Franciaország cserben hagyja Ukrajnát?

Franciaország nem vesz részt abban a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett projektben, amelyben az Egyesült Államok Ukrajnának szánt fegyverszállításait európai szövetségesei finanszíroznák. Olaszország bejelentette, szintén nem járul hozzá a fegyvertámogatási tervhez.

2025. 07. 16. 15:52
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kezet fog Emmanuel Macron francia elnökkel
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kezet fog Emmanuel Macron francia elnökkel Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: POOL
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár Franciaország régóta támogatja Ukrajnát, nem csatlakozott a fegyvertámogatási tervhez, amelyet Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár július 14-i washingtoni találkozójukon jelentettek be. A tervek szerint a NATO korszerű amerikai fegyvereket, köztük légvédelmi rendszereket vásárolna, amelyek egy részét Ukrajnának adnák át – írja a The Kyiv Independent.

Franciaország és Olaszország nem vesz részt a fegyvertámogatási projektben (Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP)
Franciaország és Olaszország nem vesz részt a fegyvertámogatási projektben (Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP)

Két francia tisztviselő szerint Franciaország azért utasította el a részvételt, mert Emmanuel Macron elnök hosszú ideje azt szorgalmazza, hogy Európa saját védelmi iparát helyi gyártású fegyverek vásárlásával erősítse.

Emellett a francia kormány költségvetési megszorításokra készül, miközben növelni szeretné védelmi kiadásait, és próbálja kordában tartani az ország jelentős költségvetési hiányát – írta a Politico.

Július 13-án este Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy 2027-re megduplázzák a katonai költségvetést a 2017-es szinthez képest, 64 milliárd euróra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem fogja elfogadni, hogy ezeket a „történelmi léptékű védelmi erőfeszítéseket” államadósságból fedezzék – írta a Reuters.

Ugyanakkor Franciaország költségvetési hiánya az EU egyik legmagasabbja, 2024 végére a GDP 5,8 százalékára tehető, ami jóval meghaladja az uniós háromszázalékos küszöböt – írta a Financial Times. Az államadósság mértéke pedig elérte a GDP 114 százalékát – közölte François Bayrou francia miniszterelnök.

François Bayrou 43,8 milliárd eurós költségvetési megszorító csomagot jelentett be 2026-ra, hogy csökkentse az államháztartási hiányt. A terv része két munkaszüneti nap eltörlése a gazdasági aktivitás növelése érdekében – írja a Le Monde.

Bayrou figyelmeztetett, az adósság másodpercenként ötezer euróval növekszik.

Ennek kapcsán befagyasztanák a 2026-os közkiadásokat, a nyugdíjakat és szociális juttatásokat a 2025-ös szinten tartva. Bevezetnének egy „szolidaritási hozzájárulást” a leggazdagabbaknak, és fellépnének az adó- és szociális csalások ellen.

A francia kormány ezekkel az intézkedésekkel 40 milliárd eurós megtakarítást szeretne elérni, és a GDP-arányos hiányt 2025-re 5,4 százalékról 4,6 százalékra csökkenteni.

Fegyvertámogatási projekt: Olaszország hasonló álláspontot képvisel

A La Stampa beszámolója szerint az olasz kormány kizárta az amerikai fegyverek közvetlen vásárlását, hivatkozva a költségvetési korlátokra és arra, hogy inkább saját technológiai fejlesztésekre koncentrál. Ilyen például a Franciaországgal közösen gyártott SAMP/T légvédelmi rendszer, amelyből már szállítottak Ukrajnának.

Az olasz védelmi minisztérium forrásai hangsúlyozták: a döntést nem Ukrajna támogatásának elutasításaként kell értelmezni, hanem inkább felhívásként arra, hogy más formában járuljanak hozzá a közös erőfeszítésekhez. 

A La Stampa szerint Olaszország jelenleg vizsgálja a NATO kérését, hogy támogassa az amerikai fegyverek Ukrajnába juttatását – akár légi, vasúti vagy tengeri szállítás formájában –, és jelezte, hogy nem fog „hátrálni” a segítségnyújtás elől. 

Ugyanakkor a pontos olasz hozzájárulás formája és mértéke még nem dőlt el.

A NATO és az Egyesült Államok fegyverellátási tervével kapcsolatban Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter úgy érvelt, hogy Ukrajna felfegyverzésének költségeit nem az európai adófizetőknek kellene állniuk, hanem Oroszország befagyasztott vagyonából kellene fedezni.

Megkérdeztem külügyminiszter kollégáimat: ki fizessen az amerikai felszerelésekért? Az európai adófizetők, vagy – véleményem szerint – az agresszor befagyasztott vagyonából?

 – mondta Sikorski az EU külügyminisztereinek találkozója után a lengyel sajtóügynökség beszámolója szerint.

Az új fegyverszállítási terv célja Ukrajna légvédelmének megerősítése is, amelyet Kijev hetek óta sürget, mióta Oroszország fokozta támadásait az ukrán városok ellen. A kezdeményezést Németország és Rutte indította el, a Politico szerint részben azért, hogy választ adjanak Trump vonakodására a közvetlen amerikai segítségnyújtással kapcsolatban.

Németország „hatalmas” összegeket fektetett a tervbe – mondta Rutte, hozzátéve, hogy Trump támogatása Berlin és Washington alapos egyeztetése után született meg. 

Friedrich Merz német kancellár hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés Európa saját érdekeit szolgálja, és növeli a nyomást Oroszországra a béketárgyalások megkezdése érdekében.

A megállapodást más európai országok – például az Egyesült Királyság, Hollandia és több skandináv állam – is támogatják. Trump pedig július 15-én közölte, hogy további Patriot légvédelmi rakéták és más fegyverek szállítása már folyamatban van.

Borítókép: Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kezet fog Emmanuel Macron francia elnökkel (Fotó: AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.