Így nyírta ki anno a baloldal a Fidesz otthonteremtési programját

Bár az első Orbán-kormány otthonteremtési programja sikeres volt, a 2002-ben halatomra kerülő MSZP–SZDSZ-kabinet megszüntette azt, így hajszolva bele emberek tömegeit a devizahitelekbe. Ezúttal azonban az Orbán-kormány a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb otthonteremtési programját indította el, ami a maga nemében egyedülálló.

Illusztráció Fotó: Kurucz Árpád

– A rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb otthonteremtési programját indítja el a kormány – ígérte Panyi Miklós, a Miniszterelnökség politikai államtitkára a szerdai Kormányinfón. Július 2-án jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy szeptembertől a első lakásvásárlóknak járó hitelprogramban maximum 50 millió forint hitelt lehet fölvenni 25 éves futamidőre. A 10 százalékos önrésszel felvehető hitel után a futamidő alatt végi fix 3 százalékos kamatot kell fizetni. Mivel igyekeztek a lehető legszélesebbre nyitni a résztvevők körét, így maximum 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezők is felvehetik azt életkori megkötés nélkül. 

Ennek kapcsán a Világgazdaság cikke emlékeztet arra: 

a Fidesz-kormánynak volt már olyan otthonteremtési programja, amelyet agyontámadtak, akik maguk is felvették, majd helyette végül keserűséget hozó, de kezdetben rendkívül csábító devizahiteleket tálaltak fel a magyaroknak. 

Ennek az árát ma is fizeti az ország: a magyarok máig emlékeznek a megdrágult és bebukott devizahitelek égető fájdalmára, és kevesebb hitelt mernek felvenni, mint mások Európában. Ezzel a Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai nevekkel fémjelzett politikai elit még évtizedekkel regnálása után is csökkenti a magyar GDP-t és visszafogja a magyarok jólétét. Amikor pedig már biztonságosan lehet nagy előrehaladást jelentő támogatott hitelt felvenni, azt a baloldal ismét nagy erőkkel támadja.

Nem a mostani az első alkalom, hogy nagyszabású otthonteremtési programot dolgoz ki az Orbán-kormány. A legelső 1998–2002 közötti kormányzati ciklus mai napig sokat emlegetett programja 2000 februárjában indult el. A program a jelzáloghitelek kamattámogatására irányult a fiataloknak új és használt lakások vásárlására, ami állami garanciavállalással párosult. Az akkori lakásárakhoz igazodva tízmillió forintig volt igényelhető, 10 százalékos kamattámogatás mellett. A kormány vállalta, hogy 20 évig a kamat és a kezelési költség együttes értéke nem haladhatja meg a hat százalékot. 

A program megtette a hatását: rögtön, már 2001-ben 48 ezer építési engedélyt adtak ki Magyarországon, majd 2002-ben 31 ezer lakást adtak át, ami tízezerrel volt több a 1999-es mélypontnál. 

Hiába volt azonban sikeres, a 2002-ben hatalomra kerülő MSZP–SZDSZ-kormány az első pillanattól kezdve támadta, majd idővel meg is szüntette. A folyamat groteszk sajátossága volt, hogy azok is felvették a hitelt, akik támadták.

Medgyessy Péter szocialista-liberális kormánya lépésről lépésre nyirbálta meg a rendszert:

• előbb 2003 végén a 30 milliós kamattámogatási hitelplafont felezte meg, és csökkentette 15 millióra, 
• majd 2004-ben szűkítette az igénybe vevők körét azzal, hogy a lakáshitelek adókedvezmény-maximumát 240 ezer forintról 120 ezerre mérsékelte. 

Eközben az éppen elszálló infláció hatására folyamatosan emelkedtek a kamatok, emiatt egyre drágább lett a forinthitelezés. Ekkor indult el a devizahitelezés Magyarországon, és ekkor hajszolta bele a regnáló kormány a lakosságot a devizahitelezésbe. 

A dráguló forinthitellel szemben ott állt a vonzónak tűnő svájcifrank-alapú devizahitel, a szocialista kormány pedig épp ekkor szüntette meg a forinthitelek állami támogatását. A legtragikusabb döntés mégis az volt, hogy az akkori pénzügyi és jegybanki vezetés lehetővé tette a forinthitelek átváltását devizára úgy, hogy közben az embereknek a megtakarítása nem devizában volt, tehát kizárólag az árfolyamveszteséget viselték, az árfolyamnyereséget pedig nem.

A 2008/2009-es válság alatt aztán egy szempillantás alatt kiderült, hogy mekkora hiba volt a forintalapú otthonteremtési program megszüntetése. A svájci frank erősödése nyomán drasztikusan leértékelődő forint miatt egyik napról a másikra szállt el több százezer devizahiteles törlesztőrészlete. A bajt tetézte, hogy sokan azért nem tudtak fizetni, mert a válság hatására elveszítették a munkahelyüket. 

A i-re a pontot Gyurcsány Ferenc tette fel, aki 2004. augusztusi hivatalba lépése után pár hónappal elindította a Fészekrakót. A program azokat a fiatalokat célozta, akik kezdőtőkével nem rendelkeztek, nem volt önálló lakásuk, viszont az átlagosnál jóval nagyobb jövedelmet tudtak igazolni. 

Az Otthon starttal szemben azonban volt életkori megkötés, ugyanis csak azok a házaspárok, élettársak, illetve gyermeküket egyedül nevelők igényelhették, akik maximum 30 évesek voltak. Használt lakás vásárlásánál a fővárosban 12, vidéken nyolcmillió forintig, új lakás esetében Budapesten 15, vidéken 12 millió forintig volt igényelhető az állami kezességvállalás, amihez kedvezőbb kamatozású, forint- vagy devizahitel társult. A Fészekrakónak része volt a szocpol is, ami egy gyerek után 900 ezer forint, kettő után 2,4 millió, míg három után 3,8 millió forint volt. A programról azonban hamar kiderült, hogy gyakorlatilag tömeges visszaélésekre ad lehetőséget. 

2009-ben robbant ki a botrány, a Fészekrakó programot kihasználva csalók a miskolci Avas-lakótelepre 2005-től, tehát a program elindulásától kezdve, vidékről sokgyermekes családokat költöztettek be. 

Összesen 132 ingatlanhoz jutottak hozzá olyanok, akik valótlan tartalmú munkáltatói igazolást mutattak be, ráadásul sem a felvett hitelt, sem a rezsit nem tudták fizetni.

 

Az ehhez hasonló visszaéléseket a kormány előző és mostani otthonteremtési programja is kizárja, mert eleve munkához köti a hitel felvételét, az Otthon startban elvárás a kétéves tb-jogviszony. 

A kormány összes családpolitikai intézkedése is erre épül, például erre hivatkozva nem emeli a családi pótlékot, de megduplázza a családi adókedvezményt. Visszakanyarodva az első Orbán-kormány otthonteremtési programjához, annyira sikeres volt, hogy 2004-ben, a megszűnés évében összesen 43 ezer lakást adtak át Magyarországon, a rendszerváltás óta eltelt 35 évben egyszer sem sikerült ennyit átadni. Pedig évente 40 ezer új lakást kellene építeni ahhoz, hogy belátható időn belül meg tudjon újulni a lakásállomány. Az Otthon start többek között ezt is célozza.  A kormány számításai szerint a következő öt évben összesen 50 ezer új lakás épülhet az Otthon start programmal, amivel elérhető akár az évi 25-30 ezres átadás.