Brüsszel pániküzemmódban, hatalmas a baj az energiaválság miatt

Az Európai Bizottság a hírek szerint egy vészhelyzeti energiacsomagot tervez bemutatni, ami azonban nem tűnik többnek egy sebtapasznál. Brüsszel szeretné megvédeni a saját elhibázott politikáját, miközben egy széles körű válság látszik kibontakozni a háttérben, ami akár évekig is elhúzódhat.

Fotó: SIVARAM VENKITASUBRAMANIAN Forrás: NurPhoto

Kiszivárogtak annak a vészhelyzeti energiacsomagnak a tervei, amellyel az Európai Bizottság egyszerre próbálja meg az összes elhibázott lépését orvosolni és megvédeni az öngyilkos zöldpolitikáját. Brüsszel kezdetben ünnepelte saját magát, és arról beszélt, hogy a Hormuzi-szoros lezárásának következményei nem érintik majd a kontinenst, a valóság azonban bekopogtatott az ajtón – írja az Origo. 

Brüsszel lassan kezdi megérteni, hogy az iráni háború következményei évekig is elhúzódhatnak. Fotó: NurPhoto

Brüsszel friss tervei lényegében a klasszikus bürokratikus megoldások könyvéből kerültek elő. Az Európai Bizottság azt tanácsolja az országoknak, hogy használják a meglévő törvényeket vagy finom, ideiglenes változtatásokat vezet be a szabályok hatékonyabbá tétele érdekében. A támogatási szabályok javasolt módosításai lehetővé teszik az országoknak, hogy decemberig a nagykereskedelmi energiaszámlák költségeinek akár hetven százalékát, egyes ágazatokban pedig a válság okozta többlet üzemanyagköltségek akár ötven százalékát is fedezzék.

Az intézkedések egy része lényegében az öngyilkos zöldpolitika meghosszabbítása, míg másik része improvizáltnak tűnik.

Ráadásul ezen intézkedések és javaslatok mindegyike olyan, amely a tagállami koordináció fokozását, a kereslet csökkentését és az információmegosztás fokozását célozza. Amióta február 28-án kitört az iráni háború, az EU vadul eltérő politikai impulzusok között ingadozik. 

Azt pedig még továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan mikor is kerül pont a konfliktus végére. Ráadásul ez csak a problémák egy részét oldja majd meg.

A problémák ugyanis annyira széles körűek, sokrétűek és gyorsan változók, hogy a megfigyelők kételkednek abban, hogy bármivel is áll elő az EU szerdán, az kielégítheti a potenciálisan évekig tartó turbulenciára készülő fővárosokat. A támogatások bővítése például nyugodtan nyújthat némi vigaszt egyeseknek, de valószínűleg nem fogja ellensúlyozni a negatív hatást – panaszkodott egy tisztviselő.

 

Brüsszel nemrég még optimista volt

A konfliktus első két hetében a blokk energiaügyi minisztereinek nagy többsége igyekezett mosolygós arcot vágni és optimizmusának hangot adni. Brüsszel központi narratívája szerint ugyanis a zöldátállás és a diverzifikált energiaellátás irányába tett lépések elegendők ahhoz, hogy ez a válság kevésbé érintse a kontinenst, mint az orosz–ukrán háború kitörése.

Az energiaügyi miniszterek a találkozók során kijelentették, hogy az ellátás biztosított, a fő kockázatot pedig az emelkedő árak jelentik.

Az európai vezetők bíztak benne, hogy miután a Hormuzi-szoros felől csak korlátozott mértékben érkeztek energiahordozók a kontinens országaiba, így ennek kiesése nem érinti majd súlyosan a blokkot. A helyzet azonban jóval bonyolultabb, mint azt a brüsszeli bürokraták feltételezték, az önbizalomnak pedig hamar vége szakadt. 

Az EU ugyan csak kis mennyiségű földgázt vásárolt a Perzsa-öbölből, de a cseppfolyósított földgáz (LNG) – amire a blokk lecserélte az orosz földgázt – növekvő kereslete új problémát jelentett. A csővezetékekkel ellentétben az LNG-szállító tartályhajók gyakran szabadon folytathatják üzleti tevékenységüket ott, ahol a legjövedelmezőbb a számukra, ami azt jelenti, hogy a szoros lezárása a fogyatkozó készletekért folytatott heves globális versenyt eredményezett, és a hajókat Európából Ázsiába irányította át.

 

A katari bombázásba beleremegett az Európai Bizottság is

Az esemény, amely látszólag kristályosította az EU egyre növekvő gázproblémáját, szó szerint egy robbanással következett be az európai vezetők március 19-i csúcstalálkozójának közepén, amikor két hatalmas katari földgázmező bombázása másodpercek alatt a globális kínálat három százalékát kiütötte. Több EU-s ország is ki volt téve a veszélynek, köztük Olaszország és Belgium is, amelyek jelentős kínálati kieséssel néztek szembe, miután Katar legnagyobb energiacégének vezetője vis maiort jelentett be, és figyelmeztetett, hogy a termelési kapacitás újjáépítése akár öt évig is eltarthat.

Egy hosszú távú fennakadás veszélye hirtelen nagyon is valóssá vált. A realitás pedig világossá vált mindenki számára: a globális energiaellátási láncokban bekövetkező drasztikus változások évekig elhúzódhatnak, és tartós hatással lehetnek az árakra.

Ez pedig csak fokozta az EU szokatlanul alacsony gázkészleteivel kapcsolatos félelmeket, amelyek a téli drasztikus visszaeséseket követően kimerültek. Brüsszel azonban továbbra is ellenáll mindennemű, a zöldpolitika visszavágását célzó felhívással szemben. Ráadásul nem sokkal a gázkrízis után Európának szembesülni kellett vele, hogy hamarosan kifogy a repülőgép-üzemanyagból. A blokk sugárhajtómű-üzemanyag- és dízelellátása – a benzinnel, a nyersolajjal és a földgázzal ellentétben – nagyrészt a Perzsa-öbölből érkezett, az EU-készletek mintegy negyven százaléka pedig a Hormuzi-szoroson keresztül haladt át.

Habár Brüsszel várhatóan megpróbál majd sebtapaszt ragasztani a problémák egész sorára, a tartós és biztos rendezéshez azonban időre és pénzre lenne szükség, ami a legtöbb tagország számára nem áll rendelkezésre.

Borítókép: Egy LNG-szállító tartályhajó (Fotó: AFP)