Hazaindul Kapu Tibor, kövesse velünk élőben + videó

Hétfőn megkezdődik Kapu Tibor visszatérése a Földre. A HUNOR-program magyar űrhajósa, Kapu Tibor több látványos művelet segítségével tér vissza a Nemzetközi Űrállomásról (ISS).

Kapu Tibor magyar űrhajós és társai Forrás: MTI

Elérkezett az Axiom–4 küldetés utolsó fázisa, Kapu Tibor hazatér a Nemzetközi Űrállomásról. A HUNOR-program magyar űrhajósának visszatérését közvetítések kísérik. A művelet a leválással kezdődik, a landolás pedig július 15-én, kedden várható.

Élőben követhetjük Kapu Tibor visszatérését. Fotó: MTI

Élőben követhetjük Kapu Tibor visszatérését

Az események első mozzanata, a zsilipzárás magyar idő szerint hétfőn délelőtt kezdődik. A Crew Dragon kapszula a tervek szerint 13.30-ig hagyja el teljesen a Nemzetközi Űrállomást. A visszatérés legfontosabb része kedden várható, amikor a jármű belép a Föld légkörébe. A landolás helyszíne a Csendes-óceán, Kalifornia partjai közelében lesz.

A világűrből való visszatérés egy összetett és kockázatos manőver

Noha sokak számára az űrutazás már rutinfeladatnak tűnhet, a visszatérés ma is a legbonyolultabb műveletek egyike. Kapu Tibor és három társa (Peggy Whitson, Slawosz Uznanski-Wisniewski és Shubhanshu Shukla) a floridai Kennedy Űrközpontból indult június 25-én, és azóta 460 km-es magasságban, az ISS fedélzetén teljesítették küldetésüket.

A visszatérési manőver első fázisa a leválás, amikor az űrhajó minden fizikai és elektronikai kapcsolatot megszakít az ISS-szel. Ezt követi az orbitális pálya elhagyása, majd az atmoszférába való belépés. Ez utóbbi a legveszélyesebb szakasz, ahol a kapszulát 1600–2000 Celsius-fokos súrlódási hő éri. A megfelelő hővédő pajzs és belépési szög életbevágóan fontos. A fékezőernyők nyitása után a Crew Dragon kapszula 25–30 km/h-s sebességgel ereszkedik a Csendes-óceán vizére. Ott több hajó várja, hogy kiemelje, majd helikopterrel szállítják a legénységet szárazföldre orvosi vizsgálatra. Kapu Tibor három hét után találkozhat újra családjával.

Kezdetét veszi a visszaút

A HUNOR-program két vezető szakembere, Örökös-Tóth István és Juhos Norbert élőben kommentálja Kapu Tibor visszatérését a Nemzetközi Űrállomásról. Mint elmondták, most kezdődik a küldetés utolsó szakasza, amelynek során a magyar űrhajós visszatér a Földre. A beszélgetés során kiemelték Peggy Whitson szerepét, aki tapasztalt űrhajósként segítette a három újonc – köztük Kapu Tibor – beilleszkedését. A visszatekintésben szó esett az indításról, a Kármán-vonal eléréséről és a történelmi jelentőségű starthelyről is, amely az Apollo-küldetések idejére nyúlik vissza.

A legénység tagjai eközben elfoglalják üléseiket és felkészülnek az indulásra.

Az élő közvetítés során Juhos Norbert és Örökös-Tóth István részletesen ismertették a küldetés technikai hátterét is. Elmondták, hogy az új űrkapszulát – amely most először vett részt emberes küldetésben – a Crew-10 és a HUNOR-program űrhajósai közösen nevezték el „Grace”-nek. A dokkolási folyamatot követően szó esett a rakéta fokozatainak működéséről is. A SpaceX forradalmi megoldása révén az első fokozat visszatér és újrahasználható, míg a második fokozat biztosítja a megfelelő sebességet az űrállomás eléréséhez. 

