A német fiatalok nem kérnek sem a NATO, sem Németország háborús terveiből

Az Európaui Unió legnagyobb gazdaságát újabb belpolitikai feszültség rázza meg. Németországban a fiatalok és civil szervezetek országos tiltakozóhullámba kezdenek a sorkötelezettség visszahozása ellen. A kormány által beterjesztett javaslatcsomag évek óta nem tapasztalt indulatokat váltott ki, és az utcára hívta azokat a generációkat, amelyek nem kérnek a katonai készültség fokozásából. Mindeközben Szijjártó Péter Brüsszelben arról beszélt, hogy a NATO európai országai hosszú távú konfrontációban gondolkodnak Oroszországgal.

„Nem kapjátok meg a fiamat" – feliratú táblával egy, a sorkatonai szolgálat ellen tüntető nő Fotó: MARTIN SCHUTT Forrás: DPA

Az új szabályozás szerint 2026-tól minden férfi, aki 2008. január 1. után született, köteles lesz megjelenni a sorozáson. A folyamat fokozatosan indul, első körben egy kérdőívvel mérik fel a fiatalok motivációját és alkalmasságát. 

A kérdőív kitöltése kötelező, a válaszok alapján döntik el, kiket hívnak be ténylegesen vizsgálatra.

Ha nem lesz elegendő önkéntes, a Bundestag dönthet arról, hogy bevezeti a szükség-sorkötelezettséget, amelynek során akár sorsolással is kijelölhetik a behívandókat.

A német kormány célja, hogy a Bundeswehr létszámát 80 ezer fővel növelje, így összesen 260 ezer aktív katona szolgálna a hadseregben, és emellett 200 ezer tartalékost képeznének ki. A bővítés oka a hivatalos indoklás szerint „Oroszország fokozódó fenyegetése” és a NATO új stratégiai irányvonala.

A diákok országos sztrájkot hirdettek Németországban

December 4-én több német városban is nagy tömegek vonulnak majd utcára, hogy tiltakozzanak a kötelező katonai és civil szolgálat visszaállítása ellen. A megmozdulások időzítése nem véletlen. December 5-én a Bundestag dönt arról a tervezetről, amely újra sorozásra kötelezné a 2008-ban és utána született férfiakat, és alternatív civil szolgálatot is bevezetne. A társadalom jelentős része azonban úgy érzi: 

a német politikai vezetés háborús logikát erőltet az országra, és a fiatalokat tenné a növekvő nemzetközi feszültségek első számú teherviselőjévé.

A tiltakozásokhoz nemcsak diákok, hanem szülők és nagyszülők is csatlakoznak, tudván: a döntés hosszú évtizedekre alakítaná át az életüket. A közösségi oldalakat elárasztották azok a videók, amelyekben a német fiatalok gúnyos vagy éppen dühös hangnemben utasítják el a kötelező katonai szolgálat visszahozását. A politikai vita különösen azóta élesedett ki, hogy Friedrich Merz a szolgálat kötelezővé tételét sürgette, ami sokaknál kiverte a biztosítékot.

Berlinben több helyszínen is nagy tömegekre számítanak, a GEW szakszervezet pedig nyíltan támogatja a fiatalokat. A szervezők szerint a kormány a hadsereg költségvetését növeli, miközben más területeken visszavág, és az ifjúság vállára helyezi a politikai döntések súlyát.

A tiltakozások üzenete egyértelmű: 

a német társadalom jelentős része sem katonai alapkiképzést, sem kötelező civil szolgálatot nem szeretne. A fiatalok jövőjét a békében, a saját sorsuk feletti szabad döntésben látják, és a háborús készülődés minden formáját elutasítják.

December 3-án, a NATO külügyminiszteri tanácsának ülése után Szijjártó Péter arról számolt be Brüsszelből, hogy a NATO európai mainstreamhez tartozó tagországai nem akarnak békét, háborút akarnak Oroszországgal. 

A legriasztóbb jelenség, hogy a NATO-mainstream európai tagjai azt mondják, hogy még ha béke is lesz, még ha sikeresek is lesznek az aláásási kísérletek dacára a béke-erőfeszítések, akkor is ők egy hosszú távú ellenséges viszonyban, egy hosszú távú ellenségeskedésben gondolkodnak Oroszországgal

– hívta fel rá a figyelmet Szijjártó Péter. 

Borítókép: „Nem kapjátok meg a fiamat” – feliratú táblával egy, a sorkatonai szolgálat ellen tüntető nő (Fotó: AFP)