Közel egy hét különbséggel kétszer is csökkentette teljesítményét a Paksi Atomerőmű annak érdekében, hogy a Duna vízhőmérséklete az erőmű mérési szakaszánál ne haladja meg az előírásban rögzített harminc fokot.
Fotó: MTI/EPA/TVO
Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a leszabályozások nyomán lapunk megkeresésére elmondta, extrém hőmérsékletek esetén a szabályozás miatt előfordulhat, hogy rövidebb ideig néhány száz megawattal csökkentik a Paksi Atomerőmű teljesítményét annak érdekében, hogy az üzemeléshez szükséges hűtővíz kibocsátási pontjától számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján a befogadó Duna-víz hőmérséklete ne haladja meg a 30 Celsius-fokot. A világon üzemelő atomerőműveknél frissvízhűtés esetén az ilyen esetekre – a helyi adottságnak megfelelően – különböző szabályozások érvényesek. Valahol például magasabb hőmérsékleten állapítják meg a kibocsátási korlátot, van, ahol a befogadó víz teljes keresztmetszetén bocsátják ki a hűtővizet a környezetvédelmi követelmények teljesítése érdekében.
Kiemelte: mindezt azért, mert
az atomenergetikai iparban a nukleáris biztonság elsőrendűsége mellett kiemelt szerepe van a környezetvédelemnek.
A négy paksi blokk névleges teljesítménye a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ma már nem 1760, hanem 2027 MW – mutatott rá Hárfás Zsolt –, a teljesítménycsökkentés idejére gyakorlatilag a korábbi teljesítményére „állt vissza” az erőmű. A szakértő beszélt arról is, hogy az egyes paksi blokkok hatásfoka a hűtővíz hőmérsékletének függvényében változik. Ugyanis az éremnek két oldala van, azaz amíg nyáron az extrém hőmérséklet miatt a teljesítmény csökkentése lehet szükséges, addig télen az erőmű teljesítménye hosszabb időn keresztül a névleges, százszázalékos teljesítményszintet is meghaladja. Néhány évvel ezelőtt egyes hazai baloldali politikusok azt feltételezték, hogy a Paksi Atomerőmű bizonyára titkos teszteket vagy kísérleteket hajt végre, holott a titok nyitja a fizikában, pontosabban a hűtővíz miatti hatásfoknövekedésben rejlik.
Hárfás Zsolt szerint tudomásul kell venni azt is, hogy a megújulók közül a nap- és szélerőművek bár nagyon fontosak, valójában az időjárás-, napszak- és évszakfüggőségük miatt nem tudnak valós ellátásbiztonságot garantálni, hiszen a villamosenergia-termelésük percről perce, óráról órára és napról napra is folyamatosan változik. Például amíg július 13-án a paksi blokkok teljesítményét 240 MW-tal csökkenteni kellett, ezen a napon hírek egyáltalán nem szóltak arról, hogy a nap- és szélerőművek termelése hogyan változott. Pedig a hazai szélerőművek termelése július 13-án is hektikus volt: a beépített közel 323 MW-os teljesítmény adott napon belül 0,02 MW és 165 MW között folyamatosan változott.
Ugyanaznap a hálózatba betápláló ipari méretű naperőművek beépített, 3112 MW-os teljesítménye is folyamatosan változott, de itt a napi csúcsérték kora délután 2296 MW-ra növekedett. Összevetésül a szakértő rámutatott, hogy
amíg egy atomerőmű teljesítményét ritkán kell csökkenteni, addig az időjárásfüggő termelők teljesítményingadozása mindennapos.
A nemzetstratégiai célokat szolgáló Paks 2 atomerőmű már jóval korszerűbb technológiát képvisel. Az orosz tervezők arra is gondoltak, hogy Pakson a legforróbb nyári napokon se legyen szükség a Dunába visszavezetett hűtővízre vonatkozó korlátozások miatt az új, 3+generációs, orosz VVER–1200 típusú blokkok visszaterhelésére. Alacsony vízállás és magas vízhőmérséklet esetére az új melegvízcsatorna mellett kiegészítő csúcshűtő berendezés áll majd rendelkezésre, amely a felmelegedett hűtővizet hűtőcellák segítségével visszahűti a Dunába való visszaengedés előtt.
Borítókép: A Paksi Atomerőmű (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
