Elérkezett az Axiom–4 küldetés utolsó fázisa, Kapu Tibor hazatér a Nemzetközi Űrállomásról. A HUNOR-program magyar űrhajósának visszatérését közvetítések kísérik. A művelet a leválással kezdődik, a landolás pedig július 15-én, kedden várható.

Elérkezett az Axiom–4 küldetés utolsó fázisa, Kapu Tibor hazatér a Nemzetközi Űrállomásról. A HUNOR-program magyar űrhajósának visszatérését közvetítések kísérik. A művelet a leválással kezdődik, a landolás pedig július 15-én, kedden várható.
Az események első mozzanata, a zsilipzárás magyar idő szerint hétfőn délelőtt kezdődik. A Crew Dragon kapszula a tervek szerint 13.30-ig hagyja el teljesen a Nemzetközi Űrállomást. A visszatérés legfontosabb része kedden várható, amikor a jármű belép a Föld légkörébe. A landolás helyszíne a Csendes-óceán, Kalifornia partjai közelében lesz.
Noha sokak számára az űrutazás már rutinfeladatnak tűnhet, a visszatérés ma is a legbonyolultabb műveletek egyike. Kapu Tibor és három társa (Peggy Whitson, Slawosz Uznanski-Wisniewski és Shubhanshu Shukla) a floridai Kennedy Űrközpontból indult június 25-én, és azóta 460 km-es magasságban, az ISS fedélzetén teljesítették küldetésüket.
A visszatérési manőver első fázisa a leválás, amikor az űrhajó minden fizikai és elektronikai kapcsolatot megszakít az ISS-szel. Ezt követi az orbitális pálya elhagyása, majd az atmoszférába való belépés. Ez utóbbi a legveszélyesebb szakasz, ahol a kapszulát 1600–2000 Celsius-fokos súrlódási hő éri. A megfelelő hővédő pajzs és belépési szög életbevágóan fontos. A fékezőernyők nyitása után a Crew Dragon kapszula 25–30 km/h-s sebességgel ereszkedik a Csendes-óceán vizére. Ott több hajó várja, hogy kiemelje, majd helikopterrel szállítják a legénységet szárazföldre orvosi vizsgálatra. Kapu Tibor három hét után találkozhat újra családjával.
A HUNOR-program két vezető szakembere, Örökös-Tóth István és Juhos Norbert élőben kommentálja Kapu Tibor visszatérését a Nemzetközi Űrállomásról. Mint elmondták, most kezdődik a küldetés utolsó szakasza, amelynek során a magyar űrhajós visszatér a Földre. A beszélgetés során kiemelték Peggy Whitson szerepét, aki tapasztalt űrhajósként segítette a három újonc – köztük Kapu Tibor – beilleszkedését. A visszatekintésben szó esett az indításról, a Kármán-vonal eléréséről és a történelmi jelentőségű starthelyről is, amely az Apollo-küldetések idejére nyúlik vissza.
A legénység tagjai eközben elfoglalják üléseiket és felkészülnek az indulásra.
Az élő közvetítés során Juhos Norbert és Örökös-Tóth István részletesen ismertették a küldetés technikai hátterét is. Elmondták, hogy az új űrkapszulát – amely most először vett részt emberes küldetésben – a Crew-10 és a HUNOR-program űrhajósai közösen nevezték el „Grace”-nek. A dokkolási folyamatot követően szó esett a rakéta fokozatainak működéséről is. A SpaceX forradalmi megoldása révén az első fokozat visszatér és újrahasználható, míg a második fokozat biztosítja a megfelelő sebességet az űrállomás eléréséhez.
A szakértők hangsúlyozták, hogy az űrhajó csak egy részében – az úgynevezett kapszulában – térnek vissza az űrhajósok, míg az alsó modul, amely a napelemeket, radiátorokat és egyéb berendezéseket tartalmazza, belépéskor megsemmisül a légkörben.
A visszatérő kapszula azonban úgynevezett esőcsepp-alakú kialakítása révén képes biztonságosan lassítani a zuhanást, és 9,3 köbméteres belső terével – ha nem is tágas, de – a korábbi Szojuz típusú kapszulákhoz képest kényelmesebb környezetet nyújt a személyzet számára. A szakértők kiemelték, hogy az űrkapszula nemcsak személyszállításra alkalmas, hanem jelentős mennyiségű tudományos eszközt, kísérleti anyagot és eredményt is szállít. A visszatérés során tehát nemcsak az űrhajósok térnek haza, hanem a küldetés tudományos hozadéka is.
