Elég komoly baj készül a Budai-hegységben

A klímaváltozás hatására rohamosan terjedő kórokozók és károsítók, valamint az inváziós fafajok az erdők természetes egyensúlyát veszélyeztetik – közölte a Budai-hegységben mintegy 9153 hektárnyi területen gazdálkodó Pilisi Parkerdő Zrt. szerdán.

illusztráció Fotó: Jászai Csaba Forrás: MTVA

Hozzátették, hogy a magas kőrisek helyzete különösen aggasztó, ugyanis egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újratelepíteni.

A közlemény szerint a tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományaiban. Kiderítették, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket. Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországban behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg a tölgy-csipkéspoloskát eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak – hangsúlyozták a sajtóanyagban.

A szakértők szerint az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, a ritkán érkező eső pedig sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. Emiatt a Pilisi Parkerdő számos területén mesterséges újratelepítésre volt szükség.

Felhívták a figyelmet, hogy az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást: gyengül az ellenállóképességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók. Jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, aszály idején azonban nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket.

A nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek is, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során – hívták fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő szakemberei. Hangsúlyozták, hogy bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének felelőssége van az éghajlatváltozás egyre gyorsabban jelentkező hatásainak mérséklésében.