Németország az elmúlt évtizedekben folyamatosan növelte a megújuló energiaforrások arányát, rohamléptékben épültek-nyertek teret a nap- és szélerőművek – idézte fel Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Klímavédelmi célkitűzések teljesítése érdekében 2010 szeptemberében a német kormány hozzájárult a német atomerőművek üzemidejének átlagosan 12 évvel történő meghosszabbításához. Ekkor még a német politika is biztonságosnak, olcsónak és fenntarthatónak tartotta az atomenergiát, azonban a 2011-es fukusimai katasztrófa nyomán az álláspont megváltozott, bezárásra ítélték az atomerőműveket. A lakosság tartani kezdett tőlük, politikai oldalról pedig a megújulókat helyezték előtérbe, mindenáron – emelte ki Hárfás Zsolt. Mindezek mellett további döntések születtek szén- és gázerőművek építéséről, a német közszolgálati tévé pedig tavaly olyan hamisított képet tett közzé, amelyen füstöt retusáltak egy atomerőmű fölé.
Fotó: MTI/EPA/TVO
A szakértő megjegyezte, a német döntés után jól jönne a Roszatom-érdekeltségű, németországi székhelyű Nukem Technologies tapasztalata, amely vállalat huszonkét országban (köztük: Ausztria, Egyesült Királyság, Csehország, Svédország, Svájc) aktív a radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek kezelése, a nukleáris létesítmények, a mérnöki megoldások és a tanácsadás területén.
Reneszánszát éli az atomenergia
Világszerte, így Európában is egy új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk, amelyet az orosz–ukrán konfliktus miatt kivetett Oroszország elleni brüsszeli szankciók következményei tovább erősítenek. Egyre több uniós tagország jelenti be, hogy új atomerőművet szeretne építeni vagy meghosszabbítja a meglévők üzemidejét. De nukleáris váltóállítások is történtek, hiszen a korábban az atomerőművek leállításáról döntő Svédország ma már üzemidőket kíván hosszabbítani és új blokk építését is tervezi – mutatott rá a szakértő.
Eközben Németországban úgy állították le április közepén a három még működő atomerőművi blokkot, hogy a lakosság kétharmada már nem ellenezte, sőt támogatta az atomenergia használatát, Európa-szerte nőtt ugyanis a nukleáris energia társadalmi elfogadottsága és a politika sem maradt közömbös: Bajorország továbbra is saját felelősséggel akarja működtetni az atomerőműveket, ezt Markus Söder tartományi miniszterelnök jelentette ki.
Hárfás Zsolt hozzátette, nemrég két tucat tudós és Nobel-díjas nyílt levelet írt Olaf Scholz német kancellárnak a Replaneten keresztül, amelyben az energiaválságra, a klímavédelemre és az orosz gáz hiányára való hivatkozással felszólították, hogy folytassák az utolsó három atomerőmű üzemeltetését. Mindezek mellett felhívták a kancellár figyelmét arra is, hogy a három atomerőművi egység 2022-ben összességében 32,7 TWh klímabarát villamos energiát termelt, amely révén a német háztartások negyedét, szám szerint tízmilliót tudott ellátni árammal.
Ha a teljes életciklusra vetítve vizsgáljuk a most leállított Isar–2, Emstand és Neckarwestheim–2 atomerőművi egységek termelési adatait, a kevesebb mint 34 éves üzemidejük alatt átlagosan 93 százalékos kihasználtsággal működtették őket, azaz végig szinte csúcsra járatott blokkokat állítottak le, amelyek nem érték el a negyvenéves üzemidőt sem, ezért jó állapotban maradtak. Biztonságosan lehetett volna őket tovább használni, lett is volna mivel működtetni őket, a Westinghouse friss üzemanyagot ajánlott fel megvételre Németországnak.
Közben a baloldali német kormány rájött – bár nem ismerte be –, hogy a német embereknek és az iparnak akkor is kell áram, amikor az időjárásfüggő nap- és szélerőművek termelése a töredékére esik vissza. Mivel az atomenergiát jó ideje ellenzik, áramra pedig szükség van, a leállított atomerőművi blokkok helyét a fosszilis, döntően szén- és gázerőművek vették át. Az így okozott környezetszennyezés a német energiapolitika egyik legtragikusabb következménye, egy korábbi amerikai tanulmány szerint a szénerőművek okozta (többlet)légszennyezés évi 1100 ember idő előtti haláláért felelős – az ilyen erőművek szerepe pedig tovább nő.