A folyosó még nyitva áll az űrhajó és az ISS között. A Nemzetközi Űrállomáson maradt űrhajósok segítenek lezárni a hazatérő legénység űrruháit.
A visszatérés előkészületei már tegnap befejeződtek. Kapu Tibor és társai minden kísérletet szakszerűen becsomagoltak, és az űrkapszula belsejében rögzítették. A Crew Dragon kapszula most nem hét fő szállítására, hanem nagy mennyiségű tudományos anyag hazahozatalára van konfigurálva. A belső ülések alatti tárolóterek most csomagtartóként szolgálnak. A Nemzetközi Űrállomáson eközben folytatódik az élet. A hátramaradt legénység továbbra is biztosítja a laboratórium működését, kísérleteket végeznek és várják az új váltást. A tudományos eredmények egy része már most hazatér, ám sok kísérlet fagyasztott tárolásban marad az űrállomáson, és csak későbbi járattal jut vissza. A mikrogravitációs környezet olyan hatásokkal járt, amelyeket a Földön nem lehet modellezni. Például a levegő keringtetésének jelentősége nemcsak az életfenntartás, de a kísérletek pontossága szempontjából is meghatározó.
Az ISS jelenleg Dél-Amerika felett jár, a bolygó éjszakai oldalán.
A Nemzetközi Űrállomás pozícióját az alábbi oldalon lehet követni. A kommentátorok közérthetően ismertették az ISS mozgását is. Az űrállomás másfél óránként kerüli meg a Földet, naponta mintegy tizenhatszor tapasztalva meg a nappal és az éjszaka váltakozását. A béta szög növekedésével azonban a nappali szakasz dominánssá válik, ami nemcsak technikai kihívást jelent, de a belső rendszerek hűtését is megterheli. Ezért döntöttek úgy, hogy a visszatérést biztonságosabb időpontra ütemezik. A közvetítés során bepillantást nyerhettünk a Crew Dragon kapszula belsejébe is. A kommentárok szerint a belső tér modern, letisztult, és nemcsak biztonságos, de esztétikus is, méltó az űrrepülés új korszakához, az „űraranylázhoz”. Kapu Tibor az ablak melletti ülésből élheti át a visszatérés pillanatait, miközben a fedélzeten minden a legnagyobb rendben zajlik.
Kapu Tibor is felveszi az űrruháját. A szkafanderen nemzeti zászló látható.
A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia fejlődése alapvetően változtatta meg az űrhajózás mindennapjait. A vezérlés ma már érintőképernyőn keresztül zajlik, joystick helyett digitálisan kiadott parancsokkal. Az űrruhák is úgy lettek kialakítva, hogy kompatibilisek legyenek ezekkel az eszközökkel, így az asztronauták kesztyűben is kezelhetik a felületeket. A Dragon űrkapszula energiaellátása a dokkolást követően átkapcsol a Nemzetközi Űrállomás rendszerére, ezt a műveletet hasonlatként „köldökzsinórként” emlegetik. A visszatérés tervezése során különösen nagy figyelmet kap a „magas béta szög” problémája, amely miatt az űrállomás akár napokon át folyamatosan napfényben úszik. Ez a felületek túlmelegedését okozhatja, ezért ilyenkor halasztják az érzékeny manővereket, például a leválást vagy a visszatérést. A Dragon visszatérési folyamata szándékosan lassú és fokozatos. A leválás után az űrkapszula több manőverrel csökkenti pályamagasságát, hogy egy biztonságos belépési szöget érjen el. A SpaceX űrhajóinál minden esetben 24 órás „passzív üzemidőt” biztosítanak, vagyis bármilyen vészhelyzet esetén ennyi idő áll rendelkezésre a megoldás kidolgozására, mielőtt az automatikus visszatérés megkezdődne. Ez a fajta óvatosság élesen eltér az orosz Szojuz rendszerétől, amely ugyan gyorsabban tér vissza, de nagyobb fizikai terhelésnek teszi ki az űrhajósokat.
A Dragon űrkapszula visszatérése szigorúan szabályozott, többlépcsős procedúra, amely során minden biztonsági tesztet és rendszerelemet alaposan ellenőriznek.
