A tőzsde már reagált: zuhannak a légitársaságok részvényei

Újra fokozódik a feszültség a Közel-Keleten, ami az energiapiacokon és a légiközlekedési szektorban is érezteti hatását: az olajárak emelkedése mellett a légitársaságok részvényei is gyengülni kezdtek. A piaci reakciók azt jelzik, hogy egyre nő a bizonytalanság a kerozinellátás körül.

Forrás: Asghar Besharati/AP

A hetek óta húzódó iráni háború nyomán a légiközlekedési ágazat problémái tovább mélyülnek: az üzemanyaghiány és az energiaárak emelkedése mellett már a tőzsdén is megjelent a válság, a légitársaságok részvényei látványos esésbe fordultak – írta meg a The Guardian. Meredeken emelkedtek az olajárak, miközben az európai részvénypiacok estek hétfőn, miután az Egyesült Államok lefoglalt egy iráni hajót, ami megingatta a békemegállapodással kapcsolatos reményeket – számolt be a lap.

A légitársaságok részvényeinek árfolyama meredeken esett hétfőn / Asghar Besharati/AP

A Brent típusú nyersolaj ára – amely a nemzetközi referencia – hétfőn akár öt százalékkal is emelkedett, hordónként 95,50 dollárra. Eközben az európai tőzsdék gyengültek: 

a londoni FTSE–100 index 0,5 százalékkal csökkent, a francia CAC–40 és a német DAX egyaránt mintegy egy százalékot esett, míg a vezető európai vállalatokat követő Stoxx Europe 600 index 0,9 százalékkal került lejjebb. 

A piaci mozgásokat az váltotta ki, hogy Donald Trump vasárnap bejelentette: az Egyesült Államok lefoglalt egy iráni teherhajót, amely megpróbált áttörni a Hormuzi-szoros térségében érvényben lévő amerikai blokádon. Az incidens tovább növelte annak kockázatát, hogy a tűzszünet meghiúsulhat, még mielőtt a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnének Pakisztánban. Az immár nyolcadik hetébe lépő iráni háború több ezer halálos áldozatot követelt, és súlyosan megrázta a globális energiapiacokat. Normál körülmények között a világ olaj- és gázszállításának mintegy ötöde halad át a Hormuzi-szoroson.

A válság egyre komolyabban hat a légitársaságokra

A légitársaságok részvényei is meredeken estek hétfőn, miután egyre nagyobb az aggodalom a nemzetközi utazásokra és a kerozinellátásra gyakorolt hatások miatt. 

• A British Airways tulajdonosa, az IAG 3,4 százalékkal gyengült, 
• a Wizz Air 4,9 százalékot esett, 
• míg az európai piacvezető Ryanair árfolyama 3,3 százalékkal csökkent. 
• A repülőgép-hajtóműveket gyártó Rolls-Royce részvényei szintén mintegy három százalékkal estek. 

Ezzel szemben az energiavállalatok erősödtek: a BP és a Shell a nap legnagyobb nyertesei közé tartozott az FTSE–100 indexben, mindkét cég részvénye több mint két százalékkal emelkedett. Az olajárak pénteken még kilenc százalékkal estek, miután Irán bejelentette, hogy a kéthetes tűzszünet idejére újra megnyitja a Hormuzi-szorost, Donald Trump pedig azt közölte, hogy Teherán vállalta: a jövőben nem zárja le a kulcsfontosságú tengeri útvonalat.

A hétvégén azonban olyan hírek érkeztek, hogy az iráni Forradalmi Gárda tüzet nyitott tartályhajókra. Teherán emellett azt is jelezte, hogy nem vesz részt a tárgyalások következő fordulójában, amelyet az Egyesült Államok még a tűzszünet lejárta előtt szeretett volna elindítani. Susannah Streeter, a Wealth Club vezető befektetési stratégája szerint a kereskedelem újraindulásával – különösen az energiaszállításokkal – kapcsolatos remények szertefoszlottak, ami újabb idegességet hozott a piacokra. 

Komoly türelemre van szükség, mivel egyes iparágak – például a légitársaságok – már kerozinhiánnyal néznek szembe, és rendkívül feszült időszakot élünk

– fogalmazott.

Az Egyesült Királyságban 20 százalékkal többen lógnak meg fizetés nélkül a benzinkutakról

A The Guardian szerint az Egyesült Királyságban tovább nőtt az aggodalom az energiaválság mértéke miatt: a nagykereskedelmi gázárak hétfőn 5,8 százalékkal emelkedtek, így egységenként már nagyjából egy font körüli szintre drágultak. Az Energy and Climate Intelligence Unit elemzői szerint 

ha az olajár tartósan száz dollár körül alakul, az az évi nyolcezer mérföldet autózó brit autósoknak mintegy 140 fontos, vagyis forintban évi mintegy 65 ezres többletköltséget jelenthet. 

A British Oil Security Syndicate a Sun című lapnak arról számolt be, hogy az iráni háború kezdete óta 19 százalékkal nőtt a tankolás kifizetése nélküli távozások száma a benzinkutaknál.