A jövőben meg kell szoknunk az extrém meleg nyarakat

A mostanihoz hasonló hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni.

Fotó: pexels

2024 júniusában átlagosan 1,5 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok. 2024 júniusának középhőmérséklete a HungaroMet Zrt. mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 Celsius-fokkal haladja meg az 1991–2020-as klímaátlagot, és az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta, de soha ilyen meleg első fél évet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén – olvasható az MCC Klímapolitikai Intézet lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép- és Kelet-Európában, nem beszélve Dél-Európáról

– tették hozzá.

Az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése. A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is folytatódni fog, melynek regionális mértéke Európában és Magyarországon várhatóan a globális 2-2,5-szerese lesz a következő évtizedekben.

Ma már tudjuk, hogy elsősorban az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Európában és Magyarországon

– ismertette az intézet.

Míg a hetvenes–nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok, és csak az Alföldön voltak a legextrémebb években, ma már vannak olyan évek (2012, 2021, 2022, 2023) mikor meghaladta a 15 napot a hőhullámos napok száma. A jövő még lesújtóbb: ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség a gázkibocsátásokat, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi negyven-ötven napot is a számuk, úgy, hogy a nyár mint évszak hossza akár öt-hat hónapra is növekedhet. 

A mostani globális kibocsátásokat követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein. 

Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, de növekedni fog a néhány órán belül lehulló extrém nagy mennyiségű csapadékos napok száma. Mind a lakosságnak, mind a gazdaságnak (gazdák, biztosítók, turizmus stb.) egyre nagyobb többletkiadást okozhat az extrém időjárás a jövőben.

A mostani tartós hőhullám háttereként jelölték meg a fokozódó globális és regionális felmelegedést, továbbá azt is, hogy túlmelegedett Földközi-tenger és Atlanti-óceán (erősebb viharok nyugaton és északon, tartós, masszív anticiklonok a mediterrán térségben és Kelet-Közép-Európában). Jelezték, hogy az időjárásunkat alakító jet streamek fokozatos és intenzív gyengülése (forró pontok alakulnak ki az Északi-féltekén). Jelenleg ilyen forró pont Dél- és Kelet-Európa is. A hőhullám egyik jele, de a klímaváltozás egyik tipikus mintázata is a masszív, leépülni nem akaró nyári anticiklonok, melyek a forró, száraz időt okozzák, mint jelenleg is, a talajok pedig évek óta nedvességben deficitesek több európai régióban is.

A mostani időjárás tökéletesen beleillik a klímaváltozás trendjébe. Sosem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy rövid- és középtávon csak az adaptáció, míg hosszú távon mindenképpen a mitigáció a megfelelő stratégia a klímaváltozás elleni védekezésben

– hívta fel a figyelmet a közlemény.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)