Míg Brüsszel önti a pénzt Ukrajnába, Washington és Moszkva újrarajzolja a világot

Oroszország geopolitikai pozíciója jelentősen átrendeződött az elmúlt évben, miközben a nemzetközi erőviszonyok is gyökeres változáson mennek keresztül. Donald Trump elnöksége új dinamikát hozott az amerikai–orosz viszony tekintetében. Washington és Moszkva között egy pragmatikusabb együttműködés körvonalazódik, amely átrajzolja a globális befolyási övezeteket. Horváth József válaszolt lapunk kérdéseire.

Fotó: DREW ANGERER Forrás: AFP

Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója lapunknak elmondta, hogyha megnézzük a háború kitörése előtt, illetve a Donald Trump megválasztásáig terjedő időszakot, akkor azt kellene látnunk, hogy a Biden-adminisztráció végrehajtotta Kissinger rémálmát, hogy Pekinget és Moszkvát nagyon közel tolta egymáshoz.

A Biden-adminisztráció végrehajtotta Kissinger rémálmát, hogy Pekinget és Moszkvát nagyon közel tolta egymáshoz
(Fotó: MIKHAIL METZEL / POOL)

Azt a célt viszont elérték – amit mindig szerettek volna az amerikaiak –, hogy Németországot és Oroszországot el kell vágni egymástól

– emelte ki Horváth. Tehát az olcsó orosz energia és a német technika által létrejövő szinergiát az amerikaiak veszélyesnek ítélték. A szakértő szerint Donald Trump elnöksége óta azt láthatjuk, hogy egyrészt megkísérlik azt, hogy Kína és Oroszország viszonyán lehetőség szerint lazítsanak, ennek érdekében is törekszik az Egyesült Államok arra, hogy az orosz–ukrán háborút mihamarabb lezárják. Emellett Oroszország gazdasági, nemzetbiztonsági és biztonsági érdekeit is jóval inkább figyelembe veszi most már az új amerikai vezetés. Illetve elkezdtek közös gazdasági projekteket is kialakítani, valamint a többpólusúvá váló világrendszerben megkezdődött az oroszok, amerikaiak és kínaiak közt a befolyási övezetek újrarajzolása. 

A szakértő szerint ennek keretében látjuk azt, hogy az oroszok nem szólaltak meg, amikor az Egyesült Államok iráni atomlétesítményeket bombázott, illetve most, amikor Venezuelát blokád alá vette az amerikai haditengerészet. 

Tehát ez mind-mind azt gondolom, hogy része annak, hogy az oroszok és az amerikaiak egymás érdekeit egyre inkább figyelembe veszik, akceptálják, és ez oda is vezet, hogy Oroszország a világpolitikai szintéren újra elkezdett felértékelődni. 

– fejtette ki az elemző, majd azzal folytatta, hogy nem véletlen, hogy Donald Trump már azt is tervbe vette, hogy újra csatlakozzon Oroszország a G7-ekhez, tehát a legfejlettebb ipari államok szövetségéhez.

A G7 – az angol Group of Seven (Hetek csoportja) rövidítése – az iparilag legfejlettebb demokratikus országok csoportja vezetőinek informális fóruma. A csoport tevékenysége kiegészíti azt a szerepet, amelyet a G20-csoport tölt be.

Horváth József kitért rá, hogy a Szovjetunió szétesése után az akkori amerikai gazdasági és politikai elit élen Soros Györggyel kísérletet tett arra, hogy rátegye a kezét az orosz nyersanyagvagyonra, illetve Oroszország politikai életét is kézbe vegyék. Ez a kísérlet Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével épp 25 éve kudarcot vallott. Az elmúlt tíz évben, tehát Ukrajnának a Nyugat felé fordításával az Euromajdan forradalmával egy újabb kísérletet láttunk a tekintetben, hogy Vlagyimir Putyin hatalmát megrendítsék és Oroszországot, – ahogy ők fogalmaztak – térdre kényszerítsék. 

