A német kormánykoalíció döntése értelmében áprilisban leállt Németország utolsó három atomerőműve. Hiába övezte heves ellenállás a lépést, beleálltak, és sokak szerint ideológiai alapon, a gazdasági tényezőket figyelmen kívül hagyva végrehajtották.
2022 végén négy német tartomány − amelyek Lengyelországgal határosak −, valamint a német szövetségi kormány is hivatalos közleményben tiltakozott a lengyel atomenergia-termelési kapacitás növelése ellen. A németek alapvetően politikai alapon ellenzik az atomenergiát, hiszen úgy gondolják, hogy Európa hosszú távon el kell hogy kötelezze magát a megújuló energiaforrások mellett.
Sokszor felhozzák érvként a megújuló energia mellett, hogy olcsóbb, pedig Németországban az egyik legdrágább a háztartási villamos energia ára a csaknem 130 ezer MW-nyi nap- és szélerőművi kapacitás ellenére. Idén márciusban egy berlini fogyasztó egy kilowattóra áramért közel 44 eurócentet fizetett.
Az egyik leghangosabb atomenergia-ellenző Ralf Fücks német zöldpárti politikus és Bréma polgármestere, aki tagja a Zöld Európai Alapítványnak is, most nyíltan szembement korábbi álláspontjával. A Twitteren tett közzé egy bejegyzést, amiben arra hívja fel a figyelmet, hogy újra kell gondolni az eddigi véleményüket.
Mint a bejegyzésében írja:
Most itt az ideje néhány tényt elfogadni: egyetlen más ország sem zárta be atomerőműveit az energiahiány közepette. Sőt, a trend azok működésének meghosszabbítása felé mutat.
Számos iparosodott ország az atomenergiát és a megújuló energiát egymás kiegészítőinek tekinti. Újra jelentős forrásokat fektetnek a nukleáris energia fejlesztésének kutatásába és fejlesztésébe. Az, hogy ez új beruházási hullámhoz vezet-e, még kérdéses
− írja. Úgy gondolja, hogy van miért tiltakozni az atomenergia ellen, de ahelyett, hogy ezt tennék, újra kell értékelni a dolgaikat. Szerinte az „elsőként szálljunk ki az atomenergiából” politika nem volt jó ötlet a klímaváltozás fényében.
