Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A Bundeswehr erősítése érdekében a háborúpárti uniós narratívának köszönhetően az utóbbi időszakban Németországban is új lendületet kapott a vita a sorkötelezettség visszaállításáról. Bár a berlini kormány hivatalosan még mindig az önkéntességre építi haderejét, így közvetve védelmi politikáját, a legújabb tervek már az úgynevezett Pistorius-tervre alapozva egyértelműen a kötelező jellegű katonai regisztráció irányába mutatnak.
A kérdés azonban ennél is fontosabb: mennyire erős ma valójában a Bundeswehr?
A német szövetségi haderő, a Bundeswehr jelenleg mintegy 181–182 ezer aktív katonát számlál, valamint körülbelül 80 ezer civil alkalmazottat foglalkoztat. A tartalékos állomány mérete 30–40 ezer fő között mozog. Ez azonban még mindig jóval kevesebb, mint a korábban meghirdetett, 203 ezer katonás 2031-es cél – írja a Deutsche Welle.
A védelmi minisztérium adatai szerint a Bundeswehr a korábbi, 2010-es évek eleji leépítések után próbál magához térni, ám a toborzás és a megtartás terén is komoly gondokkal küzd. A Lars-Erik Lundin-jelentés szerint például a hadsereg alsóbb szintjein mintegy 28 százalékos létszámhiány tapasztalható, és még a tisztikarban is közel 20 százalékos az üres pozíciók aránya.
Olaf Scholz kancellár 2022-ben „Zeitenwende”-nek, korszakváltásnak nevezte Németország katonai politikai fordulatát. Ennek jegyében Berlin 100 milliárd eurós különalapot hozott létre a hadsereg modernizálására. Ennek ellenére a DW elemzése szerint a források felhasználása „lassú és bürokratikus”, a fejlesztések pedig nem tartanak lépést a NATO-elvárásokkal.
A Bundeswehr számos területen lemaradásban van:
– alkatrészhiány,
– elöregedett felszerelés,
– gyenge kiképzési infrastruktúra,
– alacsony hadrafoghatóság.
Ahogy egy 2024-es Bundestag-jelentés fogalmaz: „a Bundeswehr nem lenne képes egy nagy intenzitású konfliktusban hosszú távon fenntartható műveleteket folytatni.”
Németországban 55 év után, 2011-ben függesztették fel a kötelező sorkatonai szolgálatot. Most azonban egyre többen sürgetik annak – legalább részleges – visszaállítását. A védelmi minisztérium új, úgynevezett „Katonai szolgálat-modernizációs törvényt” (Military Service Modernisation Act) terjesztett elő, amely az alábbi változtatásokat tartalmazza:
– 2026-tól minden 18 éves férfi (és önkéntes alapon a nők) kérdőívet kap, amelyben meg kell jelölni, érdekelné-e őket a szolgálat.
– 2027-től pedig megkezdődhet az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendszere, ami egyfajta „puha” sorozási előszobának tekinthető.
A cél, hogy a hadsereg 260 ezer aktív katonára és 200 ezer tartalékosra bővüljön – számolt be a Military.com.
Ha azonban az önkéntes rendszer nem hozza meg a kívánt eredményt, az egyre harciasabb kijelentéseket tevő Merz-kormány nem zárja ki a sorkötelezettség visszaállítását sem.
A Bundeswehr toborzási kampányai eddig korlátozott sikerrel jártak. A fiatal németek körében alacsony a katonai pálya presztízse, a civil szférában pedig jóval magasabb bérek és stabilabb karrierutak várják őket. Ráadásul az infrastruktúra is hiányos: sok laktanya elavult, a kiképzőközpontok modernizálása elhúzódik.
„Túl sok a papír, túl kevés a páncél” – fogalmazott egy német parlamenti képviselő egy interjúban.
A német hadsereg felszerelése az elmúlt évtizedekben látványosan leépült, de az orosz–ukrán háború kitörése után Berlin újra komoly fegyverkezésbe kezdett. A korszakváltás jegyében elindult modernizáció célja, hogy a Bundeswehr visszanyerje nagyhatalmi státuszához méltó erejét.
