Energiadrágulást hozhat az atomerőművek leállítása Németországban

Úgy állították le az utolsó három, valós ellátásbiztonságot és olcsóbb, klímabarát áramot biztosító atomerőművi egységet Németországban, hogy azok szinte végig maximális kihasználtsággal működtek. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint tovább nő a szénimport és a villamos energia is drágulni fog Németországban.

Neckarwestheim, 2023. április 10. A neckarwestheimi atomerõmû 2023. április 10-én. Németországban a tervezettnél késõbb, áprilils 15-én leállítják a még mûködõ három atomerõmûvet (Emsland, Isar 2, Neckarwestheim 2) is. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek

Hárfás Zsolt hozzátette, nemrég két tucat tudós és Nobel-díjas nyílt levelet írt Olaf Scholz német kancellárnak a Replaneten keresztül, amelyben az energiaválságra, a klímavédelemre és az orosz gáz hiányára való hivatkozással felszólították, hogy folytassák az utolsó három atomerőmű üzemeltetését. Mindezek mellett felhívták a kancellár figyelmét arra is, hogy a három atomerőművi egység 2022-ben összességében 32,7 TWh klímabarát villamos energiát termelt, amely révén a német háztartások negyedét, szám szerint tízmilliót tudott ellátni árammal.

Ha a teljes életciklusra vetítve vizsgáljuk a most leállított Isar–2, Emstand és Neckarwestheim–2 atomerőművi egységek termelési adatait, a kevesebb mint 34 éves üzemidejük alatt átlagosan 93 százalékos kihasználtsággal működtették őket, azaz végig szinte csúcsra járatott blokkokat állítottak le, amelyek nem érték el a negyvenéves üzemidőt sem, ezért jó állapotban maradtak. Biztonságosan lehetett volna őket tovább használni, lett is volna mivel működtetni őket, a Westinghouse friss üzemanyagot ajánlott fel megvételre Németországnak.

Közben a baloldali német kormány rájött – bár nem ismerte be –, hogy a német embereknek és az iparnak akkor is kell áram, amikor az időjárásfüggő nap- és szélerőművek termelése a töredékére esik vissza. Mivel az atomenergiát jó ideje ellenzik, áramra pedig szükség van, a leállított atomerőművi blokkok helyét a fosszilis, döntően szén- és gázerőművek vették át. Az így okozott környezetszennyezés a német energiapolitika egyik legtragikusabb következménye, egy korábbi amerikai tanulmány szerint a szénerőművek okozta (többlet)légszennyezés évi 1100 ember idő előtti haláláért felelős – az ilyen erőművek szerepe pedig tovább nő. 

A háború és a szankcionált orosz gáz kiesése miatt ugyanis ma Németország döntő részben a szénre támaszkodik. A tervek szerint a klímagyilkos szénerőművek közül az utolsót csak 2038 végéig kívánják leállítani. 

A szénerőművek mellékhatásai

A szén- és gázerőművi termelés az elmúlt években tapasztalható növekedése következményeként csak tavaly harmincmillió tonnával több volt a német szén-dioxid-kibocsátás, mint 2020-ban, Németország folyamatosan bukja el a klímavédelmi célok teljesítését és persze szén-utánpótlásra is szükség van. Az orosz–ukrán konfliktus előtt a szénimport fele Oroszországból érkezett, de közben Brüsszel az orosz szenet is szankció alá vette. Ezért a német szénimportőrök dél-afrikai, ausztráliai, amerikai, indonéz és kolumbiai forrásokból szerzik be az erőművekhez a szenet. Közben természetesen a német belföldi, még nagy tartalékkal rendelkező lignitbányászatot is felpörgetik. A következő években további falvak eshetnek áldozatul a bányanyitásoknak. A hambachi lignitbánya szélén, Kerpen-Manheim határában már felsorakoztak a munkagépek.

Amikor a nap- és szélerőművek termelési a töredékére esik vissza, gázerőművekre is szükség van. Ennek megfelelően a németek 2030-ig a kieső kapacitások alternatívájaként akár 25 000 MW új gázerőművi kapacitást is létesíthetnek. Bár sok szakértő szerint a jövőben ennek a többszörösére lenne szükség. Adódik a kérdés, ezt az új, hatalmas kapacitást ki és milyen forrásból fogja megépíteni és honnan lesz az üzemeltetésükhöz szükséges olcsóbb és megfelelő mennyiségű földgáz, vagy hidrogén – emelte ki Hárfás Zsolt, megjegyezve, hogy eredetileg az Oroszországot Németországgal összekötő Északi-Áramlat II. földgázvezeték-rendszert is azért építették meg, hogy olcsó és nagy mennyiségű földgázzal lássa el a német embereket és ipart.
 

Tovább drágulhat az áram Németországban
 

Az elmúlt években már nagyon sokszor előfordult, hogy a német rendszerirányítók arra utasították az egyes nagyipari fogyasztókat, hogy bizonyos időszakokban mérsékeljék vagy teljesen állítsák le a fogyasztásukat a rendszeregyensúly garantálása érdekében – emlékeztetett Hárfás Zsolt. Az ilyen esetek azért is történhetnek meg, mert az európai villamosenergia-rendszer kapacitáshiánya miatt egyes időszakokban egész egyszerűen az importlehetőségek korlátozottak. Németország eközben a franciáktól elfogadja a döntően az atomerőművekből származó import villamos energiát. Találó indoklást adott erre a ma nagyon közkedvelt ChatGPT. Eszerint 

Németország azért fogadja el a franciaországi atomerőművekből származó villamos energiát, mert az elérhető és stabil energiaforrás, amely segíti a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartását. A németországi atomerőművek leállításának hatására az országban szükség van az energia importálására más országokból. Franciaország az egyik vezető atomenergia használója, és az ország nagy mennyiségű villamos energiát exportál a szomszédos országokba, köztük Németországba is. Így Németország a franciaországi atomerőművekből származó villamos energiára támaszkodik, amely a németországi energiaellátás biztosításában fontos szerepet játszik.

Ha pedig a megújuló energiaforrások egyre olcsóbbak lennének (és az atomenergia drága, mint ahogyan azt a német kormány állítja), nem Németországban lenne az egyik legdrágább a háztartási villamos energia ára a csaknem 130 ezer MW-nyi nap- és szélerőművi kapacitás ellenére. Idén márciusban egy berlini fogyasztó egy kWh áramért közel 44 eurócentet fizetett, miközben egy budapesti – kedvezményes árként – csak kilenc eurócentet. Az atomerőművek leállításával tovább drágulhat a villamos energia Németországban, hiszen a szén és gázerőműveket működtetni, valamint a beígért további nap- és szélerőművi kapacitásokat is valakinek finanszíroznia kell.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Ronald Wittek)