A leszállás csak akkor kezdődhet meg, ha a célterület időjárási viszonyai megfelelőek – ha nem, az űrhajó tovább kering a Föld körül, amíg a feltételek nem javulnak. A légkörbe lépés, az úgynevezett „deorbitálás”, önmagában már egy gyorsabb szakasz, kevesebb mint fél órát vesz igénybe, de az azt megelőző szintek közötti süllyedés több órás folyamat.
A közvetítésen látható volt, amint Kapu Tibor felvette szkafanderét, amelyen a magyar zászló és neve is jól kivehető volt.
Ezek a szkafanderek elsősorban vészhelyzeti nyomástartásra és tűzálló védelemre szolgálnak, nem pedig űrsétára, három rétegük közül a legbelső a nyomáskiegyenlítést, a középső a forma megtartását, míg a külső a mechanikai és hőtani védelmet biztosítja. Tibor példás teljesítménnyel segítette társait a felkészülés során, szkafanderbe bújt, beszíjazta kollégáit, és a Dragon energiaellátó és életfenntartó rendszereinek átállásakor is aktívan tevékenykedett. A kommentátorok elismeréssel szóltak róla.
Kapu Tibort a Holdra!
– hangzott el félkomolyan. A kapszula visszatérési pályája és időzítése szigorúan előre tervezett, mivel minden mozdulat a földi légköri belépési pontokhoz van visszaszámolva, jelen esetben Kalifornia partjaihoz. Az űrkapszulának előbb el kell hagynia egy 4×5×2 kilométeres térbeli „biztonsági ellipszoidot”, mielőtt önálló útjára indulhat. A leválás után a fúvókák segítségével távolodik el a Nemzetközi Űrállomástól, folyamatosan növelve a térbeli távolságot, amíg teljesen biztonságos zónába nem kerül. A küldetés tudományos jelentőségét jól mutatja, hogy az Axiom 4-es repülés több mint 60 kísérletet vitt magával, melyek közül 25 közvetlenül a HUNOR-programhoz kapcsolódik. Ez világosan jelzi, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és technológiai cégek aktívan hozzájárultak a misszió tudományos tartalmához, és a magyar űrhajós program immár a nemzetközi űrkutatás szerves részévé vált.
Az élő közvetítés ideiglenesen szünetel. Az úgynevezett „Loss of Signal” zónákban az űrhajó átmenetileg kikerül a földi állomások látószögéből. A szakértők szerint ez megszokott jelenség, és nem befolyásolja a küldetés biztonságát.
A visszatéréshez szükséges tesztek és ellenőrzések lezajlottak, a kapszula minden rendszere menetkész. Kapu Tibor és társai hamarosan megkezdik a leválást a Nemzetközi Űrállomásról, a következő szakaszban pedig már élőképen is követhetjük majd az indulást.
Folytatódik az élő közvetítés.
A visszatérés második szakaszának kezdetén Juhos Norbert és Örökös-Tóth István újra köszöntötték a nézőket. A jelkimaradás után ismét élőképet kaptunk az űrkapszuláról, amely még mindig a Nemzetközi Űrállomáshoz dokkolva várakozik a leválásra. A szakértők ismételten hangsúlyozták, hogy a küldetés lebonyolításában a NASA, a SpaceX és az Axiom Space közösen vesz részt, a HUNOR-program pedig teljes értékű partnerként képviselteti magát. Felidézték, hogy a legénység tagjai rangsor szerint érkeztek a fedélzetre, Kapu Tibor pedig 288. emberként lépett a Nemzetközi Űrállomásra, és ezzel ő lett a 636. ember, aki valaha a világűrben járt. Az elmúlt húsz nap során több mint 320 alkalommal kerülte meg a Földet. A visszatérés pályáját – a „csigavonalas” süllyedést és az ún. „splashdown”, azaz vízre érkezés mozzanatát – szemléletes példákkal magyarázták. A Dragon lassú, fokozatos ereszkedése hasonlít a leálló lánckörhinták mozgásához, ahogy a hinták a forgás megszűnése után visszatérnek a középpont felé.
A legénység lefuttatja az utolsó rendszerellenőrzéseket. Óvatosan kell eljárni, mert minden dokkolás és ledokkolás hatással van az ISS pályájára.
