Így nyírta ki anno a baloldal a Fidesz otthonteremtési programját

Bár az első Orbán-kormány otthonteremtési programja sikeres volt, a 2002-ben halatomra kerülő MSZP–SZDSZ-kabinet megszüntette azt, így hajszolva bele emberek tömegeit a devizahitelekbe. Ezúttal azonban az Orbán-kormány a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb otthonteremtési programját indította el, ami a maga nemében egyedülálló.

Illusztráció Fotó: Kurucz Árpád

A dráguló forinthitellel szemben ott állt a vonzónak tűnő svájcifrank-alapú devizahitel, a szocialista kormány pedig épp ekkor szüntette meg a forinthitelek állami támogatását. A legtragikusabb döntés mégis az volt, hogy az akkori pénzügyi és jegybanki vezetés lehetővé tette a forinthitelek átváltását devizára úgy, hogy közben az embereknek a megtakarítása nem devizában volt, tehát kizárólag az árfolyamveszteséget viselték, az árfolyamnyereséget pedig nem.

A 2008/2009-es válság alatt aztán egy szempillantás alatt kiderült, hogy mekkora hiba volt a forintalapú otthonteremtési program megszüntetése. A svájci frank erősödése nyomán drasztikusan leértékelődő forint miatt egyik napról a másikra szállt el több százezer devizahiteles törlesztőrészlete. A bajt tetézte, hogy sokan azért nem tudtak fizetni, mert a válság hatására elveszítették a munkahelyüket. 

A i-re a pontot Gyurcsány Ferenc tette fel, aki 2004. augusztusi hivatalba lépése után pár hónappal elindította a Fészekrakót. A program azokat a fiatalokat célozta, akik kezdőtőkével nem rendelkeztek, nem volt önálló lakásuk, viszont az átlagosnál jóval nagyobb jövedelmet tudtak igazolni. 

Az Otthon starttal szemben azonban volt életkori megkötés, ugyanis csak azok a házaspárok, élettársak, illetve gyermeküket egyedül nevelők igényelhették, akik maximum 30 évesek voltak. Használt lakás vásárlásánál a fővárosban 12, vidéken nyolcmillió forintig, új lakás esetében Budapesten 15, vidéken 12 millió forintig volt igényelhető az állami kezességvállalás, amihez kedvezőbb kamatozású, forint- vagy devizahitel társult. A Fészekrakónak része volt a szocpol is, ami egy gyerek után 900 ezer forint, kettő után 2,4 millió, míg három után 3,8 millió forint volt. A programról azonban hamar kiderült, hogy gyakorlatilag tömeges visszaélésekre ad lehetőséget. 

2009-ben robbant ki a botrány, a Fészekrakó programot kihasználva csalók a miskolci Avas-lakótelepre 2005-től, tehát a program elindulásától kezdve, vidékről sokgyermekes családokat költöztettek be. 

Összesen 132 ingatlanhoz jutottak hozzá olyanok, akik valótlan tartalmú munkáltatói igazolást mutattak be, ráadásul sem a felvett hitelt, sem a rezsit nem tudták fizetni.

 

Az ehhez hasonló visszaéléseket a kormány előző és mostani otthonteremtési programja is kizárja, mert eleve munkához köti a hitel felvételét, az Otthon startban elvárás a kétéves tb-jogviszony. 

A kormány összes családpolitikai intézkedése is erre épül, például erre hivatkozva nem emeli a családi pótlékot, de megduplázza a családi adókedvezményt. Visszakanyarodva az első Orbán-kormány otthonteremtési programjához, annyira sikeres volt, hogy 2004-ben, a megszűnés évében összesen 43 ezer lakást adtak át Magyarországon, a rendszerváltás óta eltelt 35 évben egyszer sem sikerült ennyit átadni. Pedig évente 40 ezer új lakást kellene építeni ahhoz, hogy belátható időn belül meg tudjon újulni a lakásállomány. Az Otthon start többek között ezt is célozza.  A kormány számításai szerint a következő öt évben összesen 50 ezer új lakás épülhet az Otthon start programmal, amivel elérhető akár az évi 25-30 ezres átadás.