Brüsszel támadásra készül

Újabb biztonsági lépésre készül az Európai Unió: Brüsszel rendkívüli gyakorlaton teszteli, miként reagálna a közösség arra az esetre, ha valamely tagállamot fegyveres támadás érné.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felügyeli a gyakorlatot Fotó: Frederick Florin Forrás: AFP

Az úgynevezett 42.7-es cikkely kimondja: ha egy tagállamot fegyveres agresszió ér, a többi országnak minden rendelkezésére álló eszközzel segítséget kell nyújtania. Ugyanakkor a szabályozás nem egyértelmű abban, hogy ez szükségszerűen katonai válaszlépést is jelent-e, így a politikai és gyakorlati értelmezés kulcskérdés marad.

A gyakorlat során különböző forgatókönyveket vizsgálnak, például azt az esetet, amikor egyszerre több tagállam kér segítséget. A tervek szerint a későbbiekben a védelmi miniszterek szintjén is folytatják az egyeztetéseket.

 

Brüsszel: növekvő biztonsági aggodalmak

A kezdeményezés hátterében a romló nemzetközi helyzet áll. A közelmúltban Ciprus is célponttá vált, amikor drónok érték az országot a közel-keleti konfliktusok idején, ami ráirányította a figyelmet az uniós védelem gyakorlati kérdéseire.

A brit légvédelem a ciprusi brit támaszpontok felé tartó iráni rakétákat lőtt le. Fotó:  Anadolu/AFP

Az uniós mechanizmus párhuzamosan létezik a NATO kollektív védelmi rendszerével, amelynek 5. cikke egyértelműen kimondja a katonai segítségnyújtást. Az EU-s szabályozás ezzel szemben szélesebb értelmezést enged: a támogatás lehet pénzügyi, humanitárius vagy akár energetikai jellegű is.

Ugyanakkor több kelet-európai ország attól tart, hogy az uniós védelem erősítése gyengítheti a NATO szerepét, különösen az Egyesült Államok elkötelezettségének kérdésében. A transzatlanti feszültségek – például Donald Trump korábbi kijelentései – tovább erősítették ezeket az aggodalmakat.

Az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúlyt kap a közös biztonságpolitika. A csatlakozni kívánó országoknak már nemcsak a gazdasági előnyök, hanem a biztonsági garanciák is kulcsfontosságúvá váltak.

A 42.7-es cikkelyt eddig mindössze egyszer alkalmazták: Franciaország hivatkozott rá a 2015-ös párizsi terrortámadások után.

A mostani gyakorlat célja, hogy világosabbá tegye az uniós válaszlépések kereteit egy esetleges jövőbeli válsághelyzetben, miközben Brüsszel egyre határozottabban törekszik a saját védelmi képességeinek megerősítésére.

Borítókép: Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felügyeli a gyakorlatot (Fotó: AFP/Frederick Florin)