra – számolt be róla a Politico.

Fotó: AFP

A Perzsa-öbölben zajló események szinte követhetetlen tempóban alakulnak. Kezdetben az emelkedő energiaárak miatti aggodalmak domináltak. Ez később Európa gázellátásával kapcsolatos félelmekké alakult, majd a csökkenő kerozinkészletek és a korlátozott finomítói kapacitások miatti feszültség került előtérbe. Trump elnök kiszámíthatatlan lépései sem járulnak hozzá a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros stabilitásához, amely az energiaellátási problémák középpontjában áll. Ahogy arról lapunk is beszámolt, hétfőn Trump az iráni tűzszünetről nyilatkozott, de a tőle megszokott módon, kissé ködösen fogalmazott. Donald Trump amerikai elnök végül kedd este bejelentette:

Utasítottam katonaságunkat, hogy folytassa a blokádot, és minden más tekintetben maradjon készenlétben és harcképes, és meghosszabbítom a tűzszünetet mindaddig, amíg javaslatukat be nem nyújtják, és a tárgyalások így vagy úgy le nem zárulnak.

Döntését az amerikai elnök azzal magyarázta, hogy az iráni kormány rendkívül megosztott, és Asim Munir tábornagy és Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök kérésére függesztették fel az Irán elleni támadásokat.

A Politico által megszerzett tervezet szerint az EU szerdai intézkedéscsomagja a gyorsan változó helyzetet próbálja kezelni. Az EU a jelenlegi jogszabályok alkalmazását javasolja a tagállamoknak, illetve átmeneti módosításokat irányoz elő azok hatékonyabbá tétele érdekében. A támogatási szabályok módosítása például lehetővé tenné, hogy 

• a tagállamok decemberig a nagykereskedelmi villamosenergia-költségek akár 70 százalékát fedezzék, 
• egyes ágazatok számára a megnövekedett üzemanyagköltségek akár 50 százalékát megtérítsék,
• a bizottság emellett együttműködne a tagállamokkal, célzott adócsökkentések kidolgozásában a rezsiszámlák mérséklése érdekében.

A kialakult helyzet kezelése azért is rendkívül nehéz, mert az EU grandiózus, hosszú távú tervei épp a fosszilis energiahordozókról való leválást tűzték ki célul. Az EU régóta futó ambiciózus klímapolitikát folytat, például a zöldberuházások ösztönzésével és az energiatakarékos háztartási eszközök elterjedésének támogatásával. Sok lépés viszont láthatóan rögtönzött és menet közben született, hogy kezeljék a gyorsan változó, feszült helyzetet.

Az energiaügyi problémák azonban annyira széleskörűek és összetettek, hogy sok szakértő kételkedik abban, hogy a szerdai intézkedéscsomag elegendő lesz. 

A támogatások bővítése például „némi megnyugvást hozhat, de érdemi hatása aligha lesz” — mondta egy tisztviselő. A fájdalmas valóság az, hogy egy igazán hatékony válasz időt és pénzt igényel — amelyekkel sok ország egyszerűen nem rendelkezik.

Nem minden fosszilis tüzelőanyagokra alapozó ország tud gyorsan villamos energiára átállni, de ez lenne az egyetlen megoldás. […] Senki sem tudja megjósolni a globális piacok jövőjét — néha a helyzet foglyai vagyunk

 — mondta Zygimantas Vaiciunas litván energiaügyi miniszter.

Milyen út vezetett a közelgő energiaválságig?

Az iráni háború kirobbanásakor egy EU-s szintű válasz még túl korainak tűnt. A fegyveres konfliktus első két hétben az uniós tisztviselők és energiaügyi miniszterek optimisták voltak, hangsúlyozva a diverzifikált ellátást és a megújuló energiaforrások arányának növekedését, mondván: 

a válság nem lesz olyan súlyos, mint az Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója utáni helyzet volt. 

Több találkozón is azt hangoztatták, hogy az ellátás biztosított, a fő kockázat az árak emelkedése lehet. A bizottság inkább a már létező eszközökre — például az adócsökkentésekre és a támogatásokra — hívta fel a figyelmet, miközben gyorsabb dekarbonizációra és villamosításra ösztönözte a tagállamokat.

A kezdeti magabiztosság abból fakadt, hogy az EU energiaellátása viszonylag kevéssé függ a Hormuzi-szoroson keresztülhaladó szállítmányoktól. Bár a globális olaj- és LNG-ellátás mintegy 20 százaléka ott halad át, az EU importja főként az Egyesült Államokból, Kanadából és Norvégiából, valamint Azerbajdzsánból és Algériából származik.

Mégis hamar jelentkezett egy komoly probléma: a földgázfüggőség.

Az EU ugyan kevés gázt vásárol a Perzsa-öbölből, de az LNG szerepének növekedése új helyzetet teremtett. Az LNG-szállítmányok ugyanis oda mennek, ahol a legnagyobb a profit, így a szoros lezárása globális versenyt indított el a készletekért, és Európából Ázsiába irányította át a szállítmányok egy részét. A fordulópont végül március 19-én jött el, amikor két katari gázmező bombázása a globális kínálat 3 százalékát azonnal kivonta a forgalomból. Több EU-s tagállam — köztük Olaszország és Belgium — is súlyosan érintett volt és ekkor vált valóságossá a hosszú távú energiaválság lehetősége.

A földgázhelyzet jelenleg javulást mutat, de egy újabb probléma jelent meg a radaron, méghozzá a repülőgép-üzemanyag és a dízelellátás lehetséges zavarai. Ezek jelentős része a Perzsa-öbölből érkezik, és az EU szükségleteinek mintegy 40 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át. Az EU először kevesebb utazásra szólította fel a lakosságot, majd felmerült egy üzemanyag-kvótarendszer bevezetése, ezt pedig követte több más megoldási javaslat is.

Bár a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálásával mintegy 400 millió hordó olajat szabadítottak fel, elemzők szerint Európának csak hat hétre elegendő repülőgép-üzemanyaga maradt.

A gyorsan szaporodó problémák aláássák a bizottság képességét egy minden tagállam számára megfelelő válasz kidolgozására. A szerdai tervezetben például a repülőgép-üzemanyagra vonatkozó részek még hiányosak. Az uniós reakció ellentmondásos is: miközben tagadják az üzemanyagválságot, járattörlésekről érkeznek beszámolók, és az EU arra ösztönözi az állampolgárokat, hogy utazzanak kevesebbet.

A probléma részben az, hogy az EU nem látja teljesen át saját energiaszerkezetét, ezért most megkezdődik ennek teljes feltérképezése.

A koordináció is hiányos, mivel hiába zajlanak rendszeres egyeztetések, a valódi együttműködés inkább kétoldalú (országok között zajlik), mintsem uniós szintű alapon történik. Egy energiaügyi miniszter már egy WhatsApp-csoport létrehozását is javasolta az információk megosztására. Eközben Hollandia különutas intézkedéseket vezetett be és olajtartalékokat szabadított fel. A litván energiaügyi miniszter szerint bár az új szabályok nagyobb szabadságot adnak, de az ezekkel járó pénzügyi teher ettől még a tagállamokra hárul majd. Ezért közös uniós finanszírozási eszközöket sürget.

Szerinte Európa fosszilis energiafüggőségének megszüntetése az egyetlen tartós megoldás – de gyors megoldás egyszerűen nincs a problémára.

Borítókép: Szerdán mutatják be az új energiaterveket (Fotó: AFP)