Két évet ad magának a Wizz Air vezére, hogy fellendítse a céget

A Wizz Air vezére két évet adott magának, hogy fellendítse a diszkont-légitársaságot és visszanyerje a befektetők bizalmát az elmúlt időszak kudarcsorozata után.

Illusztráció Fotó: AFP Forrás: NurPhoto

Két évet ad magának a Wizz Air vezére, hogy fellendítse a céget és visszaállítsa a befektetői bizalmat az elmúlt időszak kudarcai után – írja a Bloomberg. Váradi József, a Wizz  Air társalapítója 2027 közepére szeretné megszilárdítani a fellendülést, amikorra a kudarcot vallott Abu-Dzabi-projekt utóhatása elmúlt (szeptember 1-jével leállítja az Egyesült Arab Emírségekben működő vegyesvállalatának üzemelését a Wizz Air) és a Wizz Airbus SE flottáját érintő hajtóműproblémák felülvizsgálata befejeződött. (Az új generációs Pratt & Whitney hajtóművek egyik alkatrészének gyártásánál felhasznált alapanyag nem felelt meg az előírásoknak, ezért 1200 hajtóművet kellett az Airbus A320 típuscsaládba tartozó repülőgépekről soron kívül leszerelni és átvizsgálni, a hiba a Wizz Airt is érinti.)

„Drasztikus teljesítményváltozást kell látnunk, mert addigra a GTF-hajtómű problémái meg kell hogy oldódjanak” – mondta a vezérigazgató egy londoni interjúban. „Nincs rosszabb forgatókönyv, mint a földön lenni.”

Váradi szerint a részvényesek meggyőzéséhez tartós fejlődésre van szükség. A magyar Wizz Air részvényei idén 4,6 százalékot estek, miután 2024-ben 35 százalékos volt a bezuhanás. Jelenleg a 2020 elején, a Covid–19 világjárvány előtt elért szint körülbelül egyharmadán állnak.

Annak érdekében, hogy visszajusson a járvány előtti szintre a részvények értéke, Váradi visszavonul a kockázatos kezdeményezésektől, amelyek hozzájárultak a légitársaság részvényárfolyamának zuhanásához. A Wizz Air egyszerűsíti útvonalhálózatát – szorosan a légitársaság közép- és kelet-európai hazai piacához igazodva –, miközben a légitársaság a hajtóműproblémákkal küzd és a közel-keleti konfliktus következményeivel, amelyek miatt néhány repülőgép ideiglenesen az Egyesült Arab Emírségekben ragadt.

A légitársaság az elmúlt években számos olyan problémával szembesült, amelyek megnehezítették a működését, ezek közül a legsúlyosabbak a Pratt & Whitney hajtóművek fémbevonatának hibái voltak. Ennek következtében a Wizz Air több tucat repülőgépét volt kénytelen kivonni a forgalomból a hosszadalmas javítások miatt, ez pedig jelentősen hátráltatta a légitársaság terjeszkedési stratégiáját.

Az ukrajnai háború és az azt követő légtérzár megakadályozta a keleti terjeszkedést, míg az Izrael és a Hamász közötti harcok megnehezítették és megdrágították a működést a régióban.

Váradi József egészen a közelmúltig a közel-keleti terjeszkedésre törekedett. Létrehozott egy bázist Abu-Dzabiban azzal a szándékkal, hogy bekapcsolja onnan Indiát, Pakisztánt és a térség egyéb országait a légitársaság útvonalhálózatába. A tervek azonban meghiúsultak, és a Wizz Air a múlt hónapban megszüntette a bázist.

Arra a kérdésre, hogy a Wizz Air mélyrepülését a balszerencse vagy a szerencsétlen döntések okozták-e, Váradi úgy felelt, hogy „talán a kettő között van az igazság”. A háborúk és a hajtóműproblémák „nagyrészt példa nélküliek” voltak, és bár Váradi kiáll a társaság által hozott egyéni döntések mellett, úgy fogalmazott, hogy talán újra kellett volna gondolniuk a kockázatvállalási hajlandóságukat.

A Wizz Air nem tudott a Pratt hajtóműproblémákról – amelyeket a forró, poros időjárási körülmények súlyosbítottak –, amikor az megjelent Abu-Dzabiban – mondta Alex Irving, a Bernstein elemzője. Váradi az Egyesült Arab Emírségekben később hozott szabályozási döntésekről sem tudhatott, amelyek jócskán leszűkítették a nyereséges piacokhoz való hozzáférést.

Ha tudott volna ezekről, Váradi eleve nem tervezte volna az abu-dzabi piacra lépést az elemző szerint, aki úgy véli, a Wizz-vezér észszerű döntést hozott, amikor bezárta az abu-dzabi légibázisát. 

Váradi József a következő öt-hat évben 26 százalékról 30-ra vagy még magasabbra szeretné növelni a Wizz Air piaci részesedését Közép- és Kelet-Európában, miközben a légitársaság regionális repülőterek bővítését és az olyan területekre történő útvonalak felpörgetését ösztönzi, mint az albán tengerpart és Erdély. 

A légitársaság célja, hogy ugyanezen időkereten belül megduplázza kapacitását ezen a piacon, a térség gyorsabb GDP-növekedését kihasználva, Nyugat-Európa „terhelő” adóihoz és lassabb növekedéséhez képest – mondta.

A Ryanair is fejleszt a régióban, de a két fapados légitársaság közötti versenyt Váradi „az élet velejárójának” nevezte. Ennek ellenére mindkettőnek elegendő mozgástere van a növekedésre, miközben a hagyományos légitársaságok hanyatlásnak indulnak – fogalmazott a Wizz Air vezére.

Váradi célja az, hogy a Wizz Air független maradjon. Egy másik légitársaság felvásárlása vagy más piaci szereplőkkel való partnerség nem szerepel a tervekben, mert túl sok bonyodalmat jelentene egy olyan időszakban, amikor a Wizz Air visszatér az alapokhoz – mondta a vezérigazgató.