Brüsszel pániküzemmódban, hatalmas a baj az energiaválság miatt

Az Európai Bizottság a hírek szerint egy vészhelyzeti energiacsomagot tervez bemutatni, ami azonban nem tűnik többnek egy sebtapasznál. Brüsszel szeretné megvédeni a saját elhibázott politikáját, miközben egy széles körű válság látszik kibontakozni a háttérben, ami akár évekig is elhúzódhat.

Fotó: SIVARAM VENKITASUBRAMANIAN Forrás: NurPhoto

Azt pedig még továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan mikor is kerül pont a konfliktus végére. Ráadásul ez csak a problémák egy részét oldja majd meg.

A problémák ugyanis annyira széles körűek, sokrétűek és gyorsan változók, hogy a megfigyelők kételkednek abban, hogy bármivel is áll elő az EU szerdán, az kielégítheti a potenciálisan évekig tartó turbulenciára készülő fővárosokat. A támogatások bővítése például nyugodtan nyújthat némi vigaszt egyeseknek, de valószínűleg nem fogja ellensúlyozni a negatív hatást – panaszkodott egy tisztviselő.

 

Brüsszel nemrég még optimista volt

A konfliktus első két hetében a blokk energiaügyi minisztereinek nagy többsége igyekezett mosolygós arcot vágni és optimizmusának hangot adni. Brüsszel központi narratívája szerint ugyanis a zöldátállás és a diverzifikált energiaellátás irányába tett lépések elegendők ahhoz, hogy ez a válság kevésbé érintse a kontinenst, mint az orosz–ukrán háború kitörése.

Az energiaügyi miniszterek a találkozók során kijelentették, hogy az ellátás biztosított, a fő kockázatot pedig az emelkedő árak jelentik.

Az európai vezetők bíztak benne, hogy miután a Hormuzi-szoros felől csak korlátozott mértékben érkeztek energiahordozók a kontinens országaiba, így ennek kiesése nem érinti majd súlyosan a blokkot. A helyzet azonban jóval bonyolultabb, mint azt a brüsszeli bürokraták feltételezték, az önbizalomnak pedig hamar vége szakadt. 

Az EU ugyan csak kis mennyiségű földgázt vásárolt a Perzsa-öbölből, de a cseppfolyósított földgáz (LNG) – amire a blokk lecserélte az orosz földgázt – növekvő kereslete új problémát jelentett. A csővezetékekkel ellentétben az LNG-szállító tartályhajók gyakran szabadon folytathatják üzleti tevékenységüket ott, ahol a legjövedelmezőbb a számukra, ami azt jelenti, hogy a szoros lezárása a fogyatkozó készletekért folytatott heves globális versenyt eredményezett, és a hajókat Európából Ázsiába irányította át.

 

A katari bombázásba beleremegett az Európai Bizottság is

Az esemény, amely látszólag kristályosította az EU egyre növekvő gázproblémáját, szó szerint egy robbanással következett be az európai vezetők március 19-i csúcstalálkozójának közepén, amikor két hatalmas katari földgázmező bombázása másodpercek alatt a globális kínálat három százalékát kiütötte. Több EU-s ország is ki volt téve a veszélynek, köztük Olaszország és Belgium is, amelyek jelentős kínálati kieséssel néztek szembe, miután Katar legnagyobb energiacégének vezetője vis maiort jelentett be, és figyelmeztetett, hogy a termelési kapacitás újjáépítése akár öt évig is eltarthat.

Egy hosszú távú fennakadás veszélye hirtelen nagyon is valóssá vált. A realitás pedig világossá vált mindenki számára: a globális energiaellátási láncokban bekövetkező drasztikus változások évekig elhúzódhatnak, és tartós hatással lehetnek az árakra.

Ez pedig csak fokozta az EU szokatlanul alacsony gázkészleteivel kapcsolatos félelmeket, amelyek a téli drasztikus visszaeséseket követően kimerültek. Brüsszel azonban továbbra is ellenáll mindennemű, a zöldpolitika visszavágását célzó felhívással szemben. Ráadásul nem sokkal a gázkrízis után Európának szembesülni kellett vele, hogy hamarosan kifogy a repülőgép-üzemanyagból. A blokk sugárhajtómű-üzemanyag- és dízelellátása – a benzinnel, a nyersolajjal és a földgázzal ellentétben – nagyrészt a Perzsa-öbölből érkezett, az EU-készletek mintegy negyven százaléka pedig a Hormuzi-szoroson keresztül haladt át.

Habár Brüsszel várhatóan megpróbál majd sebtapaszt ragasztani a problémák egész sorára, a tartós és biztos rendezéshez azonban időre és pénzre lenne szükség, ami a legtöbb tagország számára nem áll rendelkezésre.

Borítókép: Egy LNG-szállító tartályhajó (Fotó: AFP)