Az év legmegdöbbentőbb híre a klímaváltozás kapcsán, hogy 2024 lett az első év, amely globálisan átlépte az 1,5°C-os felmelegedési határt az iparosodás előtti szinthez képest. Ez a mérföldkő az ENSZ klímaegyezményének (Párizsi egyezmény) 1,5°C-os célkitűzését érinti, amely a hosszú távú globális felmelegedés korlátozását tűzte ki.
Bár az éves átlépés még nem jelenti a cél hivatalos megszegését – hiszen az több évtizedes trendek figyelembevételével értelmezendő –, ez riasztó figyelmeztetés a döntéshozók számára.
A rekordhőmérsékletek kialakulásában nagy szerepe volt a 2023-ban indult erős El Nino-jelenségnek, amely a trópusi Csendes-óceán vizének melegedésével a hőmérséklet további emelkedését okozta. A hőmérséklet emelkedése azonban az El Nino enyhülése után is fennmaradt, jelezve, hogy a globális felmelegedést elsősorban az emberi tevékenység okozza.
A fosszilis tüzelőanyagok égetése és az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is domináns tényezők.
A klímaváltozás előjelei: szélsőséges időjárás és természeti katasztrófák
2024-ben a világ minden táján szélsőséges időjárási jelenségek és katasztrófák jelezték a klímaváltozás pusztító hatásait. Az év egyik legpusztítóbb eseménye a Beryl hurrikán volt, amely júniusban csapott le az Atlanti-óceán térségére. A hurrikán minden idők legkorábbi 5-ös kategóriájú vihara lett, és szélsőséges sebességgel erősödött.
Az óceánfelszín azon rendkívül magas hőmérsékletei, amelyek hozzájárultak a Beryl hurrikán kialakulásához, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt 100–400-szor valószínűbbé váltak, mint természetes körülmények között lennének.
A hurrikán 165 mérföld/órás szélsebességével hatalmas károkat okozott a Karib-térségben és az Egyesült Államok partvidékén, több mint 60 halálos áldozatot és 6 milliárd dolláros kárt hagyva maga után.
Dél-Amerika különösen súlyos árat fizetett a klímaváltozásért. Brazíliában a szárazság és az extrém hőhullámok hatására több mint kétmillió hektárnyi területet emésztettek fel az erdőtüzek.
Az Amazonas és a Pantanal régiók erdőinek pusztulása nemcsak a helyi ökoszisztémákra, hanem a bolygó szén-dioxid-egyensúlyára is katasztrofális hatással volt. A levegőminőség romlása miatt emberek milliói szenvedtek légzőszervi betegségektől, például asztmától és tüdőgyulladástól.
Az Antarktisz a klímaváltozás egy kevésbé ismert, de drámai hatását mutatta: a növényi borítás több mint tízszeresére nőtt az elmúlt évtizedekben.
Az 1986-ban még alig 1 km²-es zöldterület mára 12 km²-re nőtt, ami azt mutatja, hogy a felmelegedés a világ legérintetlenebb területeit is elérte. Az új vegetáció ugyan reménykeltő, de az invazív fajok megjelenése és az ökológiai egyensúly megbomlása komoly veszélyt jelent az Antarktisz törékeny ökoszisztémájára.
Nemzetközi válaszok: COP29
Az év egyik legjelentősebb klímapolitikai eseménye a COP29 klímakonferencia volt, amelyet Azerbajdzsánban, Bakuban tartottak. A részt vevő 200 ország egy ambiciózus finanszírozási csomagról állapodott meg, amely 2035-ig évi 300 milliárd dollárra növeli a fejlődő országok klímavédelmi támogatását.
Emellett fontos előrelépések történtek a karbonpiac szabályozásában és az átláthatóság terén.
Simon Stiell, az ENSZ Klímaváltozási Bizottságának vezetője szerint az új finanszírozási célkitűzések egyfajta biztosításként szolgálnak az emberiség számára a klímaválság ellen. Ugyanakkor Stiell figyelmeztetett:
Az ígéretek csak akkor érnek valamit, ha betartják őket.
A jövő kilátásai
A 2024-es év tanulságai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás nem csak a jövő problémája – már most is globális válságot okoz. Bár az El Nino enyhülése 2025-re átmeneti hőmérséklet-csökkenést hozhat, a hosszú távú trendek egyértelműek:
a fosszilis energiaforrások használatának drasztikus visszaszorítása nélkül a szélsőséges időjárási jelenségek és azok pusztító hatásai tovább súlyosbodnak.
A COP29 eredményei reménykeltőek, de a gyakorlatban történő megvalósításuk még hatalmas erőfeszítéseket igényel. Ahogy Simon Stiell fogalmazott:
A Párizsi egyezmény az emberiség mentőöve – más nincs.
Borítókép: Jegesmedve az Axel Heiberg szigeten (Fotó: AFP)
