A német fiatalok nem kérnek sem a NATO, sem Németország háborús terveiből

Az Európaui Unió legnagyobb gazdaságát újabb belpolitikai feszültség rázza meg. Németországban a fiatalok és civil szervezetek országos tiltakozóhullámba kezdenek a sorkötelezettség visszahozása ellen. A kormány által beterjesztett javaslatcsomag évek óta nem tapasztalt indulatokat váltott ki, és az utcára hívta azokat a generációkat, amelyek nem kérnek a katonai készültség fokozásából. Mindeközben Szijjártó Péter Brüsszelben arról beszélt, hogy a NATO európai országai hosszú távú konfrontációban gondolkodnak Oroszországgal.

2025. 12. 04. 10:20
„Nem kapjátok meg a fiamat" – feliratú táblával egy, a sorkatonai szolgálat ellen tüntető nő Fotó: MARTIN SCHUTT Forrás: DPA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, novemberben többhetes vita után megállapodás született Németországban a nagykoalíció pártjai között a hadsereg újjászervezéséről és a sorkötelezettség új formájáról. Az új német honvédelmi szolgálatról szóló törvény minden 18 év feletti férfi számára kötelező orvosi és alkalmassági vizsgálatot ír elő, és lehetőséget teremt egy úgynevezett „szükség esetén bevezethető sorkötelezettségre” is.

 Németországban a fiatalok országos sztrájkot szerveztek, hogy tiltakozzanak a kötelező katonai és civil szolgálat visszaállítása ellen
 Németországban a fiatalok országos sztrájkot szerveztek, hogy tiltakozzanak a kötelező katonai és civil szolgálat visszaállítása ellen
Fotó: AFP

Az új szabályozás szerint 2026-tól minden férfi, aki 2008. január 1. után született, köteles lesz megjelenni a sorozáson. A folyamat fokozatosan indul, első körben egy kérdőívvel mérik fel a fiatalok motivációját és alkalmasságát. 

A kérdőív kitöltése kötelező, a válaszok alapján döntik el, kiket hívnak be ténylegesen vizsgálatra.

Ha nem lesz elegendő önkéntes, a Bundestag dönthet arról, hogy bevezeti a szükség-sorkötelezettséget, amelynek során akár sorsolással is kijelölhetik a behívandókat.

A német kormány célja, hogy a Bundeswehr létszámát 80 ezer fővel növelje, így összesen 260 ezer aktív katona szolgálna a hadseregben, és emellett 200 ezer tartalékost képeznének ki. A bővítés oka a hivatalos indoklás szerint „Oroszország fokozódó fenyegetése” és a NATO új stratégiai irányvonala.

A diákok országos sztrájkot hirdettek Németországban

December 4-én több német városban is nagy tömegek vonulnak majd utcára, hogy tiltakozzanak a kötelező katonai és civil szolgálat visszaállítása ellen. A megmozdulások időzítése nem véletlen. December 5-én a Bundestag dönt arról a tervezetről, amely újra sorozásra kötelezné a 2008-ban és utána született férfiakat, és alternatív civil szolgálatot is bevezetne. A társadalom jelentős része azonban úgy érzi: 

a német politikai vezetés háborús logikát erőltet az országra, és a fiatalokat tenné a növekvő nemzetközi feszültségek első számú teherviselőjévé.

A tiltakozásokhoz nemcsak diákok, hanem szülők és nagyszülők is csatlakoznak, tudván: a döntés hosszú évtizedekre alakítaná át az életüket. A közösségi oldalakat elárasztották azok a videók, amelyekben a német fiatalok gúnyos vagy éppen dühös hangnemben utasítják el a kötelező katonai szolgálat visszahozását. A politikai vita különösen azóta élesedett ki, hogy Friedrich Merz a szolgálat kötelezővé tételét sürgette, ami sokaknál kiverte a biztosítékot.

Berlinben több helyszínen is nagy tömegekre számítanak, a GEW szakszervezet pedig nyíltan támogatja a fiatalokat. A szervezők szerint a kormány a hadsereg költségvetését növeli, miközben más területeken visszavág, és az ifjúság vállára helyezi a politikai döntések súlyát.

A tiltakozások üzenete egyértelmű: 

a német társadalom jelentős része sem katonai alapkiképzést, sem kötelező civil szolgálatot nem szeretne. A fiatalok jövőjét a békében, a saját sorsuk feletti szabad döntésben látják, és a háborús készülődés minden formáját elutasítják.

December 3-án, a NATO külügyminiszteri tanácsának ülése után Szijjártó Péter arról számolt be Brüsszelből, hogy a NATO európai mainstreamhez tartozó tagországai nem akarnak békét, háborút akarnak Oroszországgal. 

A legriasztóbb jelenség, hogy a NATO-mainstream európai tagjai azt mondják, hogy még ha béke is lesz, még ha sikeresek is lesznek az aláásási kísérletek dacára a béke-erőfeszítések, akkor is ők egy hosszú távú ellenséges viszonyban, egy hosszú távú ellenségeskedésben gondolkodnak Oroszországgal

– hívta fel rá a figyelmet Szijjártó Péter. 

Borítókép: „Nem kapjátok meg a fiamat” – feliratú táblával egy, a sorkatonai szolgálat ellen tüntető nő (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.