Vészjósló figyelmeztetés az előttünk álló kemény nyár előtt: áramszünetekkel számolhat Európa?

Európa egyelőre nincs sötétségben, de a felszín alatt már javában zajlik a válságkezelés. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy maga az Európai Unió energiaügyi biztosa is szokatlanul nyílt figyelmeztetést fogalmazott meg.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Dan Jorgensen, az EU energiaügyi és lakhatási biztosa Fotó: Nicolas Tucat Forrás: AFP

Dan Jorgensen egy interjúban úgy nyilatkozott: nagyon súlyos helyzettel áll szemben Európa, amely nagy valószínűséggel tovább romlik.

Különösen aggasztó, hogy még egy azonnali béke sem hozna gyors megkönnyebbülést – az energiaárak hetekig, hónapokig, sőt akár évekig is magasak maradhatnak.

 

Nehéz nyár jöhet

Jorgensen szerint a globális energiapiac rendkívüli nyomás alatt áll, és egy meglehetősen kemény nyárra kell készülni. A repülés drágulása már most érzékelhető, és akár járattörlések is bekövetkezhetnek.

Az olajpiac ugyan gyorsabban reagálhat, mint a gáz, de még itt is elég néhány hét ellátási zavar ahhoz, hogy komoly problémák alakuljanak ki – különösen a dízel és a kerozin esetében.

A legsúlyosabb helyzet a földgázpiacon várható. A Közel-Keleten – különösen Katarban – bekövetkezett károk hosszú távon is éreztethetik hatásukat. Egyes jelentések szerint az iráni támadások akár 17 százalékkal is visszavethették Katar LNG-exportkapacitását, ami évekig tartó kiesést jelenthet.

Üzemanyagárak egy benzinkút tábláján Lisszabonban. Fotó: NurPhoto/AFP Jorge Mantilla

Ez nem pusztán piaci idegesség, hanem strukturális probléma: az infrastruktúra sérülése tartós ellátási zavarokat okozhat.

 

Energiaválság: dráguló repülés, növekvő költségek

A válság már most a mindennapok része. Áprilisi adatok szerint a hosszú távú járatok üzemanyagköltsége utasonként átlagosan 88 euróval nőtt, míg Európán belül 29 eurós emelkedést mértek. Egy Párizs–New York járaton ez akár 129 eurós többletet is jelenthet.

A repülőgép-üzemanyag ára a konfliktus kezdete óta helyenként több mint kétszeresére nőtt. Ez nemcsak az utasokat, hanem a légitársaságokat és a gazdaság egészét is súlyosan érinti.

Hivatalosan nincs kerozinhiány, de a háttérben már intenzív felkészülés zajlik. Az Európai Unió iránymutatásokat dolgoz ki a légitársaságoknak, és szóba került a stratégiai készletek felszabadítása is. Emellett Európa fokozza az importot az Egyesült Államokból és Nigériából.

Kerozinhiány várható Európa-szerte. Fotó: AFP

A logisztikai szektor is figyelmeztet: a DHL vezérigazgatója szerint a májusi és júniusi ellátás még biztosított, de utána a helyzet kiszámíthatatlanná válhat. A piac ráadásul alulértékelheti a kockázatokat. Németország részéről kettős üzenet érkezik: miközben hivatalosan nincs hiány, Berlin új válságkezelő testületet hoz létre az energiaellátás biztosítására.

 

Az EU politikai álláspontja szigorú

Jorgensen egyértelművé tette: Európa nem tér vissza az orosz energiahordozókhoz. Egy ilyen lépés szerinte alapvető hiba lenne, még béke esetén is. Az üzemanyagárak mesterséges csökkentését sem támogatja, mivel az növelné a fogyasztást egy amúgy is szűkös helyzetben.

Felmerültek olyan javaslatok is, mint például heti egy kötelező home office nap bevezetése. Bár konkrét döntés még nincs, az Európai Bizottság olyan ajánlásokat készít, amelyek célja a kereslet csökkentése.

Ez egyértelműen jelzi: a politika egyre inkább a lakossági viselkedés befolyásolásával is számol.

 

Gazdasági következmények

Az energiaválság már most érezteti hatását a gazdaságban. A német befektetői hangulat jelentősen romlott, különösen az energiaigényes ágazatokban, mint a vegyipar vagy a fémipar. Az Európai Központi Bank is fokozott figyelemmel követi a helyzetet. Az alelnök, Luis de Guindos szerint fennáll a veszély, hogy az energiaárak emelkedése más termékek áraiba is begyűrűzik, ami újabb inflációs hullámot indíthat el.

Európa tehát még nem sötétült el – de már tartalékokból él, kerülőutakat keres, és lázas tempóban készül a legrosszabbra. A hivatalos kommunikáció nyugalmat sugároz, miközben a döntéshozók egyre inkább válságüzemmódban működnek.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Dan Jorgensen, az EU energiaügyi és lakhatási biztosa (Fotó: AFP/Nicolas Tucat)