Németország az elmúlt évtizedekben folyamatosan növelte a megújuló energiaforrások arányát, rohamléptékben épültek-nyertek teret a nap- és szélerőművek – idézte fel Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Klímavédelmi célkitűzések teljesítése érdekében 2010 szeptemberében a német kormány hozzájárult a német atomerőművek üzemidejének átlagosan 12 évvel történő meghosszabbításához. Ekkor még a német politika is biztonságosnak, olcsónak és fenntarthatónak tartotta az atomenergiát, azonban a 2011-es fukusimai katasztrófa nyomán az álláspont megváltozott, bezárásra ítélték az atomerőműveket. A lakosság tartani kezdett tőlük, politikai oldalról pedig a megújulókat helyezték előtérbe, mindenáron – emelte ki Hárfás Zsolt. Mindezek mellett további döntések születtek szén- és gázerőművek építéséről, a német közszolgálati tévé pedig tavaly olyan hamisított képet tett közzé, amelyen füstöt retusáltak egy atomerőmű fölé.

Fotó: MTI/EPA/TVO
A szakértő megjegyezte, a német döntés után jól jönne a Roszatom-érdekeltségű, németországi székhelyű Nukem Technologies tapasztalata, amely vállalat huszonkét országban (köztük: Ausztria, Egyesült Királyság, Csehország, Svédország, Svájc) aktív a radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek kezelése, a nukleáris létesítmények, a mérnöki megoldások és a tanácsadás területén.
Reneszánszát éli az atomenergia
Világszerte, így Európában is egy új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk, amelyet az orosz–ukrán konfliktus miatt kivetett Oroszország elleni brüsszeli szankciók következményei tovább erősítenek. Egyre több uniós tagország jelenti be, hogy új atomerőművet szeretne építeni vagy meghosszabbítja a meglévők üzemidejét. De nukleáris váltóállítások is történtek, hiszen a korábban az atomerőművek leállításáról döntő Svédország ma már üzemidőket kíván hosszabbítani és új blokk építését is tervezi – mutatott rá a szakértő.
Eközben Németországban úgy állították le április közepén a három még működő atomerőművi blokkot, hogy a lakosság kétharmada már nem ellenezte, sőt támogatta az atomenergia használatát, Európa-szerte nőtt ugyanis a nukleáris energia társadalmi elfogadottsága és a politika sem maradt közömbös: Bajorország továbbra is saját felelősséggel akarja működtetni az atomerőműveket, ezt Markus Söder tartományi miniszterelnök jelentette ki.