Csak éppenséggel az elmúlt 25 évben Vlagyimir Putyin újraépítette és újragombolta Oroszország gazdaságát, hadigazdaságát, hadseregét és iparát. És ebből a szempontból látjuk azt az elmúlt négy év egyik legnagyobb tanulságaként, hogy az orosz gazdaság az mennyire ütésálló, hiszen a háború ideje alatt is az orosz gazdaság képes volt a növekedésre, képes volt átállni a hadigazdaságra, és képes volt új piacokat találni az Európa elzárkózásából fakadó felszabaduló kőolajnak, földgáznak és egyéb ásványkincseknek. 

– emelte ki a szakértő.

Oroszország 2025-ös éve

Idén Oroszország jelentős külpolitikai eredményeket ért el, hiszen az alaszkai csúcson újra a két világhatalom vezetője leült egymással, és kulturált, értelmes hangnemben elkezdték új alapokra helyezni a két ország, és ezáltal a világpolitikai szintéren is a két nagyhatalomnak a viszonyát. Ebben a viszonyrendszerben azt látjuk, hogy Oroszország külpolitikai szinten egyre sikeresebben lavírozik az Egyesült Államok, Kína, illetve a feltörekvő országok között, és ezáltal sikerült magának erősebb külpolitikai pozíciókat kiépíteni az elmúlt év során. 

A háborúban pedig az eddigi stratégiájukat alkalmazva lassan, fokozatosan, de ütemesen haladnak a tekintetben, hogy a katonai céljaikat is elérjék

– fogalmazott Horváth József. Ahogy arról lapunk is beszámolt Ukrajna 90 milliárd eurós kölcsönt fog kapni az Európai Uniótól a következő két évre. Horváth szerint ezt a pénzt az Európai Unió gyakorlatilag lehúzta az aranyvécén, mert ugye az a feltétel, hogy majd az orosz jóvátételből fogja Ukrajna visszafizetni. 

Márpedig orosz jóvátétel borítékolhatóan nem lesz. Másrészről ez a pénz alig a fele annak, amit Ukrajna a következő két évben szeretett volna megkapni 

– mondta az elemző, aki szerint ez a pénz az unió újraiparosításához, a gazdasági problémái megoldásához kulcsfontosságú lett volna, viszont az orosz–ukrán háború menetének a megfordításához nagyon kevés lesz.

Oroszország, mint atomhatalom

Több mint 6000 nukleáris robbanófejjel rendelkezik Oroszország – ami a világ élvonalába emeli őt. A szakértő kitért rá, hogy az egy dolog, hogy hány robbanófeje van egy atomhatalomnak. A kérdés sokkal inkább az, hogy milyen minőségű eszközei vannak ezeknek a robbanófejeknek, bombáknak a célba juttatásához. 

Az orosz–ukrán háború időszakában azt látjuk, hogy közepes és nagy hatótávolságú hiperszonikus rakétákat teszteltek, fejlesztettek, sőt már be is vetettek az oroszok, amelyek atomrobbanófejek hordozására is alkalmasak.

– fejtette ki Horváth József, majd azzal folytatta, hogy jelentős modernizációt hajtottak végre az oroszok. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az orosz hadsereg december 1-jén indította új kiképzési évét, amely a különleges katonai művelet során szerzett harctéri tapasztalatokra épül. A képzés fókuszában a városi harc, drónelhárítás, elektronikai hadviselés és egyéni felkészítés áll. Több mint háromszáz modern lőtér és kiképzőhely biztosítja a valós ütközetekhez hasonló gyakorlást.

A biztonságpolitikai szakértő azt is felidézte, hogy Macron elnök azt mondta, ő szívesen adna Európának egy atomvédőernyőt. Az információk szerint 270 robbanófeje van Franciaországnak, ám a francia értékelés szerint ennek harmadát vagy jóindulatú becslések szerint 40 százalékát tudnák célba juttatni, hiszen a fejlesztések e tekintetben itt is elmaradtak – a franciák részéről is.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)