A hosszan tartó meleg időjárás és a 26 fok körüli tengervíz ideális feltételeket teremtett az invazív bordásmedúzák számára – írja a Világgazdaság. A lap szerint ezek az állatok eredetileg a nyugat-atlanti térségből származnak, a teherhajók ballasztvize révén kerültek Európába, így az Adriába is.
Isztria környékén különösen kedvezők a körülmények számukra. A sekélyebb part menti vizek gyorsabban felmelegszenek, és a gyenge áramlatok sem sodorják el a medúzákat. Ráadásul a környéken találhatók a legnagyobb adriai kikötők, köztük a trieszti, amely az Adria első számú tengeri kapuja, így a behurcolt fajok könnyen megtelepedhetnek. De a fiumei kikötőbe érkező hajók a Kvarner-öbölbe is hoztak a fajból.
A bordás medúza a közönséges medúzákkal ellentétben nem csíp, így közvetlen veszélyt nem jelent a fürdőzőkre. Ugyanakkor tömeges jelenlétük kellemetlen lehet. A nyálkás, áttetsző élőlények ugyanis sok helyen
ezerszámra úsznak a strandok közelében, éjszaka a partra sodródott állatok világítanak is.
A fajjal kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma a rendkívüli szaporodási képessége. A példányok hímnősek, és nemcsak a kifejlett egyedek, hanem már a lárvák is képesek szaporodni. Ez azt jelenti, hogy a populáció robbanásszerűen növekedhet a nyár folyamán.
A strandolók kellemetlenségén túl a bordás medúzák komoly ökológiai problémát is okoznak.
A legfőbb táplálékuk, a planktonok mellett ugyanis az őshonos halak ikráit is megeszik, ami hosszabb távon veszélyezteti az egyébként is gyér adriai halállományt.