A szakértők hangsúlyozták, hogy az űrhajó csak egy részében – az úgynevezett kapszulában – térnek vissza az űrhajósok, míg az alsó modul, amely a napelemeket, radiátorokat és egyéb berendezéseket tartalmazza, belépéskor megsemmisül a légkörben.

A visszatérő kapszula azonban úgynevezett esőcsepp-alakú kialakítása révén képes biztonságosan lassítani a zuhanást, és 9,3 köbméteres belső terével – ha nem is tágas, de – a korábbi Szojuz típusú kapszulákhoz képest kényelmesebb környezetet nyújt a személyzet számára. A szakértők kiemelték, hogy az űrkapszula nemcsak személyszállításra alkalmas, hanem jelentős mennyiségű tudományos eszközt, kísérleti anyagot és eredményt is szállít. A visszatérés során tehát nemcsak az űrhajósok térnek haza, hanem a küldetés tudományos hozadéka is.

A folyosó még nyitva áll az űrhajó és az ISS között. A Nemzetközi Űrállomáson maradt űrhajósok segítenek lezárni a hazatérő legénység űrruháit.

A visszatérés előkészületei már tegnap befejeződtek. Kapu Tibor és társai minden kísérletet szakszerűen becsomagoltak, és az űrkapszula belsejében rögzítették. A Crew Dragon kapszula most nem hét fő szállítására, hanem nagy mennyiségű tudományos anyag hazahozatalára van konfigurálva. A belső ülések alatti tárolóterek most csomagtartóként szolgálnak. A Nemzetközi Űrállomáson eközben folytatódik az élet. A hátramaradt legénység továbbra is biztosítja a laboratórium működését, kísérleteket végeznek és várják az új váltást. A tudományos eredmények egy része már most hazatér, ám sok kísérlet fagyasztott tárolásban marad az űrállomáson, és csak későbbi járattal jut vissza. A mikrogravitációs környezet olyan hatásokkal járt, amelyeket a Földön nem lehet modellezni. Például a levegő keringtetésének jelentősége nemcsak az életfenntartás, de a kísérletek pontossága szempontjából is meghatározó.

Az ISS jelenleg Dél-Amerika felett jár, a bolygó éjszakai oldalán.

A Nemzetközi Űrállomás pozícióját az alábbi oldalon lehet követni. A kommentátorok közérthetően ismertették az ISS mozgását is. Az űrállomás másfél óránként kerüli meg a Földet, naponta mintegy tizenhatszor tapasztalva meg a nappal és az éjszaka váltakozását. A béta szög növekedésével azonban a nappali szakasz dominánssá válik, ami nemcsak technikai kihívást jelent, de a belső rendszerek hűtését is megterheli. Ezért döntöttek úgy, hogy a visszatérést biztonságosabb időpontra ütemezik. A közvetítés során bepillantást nyerhettünk a Crew Dragon kapszula belsejébe is. A kommentárok szerint a belső tér modern, letisztult, és nemcsak biztonságos, de esztétikus is, méltó az űrrepülés új korszakához, az „űraranylázhoz”. Kapu Tibor az ablak melletti ülésből élheti át a visszatérés pillanatait, miközben a fedélzeten minden a legnagyobb rendben zajlik.

Kapu Tibor is felveszi az űrruháját. A szkafanderen nemzeti zászló látható.