A háború és a szankcionált orosz gáz kiesése miatt ugyanis ma Németország döntő részben a szénre támaszkodik. A tervek szerint a klímagyilkos szénerőművek közül az utolsót csak 2038 végéig kívánják leállítani.
A szénerőművek mellékhatásai
A szén- és gázerőművi termelés az elmúlt években tapasztalható növekedése következményeként csak tavaly harmincmillió tonnával több volt a német szén-dioxid-kibocsátás, mint 2020-ban, Németország folyamatosan bukja el a klímavédelmi célok teljesítését és persze szén-utánpótlásra is szükség van. Az orosz–ukrán konfliktus előtt a szénimport fele Oroszországból érkezett, de közben Brüsszel az orosz szenet is szankció alá vette. Ezért a német szénimportőrök dél-afrikai, ausztráliai, amerikai, indonéz és kolumbiai forrásokból szerzik be az erőművekhez a szenet. Közben természetesen a német belföldi, még nagy tartalékkal rendelkező lignitbányászatot is felpörgetik. A következő években további falvak eshetnek áldozatul a bányanyitásoknak. A hambachi lignitbánya szélén, Kerpen-Manheim határában már felsorakoztak a munkagépek.
Amikor a nap- és szélerőművek termelési a töredékére esik vissza, gázerőművekre is szükség van. Ennek megfelelően a németek 2030-ig a kieső kapacitások alternatívájaként akár 25 000 MW új gázerőművi kapacitást is létesíthetnek. Bár sok szakértő szerint a jövőben ennek a többszörösére lenne szükség. Adódik a kérdés, ezt az új, hatalmas kapacitást ki és milyen forrásból fogja megépíteni és honnan lesz az üzemeltetésükhöz szükséges olcsóbb és megfelelő mennyiségű földgáz, vagy hidrogén – emelte ki Hárfás Zsolt, megjegyezve, hogy eredetileg az Oroszországot Németországgal összekötő Északi-Áramlat II. földgázvezeték-rendszert is azért építették meg, hogy olcsó és nagy mennyiségű földgázzal lássa el a német embereket és ipart.
Tovább drágulhat az áram Németországban
Az elmúlt években már nagyon sokszor előfordult, hogy a német rendszerirányítók arra utasították az egyes nagyipari fogyasztókat, hogy bizonyos időszakokban mérsékeljék vagy teljesen állítsák le a fogyasztásukat a rendszeregyensúly garantálása érdekében – emlékeztetett Hárfás Zsolt. Az ilyen esetek azért is történhetnek meg, mert az európai villamosenergia-rendszer kapacitáshiánya miatt egyes időszakokban egész egyszerűen az importlehetőségek korlátozottak. Németország eközben a franciáktól elfogadja a döntően az atomerőművekből származó import villamos energiát. Találó indoklást adott erre a ma nagyon közkedvelt ChatGPT. Eszerint
Németország azért fogadja el a franciaországi atomerőművekből származó villamos energiát, mert az elérhető és stabil energiaforrás, amely segíti a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartását. A németországi atomerőművek leállításának hatására az országban szükség van az energia importálására más országokból. Franciaország az egyik vezető atomenergia használója, és az ország nagy mennyiségű villamos energiát exportál a szomszédos országokba, köztük Németországba is. Így Németország a franciaországi atomerőművekből származó villamos energiára támaszkodik, amely a németországi energiaellátás biztosításában fontos szerepet játszik.
Ha pedig a megújuló energiaforrások egyre olcsóbbak lennének (és az atomenergia drága, mint ahogyan azt a német kormány állítja), nem Németországban lenne az egyik legdrágább a háztartási villamos energia ára a csaknem 130 ezer MW-nyi nap- és szélerőművi kapacitás ellenére. Idén márciusban egy berlini fogyasztó egy kWh áramért közel 44 eurócentet fizetett, miközben egy budapesti – kedvezményes árként – csak kilenc eurócentet. Az atomerőművek leállításával tovább drágulhat a villamos energia Németországban, hiszen a szén és gázerőműveket működtetni, valamint a beígért további nap- és szélerőművi kapacitásokat is valakinek finanszíroznia kell.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Ronald Wittek)
