A jövőben meg kell szoknunk az extrém meleg nyarakat

A mostanihoz hasonló hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni.

Fotó: pexels

Míg a hetvenes–nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok, és csak az Alföldön voltak a legextrémebb években, ma már vannak olyan évek (2012, 2021, 2022, 2023) mikor meghaladta a 15 napot a hőhullámos napok száma. A jövő még lesújtóbb: ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség a gázkibocsátásokat, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi negyven-ötven napot is a számuk, úgy, hogy a nyár mint évszak hossza akár öt-hat hónapra is növekedhet. 

A mostani globális kibocsátásokat követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein. 

Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, de növekedni fog a néhány órán belül lehulló extrém nagy mennyiségű csapadékos napok száma. Mind a lakosságnak, mind a gazdaságnak (gazdák, biztosítók, turizmus stb.) egyre nagyobb többletkiadást okozhat az extrém időjárás a jövőben.

A mostani tartós hőhullám háttereként jelölték meg a fokozódó globális és regionális felmelegedést, továbbá azt is, hogy túlmelegedett Földközi-tenger és Atlanti-óceán (erősebb viharok nyugaton és északon, tartós, masszív anticiklonok a mediterrán térségben és Kelet-Közép-Európában). Jelezték, hogy az időjárásunkat alakító jet streamek fokozatos és intenzív gyengülése (forró pontok alakulnak ki az Északi-féltekén). Jelenleg ilyen forró pont Dél- és Kelet-Európa is. A hőhullám egyik jele, de a klímaváltozás egyik tipikus mintázata is a masszív, leépülni nem akaró nyári anticiklonok, melyek a forró, száraz időt okozzák, mint jelenleg is, a talajok pedig évek óta nedvességben deficitesek több európai régióban is.

A mostani időjárás tökéletesen beleillik a klímaváltozás trendjébe. Sosem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy rövid- és középtávon csak az adaptáció, míg hosszú távon mindenképpen a mitigáció a megfelelő stratégia a klímaváltozás elleni védekezésben

– hívta fel a figyelmet a közlemény.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)