Az év legmegdöbbentőbb híre a klímaváltozás kapcsán, hogy 2024 lett az első év, amely globálisan átlépte az 1,5°C-os felmelegedési határt az iparosodás előtti szinthez képest. Ez a mérföldkő az ENSZ klímaegyezményének (Párizsi egyezmény) 1,5°C-os célkitűzését érinti, amely a hosszú távú globális felmelegedés korlátozását tűzte ki.
Bár az éves átlépés még nem jelenti a cél hivatalos megszegését – hiszen az több évtizedes trendek figyelembevételével értelmezendő –, ez riasztó figyelmeztetés a döntéshozók számára.
A rekordhőmérsékletek kialakulásában nagy szerepe volt a 2023-ban indult erős El Nino-jelenségnek, amely a trópusi Csendes-óceán vizének melegedésével a hőmérséklet további emelkedését okozta. A hőmérséklet emelkedése azonban az El Nino enyhülése után is fennmaradt, jelezve, hogy a globális felmelegedést elsősorban az emberi tevékenység okozza.
A fosszilis tüzelőanyagok égetése és az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is domináns tényezők.
A klímaváltozás előjelei: szélsőséges időjárás és természeti katasztrófák
2024-ben a világ minden táján szélsőséges időjárási jelenségek és katasztrófák jelezték a klímaváltozás pusztító hatásait. Az év egyik legpusztítóbb eseménye a Beryl hurrikán volt, amely júniusban csapott le az Atlanti-óceán térségére. A hurrikán minden idők legkorábbi 5-ös kategóriájú vihara lett, és szélsőséges sebességgel erősödött.
Az óceánfelszín azon rendkívül magas hőmérsékletei, amelyek hozzájárultak a Beryl hurrikán kialakulásához, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt 100–400-szor valószínűbbé váltak, mint természetes körülmények között lennének.
A hurrikán 165 mérföld/órás szélsebességével hatalmas károkat okozott a Karib-térségben és az Egyesült Államok partvidékén, több mint 60 halálos áldozatot és 6 milliárd dolláros kárt hagyva maga után.
Dél-Amerika különösen súlyos árat fizetett a klímaváltozásért. Brazíliában a szárazság és az extrém hőhullámok hatására több mint kétmillió hektárnyi területet emésztettek fel az erdőtüzek.
Az Amazonas és a Pantanal régiók erdőinek pusztulása nemcsak a helyi ökoszisztémákra, hanem a bolygó szén-dioxid-egyensúlyára is katasztrofális hatással volt. A levegőminőség romlása miatt emberek milliói szenvedtek légzőszervi betegségektől, például asztmától és tüdőgyulladástól.
Az Antarktisz a klímaváltozás egy kevésbé ismert, de drámai hatását mutatta: a növényi borítás több mint tízszeresére nőtt az elmúlt évtizedekben.
Az 1986-ban még alig 1 km²-es zöldterület mára 12 km²-re nőtt, ami azt mutatja, hogy a felmelegedés a világ legérintetlenebb területeit is elérte. Az új vegetáció ugyan reménykeltő, de az invazív fajok megjelenése és az ökológiai egyensúly megbomlása komoly veszélyt jelent az Antarktisz törékeny ökoszisztémájára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!