Veszélyben a közel-keleti tűzszünet, Irán megtorlással fenyeget

A folyamatban lévő iráni–amerikai egyeztetések ellenére az amerikai hadsereg légicsapást mért Iránra. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, hogy megvédjék katonáikat az iráni erők által jelentett fenyegetéstől. Irán külügyminisztériuma tűzszünetsértéssel vádolja az Egyesült Államokat, és az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy fenntartja magának a jogot, hogy megtorolja a csapásokat.

Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)

Irán megtorlással fenyeget

Irán külügyminisztériuma május 26-án tűzszünetszegéssel vádolta az Egyesült Államokat, és durva jogsértésnek minősítette az amerikai katonai akciót – írja az RFE.

A Forradalmi Gárda közölte, hogy fenntartja magának a jogot, hogy megtorolja az amerikai csapásokat. 

A közlemény szerint Teherán egyetlen támadást sem hagy válasz nélkül, és egyetlen pillanatig sem habozik megvédeni az ország területi integritását. Az állami média robbanásokról számolt be Bandar-Abbász kikötővárosában, valamint arról, hogy meghalt a Forradalmi Gárda (IRGC) négy tagja.

#Breaking and Iran Important News#FreeIran2026 : Bandar Abbas — Iran
The U.S. Central Command (CENTCOM) confirmed the execution of defensive strikes targeting vessels affiliated with the Iranian Revolutionary Guard that were planting mines in the Strait of Hormuz,
in addition… pic.twitter.com/Lh5ZHaowYi

— sheer_iran (@sheriran95) May 26, 2026

Az amerikai támadások után Irán új vezetője, Modzstaba Hamenei bejelentette az amerikai bázisok végét a térségben. Az 56 éves Hamenei hivatalba lépése óta nem jelent meg nyilvánosan. Apját, Ali Hameneit követte a tisztségben, akit a háború kezdetén öltek meg az első amerikai–izraeli csapások. 14 oldalas nyilatkozatban – amelyet az Euronews szerint az állami televízió is ismertetett – Hamenei azt írta, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek többé biztonságos kikötői a térségben és napról napra távolabb kerül korábbi pozíciójától.

Az időt nem lehet visszaforgatni, és a térség népei és országai többé nem szolgálnak pajzsként az amerikai bázisok számára

 – fogalmazott Hamenei és méltatta a térség ellenállását.

A háború lezárásáról tárgyaltak Dohában

A katonai feszültség fokozódása ellenére kedden folytatódtak a tárgyalások a tűzszünet meghosszabbításáról. A Financial Times szerint Irán főtárgyalói kedden este tértek vissza Teheránba kétnapos egyeztetésről. A tervek szerint az új iráni–amerikai megállapodás 60 nappal hosszabbítaná meg a tűzszünetet, fokozatosan újranyitná a Hormuzi-szorost és előkészítené az iráni nukleáris programról szóló tárgyalásoknak. A jelentések szerint az utolsó komoly vitás pont a mintegy 24 milliárd dollárnyi, külföldön befagyasztott iráni vagyon felszabadítása. Teherán azt követeli, hogy az összeg felét a megállapodás aláírása után szabadítsák fel.

A tervezet szerint Irán a 60 napos időszak alatt nem vetne ki díjakat a hajóforgalomra, valamint vállalná, hogy tárgyal a magas dúsítású uránkészletek hígításáról vagy átadásáról. Cserébe az Egyesült Államok a szankciók fokozatos enyhítését helyezte kilátásba.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden, indiai látogatása során azt mondta, hogy még néhány napra szükség lesz a megállapodás véglegesítéséhez. Trump követeli, hogy Irán adja át magas dúsítású uránját az Egyesült Államoknak, vagy helyben semmisítse meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete mellett.

A libanoni Hezbollah is célkeresztbe került

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn videóüzenetben közölte, hogy utasította a hadsereget az Irán által támogatott Hezbollah elleni támadások fokozására. A libanoni biztonsági források szerint Izrael kedden több mint 120 légicsapást hajtott végre az országban. A helyi egészségügyi minisztérium szerint a támadások 31 ember életét követelték és további 40 ember megsérült.

Irán azt követeli, hogy a Washingtonnal kötendő megállapodás Libanonra is terjedjen ki.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)