A leválás előtti utolsó lépések is megtörténtek. Lezárták a zsilipet (hedge), vagyis hermetikusan elválasztották egymástól a Dragon űrkapszulát és a Nemzetközi Űrállomást. A köldökzsinórnak nevezett energia- és adatkapcsolat megszüntetése után a kapszula saját rendszereire állt át, az utolsó biztonsági ellenőrzéseket, szivárgásteszteket, valamint a pontos pályaadatok feltöltését is sikeresen végrehajtották. A cél ezúttal történelmi jelentőségű, a landolás a Kalifornia partjaihoz közeli vízfelületen várható, erre eddig még nem került sor egyetlen űrjármű esetében sem. A közvetítésben szó esett az ISS külső robotkarjáról is, amely képes önállóan mozogni és szerelési feladatokat végezni az űrállomás felszínén. Az Axiom Space jövőbeli szerepe is hangsúlyt kapott. A Nemzetközi Űrállomás életciklusa után a vállalat veszi át az üzemeltetést, saját modulokkal és egy látványos, üvegkupolás kilátóval bővítve a rendszert. A szakértők reményüket fejezték ki, hogy Magyarországnak nem kell újabb 45 évet várnia a következő űrrepülésre. A Grace nevű kapszula, amely első bevetését teljesíti, így már teljesen önállóan várakozik a leválásra.
A fedélzeti rendszerek és az irányítóközpont folyamatos tesztjei biztosítják, hogy minden feltétel adott legyen az induláshoz.
A Dragon hajtóműveit – a Draco rendszert – precíz pályakorrekciókra használják. Ezek biztosítják, hogy az űreszköz ne meredeken, hanem fokozatosan, szabályozott szögben térjen vissza, így csökkentve a rá ható extrém erőket. A leválási szekvenciát a zsilip (hedge) lezárása indította el, és egy körülbelül egyórás időablak áll rendelkezésre a biztonságos elszakadásra. A közvetítés során betekintést kaptunk a három irányítóközpont működésébe is. A SpaceX a Dragon műszaki rendszereit felügyeli, az Axiom az űrhajósokért felel, míg a NASA a Nemzetközi Űrállomás teljes működését koordinálja.
Perceken belül szétválik a két űreszköz
A közvetítés utolsó perceiben a szakértők hangsúlyozták, hogy a visszatérés előtti várakozás és a többszörös ellenőrzés nem hiba, hanem az űriparban alapelv. Az emberélet védelme elsődleges, ezért a legkisebb műszaki eltérés gyanúja is a folyamat felfüggesztését vonja maga után. A Grace kapszula felbocsátásának időpontját is többször módosítani kellett – előbb az időjárás, majd egy rakétatartályban észlelt szivárgás miatt –, de ezek a késlekedések a maximális biztonságot szolgálták. Most, a leválás előtt is hasonló alapossággal zajlik minden lépés. A hosszabb időtartam – szemben a Szojuz űrhajók gyors, 3,5 órás visszatérésével – a SpaceX küldetéseinél megszokott óvatosságot tükrözi, a kapszula kisebb terhelésnek van kitéve, így a legénység fizikai állapota is kevésbé sérül.
A legénység parancsnoka, Peggy Whitson néhány perccel ezelőtt megerősítette, hogy készen állnak. A teljes leválási folyamat még néhány percet vesz igénybe, de az irányítóközpontok már sorra megerősítették, hogy minden rendszer rendben működik. Innentől a Spacex veszi át az irányítást, a Dragon pedig megkezdi a fokozatos eltávolodást, előbb néhány száz méterre, majd a több kilométeres biztonsági zónán túl, saját pályára állva indulhat meg a Föld felé vezető útján.
Dokkoljatok le!
– érkezett a földi irányítástól, azaz megkezdődik a leválás a Nemzetközi Űrállomásról.
Megtörtént a szeparáció. Kapu Tibor és társai elindultak hazafelé.
A Kapu Tibort is szállító Axiom–4 küldetés Dragon kapszulája elhagyta a Nemzetközi Űrállomást, és megkezdte önálló útját hazafelé. A következő percekben egy újabb hajtóműmanőver repíti majd távolabb az ISS-től, miközben a kapszula telemetriai adatai már valós időben követhetők, hamarosan pedig a külső kameraképek is visszatérhetnek. Az irányítási központok visszajelzése szerint a rendszerek rendben működnek.
A hivatalos leválás után hat perccel a Dragon kapszula már magányosan haladt az űr sötétjében, vagy inkább világosságában, hiszen a magas béta szög miatt az ISS és az űrhajó is folyamatos napfényben úszik. A visszatérés időpontjának korábbi halasztása nemcsak biztonsági, hanem tudományos szempontból is előnyösnek bizonyult, mivel a hosszabb tartózkodás lehetőséget adott arra, hogy még több magyar kísérletet hajtsanak végre az űrállomás fedélzetén. Holnap, a visszatérés napján – immár a Föld felé közeledve – részletesebben is bemutatják majd a leszállás folyamatát és annak mérnöki hátterét a szakértők.
