Így vált Németország a béke hírnökéből a háború mecénásává

Németország már több tíz milliárd eurónyi katonai és pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának, holott a német gazdaság egyre súlyosabb problémákkal küzd, az energiaárak emelkedése és az ipari leépítések pedig komoly társadalmi elégedetlenséget okoznak. Az egykor békepárti országból az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb finanszírozójává vált. Szikra Leventét, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét kérdeztük, mi okozhatta a fordulatot Németország politikájában az orosz–ukrán háború kapcsán, illetve mi áll az AfD sikerének hátterében, amivel szemmel láthatóan egyre több német választópolgárt állítanak maguk mögé. Magyar Péter Berlinbe látogat, hogy egyebek mellett Ukrajna támogatásáról egyeztessen.

Német zászló Forrás: AFP

A Biden-kormány hatása

Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője lapunknak arról beszélt, hogy 2022-ben az orosz támadást követően a Scholz-kormány valóban nagyon visszafogottan kezdte el támogatni Ukrajnát. Ennek az volt az oka, hogy Németország a második világháború vége óta nagy figyelmet fordított arra, hogy ne keveredjen bele háborús konfliktusokba, így ebben az esetben is eleinte a távolságtartás volt a szándékuk.

Emellett Oroszországgal is hagyományosan pragmatikus kapcsolatokat ápoltak, kereskedelmi és energetikai téren is. Az elemző emlékeztetett, hogy ekkoriban még az EU álláspontja is az volt, hogy az energiaügyekre nem terjednek ki a szankciók. Ez vezetett tehát oda, hogy kezdetben csak humanitárius segítséget, illetve védekezésre alkalmas felszerelést adtak.

A szakember szerint a német álláspont később jelentősen megváltozott, amiben komoly szerepe volt az akkori amerikai adminisztrációnak. 

Szikra Levente kifejtette, hogy az akkor Joe Biden vezette amerikai kormány azonban nagyon komoly nyomást fejtett ki Berlinre, amely meghozta hatását: Németország fokozatosan növelte a támogatást Ukrajna felé pénzügyi értelemben, és katonai eszközök tekintetében is. 

Felidézte, hogy a német kormány idén tavasszal adott ki egy friss összesítést a támogatás mértékéről, amely óriási összeget mutat: eszerint csak a katonai támogatások összértéke meghaladta az 55 milliárd eurót (ehhez jönnek az egyéb, „civil” támogatások – például a humanitárius segítség és az energetikai támogatás –, amelyek összesen további 41 milliárd eurót tesznek ki. De ha csak a katonai támogatást nézzük, az is megközelíti a húszezermilliárd forintot – fogalmazott az elemző.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője rámutatott, hogy a fordulat oka a Biden-kormányzat politikai nyomásgyakorlása, amelyet segített az Északi Áramlat gázvezeték máig tisztázatlan felrobbantása is. Ez ugyanis elvágta a német–orosz energetikai együttműködés egyik alapját, így megszűnt Berlin számára az a kényszer, hogy Oroszországgal párbeszédet folytasson.

A békepárti álláspont is hozzájárul az AfD sikeréhez?

Szikra Levente szerint az AfD erősödése mögött kettős hatás érzékelhető. 

Rámutatott, hogy az AfD nyíltan támogatja, hogy a német–orosz kapcsolatok ismét legalább beszélőviszonyt jelentsenek, illetve az orosz energia beszerzése mellett is kiáll a párt, miközben elutasítja Ukrajna katonai támogatását.

Népszerűségének oka azonban nem elsősorban ez, hiszen a német közvélemény – bár csökkenő mértékben –, de inkább támogatja az Ukrajnának adott segítséget. Az igaz ugyanakkor, hogy a jobboldali párt fő bázisának számító keleti területeken jóval kevesebben helyeslik a kormány Ukrajna-politikáját, mint nyugaton.

Az AfD népszerűségének hátterében ugyanakkor sokkal inkább a migráció szigorú elutasítása, illetve az évek óta húzódó súlyos német gazdasági problémák állnak. A növekedés hiánya, egyes gyárak leépítése vagy az energiaárak növekedése súlyos gondokat okoznak a német polgároknak, akik közül egyre többen elégedetlenek a kormányuk működésével, és sokan közülük az AfD-től várják a fordulatot.

 A Merz-kormány eközben belső vitákkal van elfoglalva, és a koalíciós partnerek nem tudnak megegyezni azokban az intézkedésekben, amelyek megoldást jelenthetnének a nehézségekre.

A német koalíciós kormány tehát egyre növekvő nyomással néz szembe: megoldást kell találnia az országot sújtó többéves gazdasági problémákra úgy, hogy csökkentse a társadalmi elégedetlenséget, miközben megpróbálja fenntartani az ország költségvetését súlyosan terhelő ukrajnai támogatásokat.

Mint arról beszámoltunk, a magyar miniszterelnök kedden Friedrich Merz német kancellárral tárgyal Berlinben. A német kormány közlése szerint a megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok, az európai ügyek, Ukrajna támogatása és a biztonságpolitikai kérdések is napirendre kerülnek. Magyar Péter ezt követően a francia elnökhöz utazik.

Borítókép: Német zászló (Fotó: AFP)