Magyarországnak igaza van: Ukrajna nem csatlakozhat az EU-hoz

Magyarország ellenáll Ukrajna EU-csatlakozási terveinek, és ezzel nemcsak politikai vitát generál, hanem a kontinens gazdasági és geopolitikai érdekeit is védi. A brüsszeli portálon megjelent véleménycikk szerzője szerint Ukrajna háború sújtotta, korrupciós problémákkal küzdő és gazdaságilag instabil ország, így tagsága az EU-nak óriási terhet jelentene. Emellett az ország integrációja fokozná a munkaerőpiaci és társadalmi feszültségeket, és elmélyítené az európai–orosz konfliktust – tette hozzá Rafael Pinto Borges.

Orbán Viktornak igaza van Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Hogyan várható el ezektől az országoktól, amelyek maguk is eladósodtak és lassú növekedést produkálnak, hogy finanszírozzák egy háború sújtotta Ukrajna helyreállítását?

Ha Kijev csatlakozna az EU-hoz, az olcsó ukrán gabona elárasztaná az európai gazdák piacát, miközben már most is remegnek a hatalmas, tisztességtelen versenyhelyzettől, amelyeket az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás életbe lépése okozhat. A háború utáni Ukrajna munkaerő-vándorlást indítana Európa más országaiba és ez csökkentené a béreket a kontinens egészén, tovább növelve a társadalmi feszültségeket. A szerző szerint Brüsszel tudatlan bürokratái a „szolidaritásról” beszélnek, de valójában azt várják az európai népektől, hogy feláldozzák a saját jövőjüket, és a veszély nem csak gazdasági.

Ukrajna nyíltan kijelentette, hogy nem fogadja el, hogy területeket kell feladnia, bármennyire is szükséges lenne ez a kontinens – az 1945 óta – legnagyobb és legvéresebb konfliktusának lezárásához. 

Az ország EU-tagsága tehát az egész kontinens számára Kijev makacs követeléseit importálná. Ha felvennék az EU-ba, Ukrajna a lisszaboni szerződés alanyává válna, és potenciális kedvezményezettje lenne a 42. cikkely (7) bekezdésének, amely előírja, hogy ha egy tagállamot katonai támadás ér, a többiek „minden rendelkezésre álló eszközzel segítik”.

Ukrajna integrációja a háború integrálásával járna

Így garantálva az ukránoknak védelmet, amelyet a leszerelt Európa nem tudna biztosítani, és amely az EU-t (de nem az amerikaiakat) kötelezné Ukrajna biztonságának biztosítására. Ez könnyen eszkalálódhat hagyományos – és potenciálisan nukleáris – háborúvá Oroszország és Európa között. Tekintettel az európai vezetés felelőtlenségére, eszünkbe juthat Clemenceau egykori figyelmeztetése: 

A háború túl komoly dolog ahhoz, hogy a generálisokra bízzuk.

Ma túl komoly ahhoz, hogy a szerencsétlen brüsszeli politikusokra bízzuk – emelte ki a szerző. Természetesen, még ha holnap lenne is egy stabil békemegállapodás, az ország továbbra sem lenne alkalmas EU-tagságra. A korrupció nem véletlen Kijevben; strukturális jellegű. Ukrajna oligarchák és kliensrendszerek országa, amelyet a nyugati szlogenek alig lepleznek. A Transparency International a legkorruptabb afrikai és latin-amerikai államokkal sorolja egy kategóriába, mint például Mauritániát, Kolumbiát vagy Pápua Új-Guineát.

Felmerül a kisebbségekkel való bánásmód kérdése is – amelyet túl gyakran figyelmen kívül hagynak. Kárpátaljai magyarok, galíciai lengyelek és bukovinai románok szenvednek a kijevi hatóságok agresszív politikájától, amely elnyomja a nyelvet és a kultúrát. Brüsszel, amely általában annyira szószólója a „sokszínűségnek”, elfordítja a tekintetét, pedig a háború előtt sem Budapest volt az egyetlen főváros, amely hangot adott aggodalmának: 

az európai jogvédő szervezetek is ezt tették, és Klaus Johannis akkori román elnök 2017-ben még egy államfői látogatást is lemondott Kijevben, tiltakozásul az ukrán kisebbségi nyelvek iskolai tiltása miatt. A kérdés azóta csak aktuálisabbá vált.

A legmélyebb probléma azonban geopolitikai. Ukrajna integrációja Európát örök ellenségeskedésbe taszítaná Moszkvával. A háború már bebizonyította, hogy Oroszország nem törölhető a térképről – sem szankciókkal, sem fegyverekkel, sem a liberális demokráciáról szóló varázsigékkel. Nukleáris nagyhatalomként és világ egyik legnagyobb gazdaságaként fenn fog maradni: pótolhatatlan energiatermelő és nyersanyaggazdaság. Európa valódi és sürgető érdeke nem a konfliktus, hanem a kiengesztelődés és a közeledés: egy közös gazdasági és biztonsági architektúra kiépítése, amely, bár tökéletlen, mindenki számára működik. 

Ahogy Trump elnök egy interjúban mondta, Európa politikai célja Oroszország kínai függőségének csökkentése és közelebb hozása kell hogy legyen, nem pedig az, hogy még inkább Peking karjaiba taszítsa. 

Ukrajna EU-csatlakozása ezt lehetetlenné tenné. Tartósan terhelné Európát a konfliktus költségeivel, miközben megfosztaná azokat a sürgető előnyöktől, amelyeket a feszültség csökkentése, a kereskedelem és az olcsó energia hozhatna. Hosszú távon ez végzetes csapás lenne az európai országokra.

Amikor a magyar miniszterelnök ellenáll ennek az őrültségnek, nem a szembenállás kedvéért teszi. Nem azért, hogy bosszantsa Von der Leyent. Bizonyosan nem is Moszkvának akar kedvezni, ahogy azt az ukránok állítják. Európa oldalán áll, Európa érdekében. Egy friss népszavazáson a magyarok 95 százaléka már támogatta az ukrán tagság elleni álláspontot. Ez a valódi demokrácia. A tanulság régi, de megismételhető: a történelem keményen bünteti az illúziókat. Európának vagy a valóságot és a geopolitikai bölcsességet kell elfogadnia, vagy továbbra is a szegénység, a háború és a hanyatlás gödrébe zuhan – írta Rafael Pinto Borges véleménycikkében.

Borítókép: Orbán Viktornak igaza van (Fotó: AFP)