A klímaváltozás a Budai-hegységet is fenyegeti

Ahogy a legtöbb magyar erdő, úgy a Budai-hegység erdői is nehéz helyzetben vannak. A klímaváltozás nem egy pillanat alatt, de lassan, évek, évtizedek alatt elpusztíthatja erdőinket a ma ismert formájukban. Az éghajlatváltozás nemcsak önmagában jelent problémát, hanem azért is, mivel hatására nem őshonos fajok is megtelepednek hazánkban.

2025. 08. 04. 22:31
Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gombás betegségek az erdőkben nagy károkat tudnak okozni az őshonos fajokban. A magas kőrisek helyzete különösen aggasztó, ugyanis egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újratelepíteni csak a Pilisi Parkerdő területén.

A gombák mellett a baktériumok is pusztítják hazánk faállományát. A Budakeszi Erdészet szakemberei 2021-ben indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy-, a kocsánytalan tölgy- és a vöröstölgy-állományokban. A pusztulások kivizsgálására kutatókat vontak be és kiderült: 

a tölgyek is veszélyben vannak, ugyanis egy baktérium tizedeli a fákat.

A szakemberek által megtalált baktérium sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát.

A tölgyek azonban nemcsak a baktériumok, de a gombák miatt is pusztulnak. A Biscogniauxia mediterranea nevű gomba a kéreg alatt támadja meg ezeket a fákat. Ez a gomba – ahogy a neve is mutatja – nem hazánk éghajlatára jellemző kórokozó.

A tölgyfák megpróbáltatása azonban itt még nem ér véget.

Nagyjából 20 éve kezdett terjedni az Észak-Amerikából Olaszországba behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska, amely már a nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Mindez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. A rovar szaporodása ellen nehéz Európában fellépni, ugyanis az eredeti élőhelyével ellentétben nálunk nincsen természetes ellensége, amely kordában tartaná.

A klímaváltozás önmagában is hatalmas probléma

Évről évre egyre gyakoribbak a nyári aszályok és a hőhullámok, amelyek már önmagukban is súlyos gondokat tudnak okozni. Az ilyen szélsőséges időjárás különösen veszélyezteti a fiatal erdősítéseket, amelyek gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket. Még amikor eső is jön, az olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. A Pilisi Parkerdő számos területén emiatt volt szükség mesterséges újratelepítésre, például makkvetéssel vagy csemeték ültetésével.

Az idősebb fáknak is problémát okoz a szélsőséges időjárás, ugyanis gyengül az ellenálló képességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, de aszály idején nem tudnak elegendő gyantát termelni, így például a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják a törzsüket.

A szárazság önmagában is elég nagy probléma, de ezt az emberi figyelmetlenség még komolyabb gonddá tudja fokozni. Az emberek okozta erdőtüzek ugyanis egyre gyakrabban fordulnak elő, ezek a tüzek pedig nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek, amikor az erdészet helyreállítja a területet.

Magyarország területén nagyjából 2,3 millió hektárnyi erdő található, ez az ország zöldvagyonának és szénmegkötő kapacitásának is a kulcsa. A csapadékon kívül nincs más vízbevételi forrása mintegy 1,5 millió hektár erdőnek, így ezek a területek veszélyben vannak.

2022-ben nagyjából 155 ezer hektár erdő szenvedett súlyos károsodást az időjárás miatt, és az előrejelzések szerint a további években is hasonló károk várhatók.

Ez a tendencia veszélyes, akár azt is okozhatja, hogy a lucfenyő teljesen eltűnhet, míg a bükkösök termőhelyei erősen megfogyatkozhatnak.

Az erők fenntartása az egész társadalmat szolgálja. Éppen ezért a kormány az eddigieknél jelentősebb összeget, a mostani uniós költségvetési ciklusban mintegy 310 milliárd forintot fordít az erdők védelmére. Az éghajlatváltozás Magyarországon talán elkerülhetetlen, éppen ezért alkalmazkodni kell hozzá, ha ezt megtesszük, akkor a magyar erdőnek van jövője: szakértő segítséggel történő megőrzése pont a klímaváltozás hatásainak mérséklésében jelent lényeges megoldást.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.