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia fejlődése alapvetően változtatta meg az űrhajózás mindennapjait. A vezérlés ma már érintőképernyőn keresztül zajlik, joystick helyett digitálisan kiadott parancsokkal. Az űrruhák is úgy lettek kialakítva, hogy kompatibilisek legyenek ezekkel az eszközökkel, így az asztronauták kesztyűben is kezelhetik a felületeket. A Dragon űrkapszula energiaellátása a dokkolást követően átkapcsol a Nemzetközi Űrállomás rendszerére, ezt a műveletet hasonlatként „köldökzsinórként” emlegetik. A visszatérés tervezése során különösen nagy figyelmet kap a „magas béta szög” problémája, amely miatt az űrállomás akár napokon át folyamatosan napfényben úszik. Ez a felületek túlmelegedését okozhatja, ezért ilyenkor halasztják az érzékeny manővereket, például a leválást vagy a visszatérést. A Dragon visszatérési folyamata szándékosan lassú és fokozatos. A leválás után az űrkapszula több manőverrel csökkenti pályamagasságát, hogy egy biztonságos belépési szöget érjen el. A SpaceX űrhajóinál minden esetben 24 órás „passzív üzemidőt” biztosítanak, vagyis bármilyen vészhelyzet esetén ennyi idő áll rendelkezésre a megoldás kidolgozására, mielőtt az automatikus visszatérés megkezdődne. Ez a fajta óvatosság élesen eltér az orosz Szojuz rendszerétől, amely ugyan gyorsabban tér vissza, de nagyobb fizikai terhelésnek teszi ki az űrhajósokat. 

A Dragon űrkapszula visszatérése szigorúan szabályozott, többlépcsős procedúra, amely során minden biztonsági tesztet és rendszerelemet alaposan ellenőriznek.

A leszállás csak akkor kezdődhet meg, ha a célterület időjárási viszonyai megfelelőek – ha nem, az űrhajó tovább kering a Föld körül, amíg a feltételek nem javulnak. A légkörbe lépés, az úgynevezett „deorbitálás”, önmagában már egy gyorsabb szakasz, kevesebb mint fél órát vesz igénybe, de az azt megelőző szintek közötti süllyedés több órás folyamat.

A közvetítésen látható volt, amint Kapu Tibor felvette szkafanderét, amelyen a magyar zászló és neve is jól kivehető volt.

Ezek a szkafanderek elsősorban vészhelyzeti nyomástartásra és tűzálló védelemre szolgálnak, nem pedig űrsétára, három rétegük közül a legbelső a nyomáskiegyenlítést, a középső a forma megtartását, míg a külső a mechanikai és hőtani védelmet biztosítja. Tibor példás teljesítménnyel segítette társait a felkészülés során, szkafanderbe bújt, beszíjazta kollégáit, és a Dragon energiaellátó és életfenntartó rendszereinek átállásakor is aktívan tevékenykedett. A kommentátorok elismeréssel szóltak róla. 

Kapu Tibort a Holdra!

– hangzott el félkomolyan. A kapszula visszatérési pályája és időzítése szigorúan előre tervezett, mivel minden mozdulat a földi légköri belépési pontokhoz van visszaszámolva, jelen esetben Kalifornia partjaihoz. Az űrkapszulának előbb el kell hagynia egy 4×5×2 kilométeres térbeli „biztonsági ellipszoidot”, mielőtt önálló útjára indulhat. A leválás után a fúvókák segítségével távolodik el a Nemzetközi Űrállomástól, folyamatosan növelve a térbeli távolságot, amíg teljesen biztonságos zónába nem kerül. A küldetés tudományos jelentőségét jól mutatja, hogy az Axiom 4-es repülés több mint 60 kísérletet vitt magával, melyek közül 25 közvetlenül a HUNOR-programhoz kapcsolódik. Ez világosan jelzi, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és technológiai cégek aktívan hozzájárultak a misszió tudományos tartalmához, és a magyar űrhajós program immár a nemzetközi űrkutatás szerves részévé vált.

Az élő közvetítés ideiglenesen szünetel. Az úgynevezett „Loss of Signal” zónákban az űrhajó átmenetileg kikerül a földi állomások látószögéből. A szakértők szerint ez megszokott jelenség, és nem befolyásolja a küldetés biztonságát.

A visszatéréshez szükséges tesztek és ellenőrzések lezajlottak, a kapszula minden rendszere menetkész. Kapu Tibor és társai hamarosan megkezdik a leválást a Nemzetközi Űrállomásról, a következő szakaszban pedig már élőképen is követhetjük majd az indulást.

Folytatódik az élő közvetítés.

A legénység készen áll a leválásra

Borítókép: Kapu Tibor magyar űrhajós és társai (Fotó: AFP)