Addig is, Tibor hazafelé tart.
A Dragon űrkapszula eközben fokozatosan távolodott a Nemzetközi Űrállomástól, és időközben elhagyta azt a több kilométer átmérőjű biztonsági zónát is, amelyet kizárólag a le- és bedokkolási manőverek védelmére tartanak fenn. Ez a szakasz egyúttal azt is jelenti, hogy a jármű hamarosan megkezdheti azokat az irányított pályamódosításokat, amelyek révén – egy napnyi lassú és fokozatos ereszkedést követően – visszatérhet a Földre. Miután a Dragon űrkapszula elhagyta a Nemzetközi Űrállomás körüli biztonsági zónát, az irányítást a NASA átadta a SpaceX kaliforniai központjának. Ez a protokoll része. Amíg a jármű az ISS közelében tartózkodik, a legfontosabb szempont az állomás biztonsága, ezért addig az amerikai űrhivatal felügyeli a manővereket. Mostantól viszont már a SpaceX irányítja a kapszulát, amely fokozatosan megkezdi a Föld felé való süllyedést. A kommentátorok beszéltek arról is, hogy a kapszula hogyan védi meg magát a visszatéréskor keletkező hőhatásoktól.
A Dragon alján egy speciális hőpajzs található, amely az égés során elvonja a hőt, és így védi meg az űrhajót.
A belépés a légkörbe különösen látványos szakasz lesz, amelyet – ha az időjárás és a technika is engedi – holnap élőben követhetünk majd a visszatérés közvetítése során. Az élő közvetítés végén a szakértők összefoglalták, hogyan zajlik majd le a visszatérés utolsó szakasza. Kapu Tibor aktív szerepet vállalt a visszatérés előkészületeiben is. Segített társainak felölteni az űrruhát, rögzítette a felszerelést, majd a Dragon űrkapszulában mindannyian elfoglalták helyüket. A belső elrendezés úgy lett kialakítva, hogy a visszatérés során fellépő gyorsulási erők a legkisebb megterhelést jelentsék az űrhajósok számára, fekvő helyzetük ezt segíti. A kapszula a pályáról való letérést irányított fékezéssel kezdi, amely során fokozatosan közeledik a Föld légköréhez. A sűrűbb légköri rétegek elérésekor az űreszköz extrém sebességgel, a hang sebességének akár huszonötszörösével halad, és ekkor kezdődik az úgynevezett „plazmafázis”, amikor a kapszula körül sűrűn ionizált levegőréteg keletkezik. Ezután fokozatos lassulással következik az ejtőernyők nyitása. Először kisebb fékezőernyők, majd négy nagy főernyő segíti a lassítást egészen a tengerfelszínig.
A kapszula várhatóan 20–25 km/órás sebességgel csobban a Csendes-óceán vizébe.
A teljes művelet, a belépéstől a vízfelszínt érésig nagyjából 30 percet vesz igénybe. A mentőcsapat ezután emeli ki az űrhajósokat a vízből. A hazatérés menetét holnap 10:30-tól élőben közvetítik, így minden érdeklődő nyomon követheti a történelmi jelentőségű pillanatot, amikor Kapu Tibor magyar űrhajós visszatér a Földre.
Borítókép: Kapu Tibor magyar űrhajós és társai (Fotó: AFP)
Oroszország nem tekinti többé kötelezőnek magára nézve a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó önkorlátozást, amely moratórium szerinte okafogyottá vált.
A közösségi médiában hirdetik a „lehetőséget”, hogy „semmi ne vesszen kárba”.
Egy szóviccen alapuló reklámot fújtak fel a liberális károgók.
Egy mémvideó jelent meg Magyar Péterrről, a budai parasztlegényről, aki úgy ismeri fel gazt, hogy párját ritkítja.
Oroszország nem tekinti többé kötelezőnek magára nézve a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó önkorlátozást, amely moratórium szerinte okafogyottá vált.
A közösségi médiában hirdetik a „lehetőséget”, hogy „semmi ne vesszen kárba”.
Egy szóviccen alapuló reklámot fújtak fel a liberális károgók.
Egy mémvideó jelent meg Magyar Péterrről, a budai parasztlegényről, aki úgy ismeri fel gazt, hogy párját ritkítja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.