A klímaváltozás a Budai-hegységet is fenyegeti

Ahogy a legtöbb magyar erdő, úgy a Budai-hegység erdői is nehéz helyzetben vannak. A klímaváltozás nem egy pillanat alatt, de lassan, évek, évtizedek alatt elpusztíthatja erdőinket a ma ismert formájukban. Az éghajlatváltozás nem csak önmagában jelent problémát, hanem azért is, mivel hatására nem őshonos fajok is megtelepednek hazánkban.

Forrás: Pexels

A klímaváltozás negatív hatásai már nem a jövő problémái, a negatív tendenciák elkezdődtek és hatásuk egyre gyorsabban, egyre nagyobb mértékben teszi tönkre az egyik legnagyobb természeti kincsünket, az erdőinket. Ahogy változik az éghajlat, nemcsak a szárazság jelent egyre nagyobb fenyegetést, de egyre több betegség is képes életben maradni hazánkban, amelyek szintén veszélyesek, például a Budai-hegységben található erdőkre. Mindemellett olyan invazív kártevők is megjelentek az erdőkben, amelyeknek hazánkban nincsenek természetes ellenségei, amelyek korlátoznák a terjeszkedésüket.

A klímaváltozás veszélyezteti Magyarország erdejeit Fotó: MTI/Komka Péter

Néhány évtizede még ismeretlenek voltak azok a problémák a magyar erdőgazdálkodás számára, amelyekkel a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének szakemberei nap mint nap szembesülnek. A Budai-hegységben mintegy 9153 hektár területen gazdálkodó erdészet tapasztalatai szerint a kórokozók és károsítók rohamos terjedése, valamint az inváziós fafajok térnyerése az erdők természetes egyensúlyát veszélyeztetik.

A legnagyobb gondokat az okozza, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon.

Egy részük természetes úton, másik részük az emberek óvatlansága miatt jutott el hazánkig. Az azonban mindegyikben közös, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni képesek, és így komoly károkat okozhatnak.

Egyre több a gond a kórokozókkal és az inváziós fajokkal

Nem újdonság, hogy különböző kórokozók támadják meg a hazai faállományokat, hiszen őshonos betegségek is vannak. A nagyobb gondot az olyan invazív betegségek okozzák, amelyekre nincs felkészülve a hazai természet. A Pilisi Parkerdő területén is ugyanez a probléma. A változások valójában már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön. 

Először őshonos fajok jelentek meg a feketefenyők helyén, azonban az elmúlt időszakban egyre több inváziós faj is teret nyert, mint a bálványfa, amely jól bírja a szárazságot és gyorsan növekszik.

Különösen problémás ennek a fajnak a terjedése, mivel olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket.

A gombás betegségek az erdőkben nagy károkat tudnak okozni az őshonos fajokban. A magas kőrisek helyzete különösen aggasztó, ugyanis egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újratelepíteni csak a Pilisi Parkerdő területén.

A gombák mellett a baktériumok is pusztítják hazánk faállományát. A Budakeszi Erdészet szakemberei 2021-ben indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy-, a kocsánytalan tölgy- és a vöröstölgy-állományokban. A pusztulások kivizsgálására kutatókat vontak be és kiderült: 

a tölgyek is veszélyben vannak, ugyanis egy baktérium tizedeli a fákat.

A szakemberek által megtalált baktérium sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát.

A tölgyek azonban nemcsak a baktériumok, de a gombák miatt is pusztulnak. A Biscogniauxia mediterranea nevű gomba a kéreg alatt támadja meg ezeket a fákat. Ez a gomba – ahogy a neve is mutatja – nem hazánk éghajlatára jellemző kórokozó.

A tölgyfák megpróbáltatása azonban itt még nem ér véget.

Nagyjából 20 éve kezdett terjedni az Észak-Amerikából Olaszországba behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska, amely már a nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Mindez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. A rovar szaporodása ellen nehéz Európában fellépni, ugyanis az eredeti élőhelyével ellentétben nálunk nincsen természetes ellensége, amely kordában tartaná.

A klímaváltozás önmagában is hatalmas probléma

Évről évre egyre gyakoribbak a nyári aszályok és a hőhullámok, amelyek már önmagukban is súlyos gondokat tudnak okozni. Az ilyen szélsőséges időjárás különösen veszélyezteti a fiatal erdősítéseket, amelyek gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket. Még amikor eső is jön, az olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. A Pilisi Parkerdő számos területén emiatt volt szükség mesterséges újratelepítésre, például makkvetéssel vagy csemeték ültetésével.

Az idősebb fáknak is problémát okoz a szélsőséges időjárás, ugyanis gyengül az ellenállóképességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, de aszály idején nem tudnak elegendő gyantát termelni, így például a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják a törzsüket.

A szárazság önmagában is elég nagy probléma, de ezt az emberi figyelmetlenség még komolyabb gonddá tudja fokozni. Az emberek okozta erdőtüzek ugyanis egyre gyakrabban fordulnak elő, ezek a tüzek pedig nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek, amikor az erdészet helyreállítja a területet.

Magyarország területén nagyjából 2,3 millió hektárnyi erdő található, ez az ország zöldvagyonának és szénmegkötő kapacitásának is a kulcsa. Ebből a csapadékon kívül nincs más vízbevételi forrása mintegy 1,5 millió hektár erdőnek, így ezek a területek veszélyben vannak.

2022-ben nagyjából 155 ezer hektár erdő szenvedett súlyos károsodást az időjárás miatt, és az előrejelzések szerint a további években is hasonló károk várhatóak.

Ez a tendencia veszélyes, akár azt is okozhatja, hogy a lucfenyő teljesen eltűnhet, míg a bükkösök termőhelyei erősen megfogyatkozhatnak.

Az erők fenntartása az egész társadalmat szolgálja. Éppen ezért a kormány az eddigieknél jelentősebb összeget, a mostani uniós költségvetési ciklusban mintegy 310 milliárd forintot fordít az erdők védelmére. Az éghajlatváltozás Magyarországon talán elkerülhetetlen, éppen ezért alkalmazkodni kell hozzá, ha ezt megtesszük, akkor a magyar erdőnek van jövője: szakértő segítséggel történő megőrzése pont a klímaváltozás hatásainak mérséklésében jelent lényeges megoldást.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)