A páncélos haderő gerincét a Leopard 2A6 és 2A7V harckocsik alkotják, amelyekből Németország mintegy 300 darabot tart hadrendben, bár ezek közül nem mind hadra fogható. A Leopard 2A8 beszerzése már folyamatban van, ez a típus digitális harcvezetési rendszerrel és továbbfejlesztett páncélzattal erősíti a szárazföldi csapatokat.
A régi Marder gyalogsági harcjárműveket fokozatosan váltja le a Puma IFV, illetve a Boxer páncélozott szállító, de mindkét programot technikai hibák és késések kísérik. A tüzérség fő eszköze a Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg, valamint a MARS II rakéta-sorozatvető, ám ezekből a német készletek szűkösek, részben az ukrajnai fegyverszállítások miatt.
A légierő (Luftwaffe) továbbra is a Eurofighter Typhoon vadászgépekre és a még szolgálatban lévő, elöregedett Tornado gépekre támaszkodik, de ezek helyét 2030-ig fokozatosan az amerikai F–35 Lightning II veszi át. A stratégiai szállításban az A400M és a CH–53G helikopterek mellett a jövőben CH–47F Chinook helikopterek is megjelennek.
A légvédelem terén Németország kulcsszerepet játszik a NATO-ban: Patriot PAC–3 rakétarendszereket és az izraeli fejlesztésű Arrow 3 rendszert is hadrendbe állította, utóbbi Európa egyik legkorszerűbb védelmi eszköze.
A Deutsche Marine ugyan kis méretű, de technikailag fejlett flottát üzemeltet: 212A típusú tengeralattjárókat, Sachsen- és Baden-Württemberg-osztályú fregattokat, amelyek főként a Balti-tengeren teljesítenek szolgálatot.
Németország a NATO egyik kulcstagja, mégis gyakran éri bírálat amiatt, hogy katonai kapacitása nincs arányban gazdasági súlyával. Bár Berlin 2024-ben végre elérte a GDP-arányos kétszázalékos védelmi kiadási szintet, a szakértők szerint a valós, tartós erősödéshez strukturális reformokra és tartalékos rendszerre van szükség.
A Bundeswehr ma még nem tekinthető Európa vezető haderejének, de a politikai szándék már megvan, hogy újra azzá váljon.
A német haderő az utóbbi években kétségtelenül erősödött: nagyobb a költségvetése, új fegyverrendszereket szerez be, és a német közvélemény is egyre inkább elfogadja a katonai szerepvállalás fontosságát. Ám a toborzási nehézségek, a hiányzó infrastruktúra és a politikai bizonytalanságok miatt a német hadsereg továbbra is „épülőfélben” van.
Ahogy a Deutsche Welle összegzése fogalmaz:
„A Bundeswehr nem gyenge – de még messze nem olyan erős, mint amilyennek Európa biztonsága szempontjából lennie kellene.”
Borítókép: Egy német Eurofighter a Taktikai Légierő 71-es Ezredének „Richthofen” kötelékében felszállásra készül (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Guido Kirchner)
Kikötői díjakat vezetnek be.
Moldova súlyos hibát követ el – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Minden víz alá került.
Halálos kimenetelű incidens történt.
Kikötői díjakat vezetnek be.
Moldova súlyos hibát követ el – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Minden víz alá került.
Halálos kimenetelű incidens történt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Szokványos októberi nap elé nézünk.
Felfedezzük a magyar konyha különleges ízeit.
A befektetett munka és az eredmények gyümölcseit most lehet learatni.
A modern logisztika gyorsaságot és olcsóságot hozott, de veszélyes új lehetőséget is kínál.
Moldova súlyos hibát követ el – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Minden víz alá került.
Halálos kimenetelű incidens történt.
Szívmelengető tapasztalat, jó magyarnak lenni.
A portugál világsztár rekordjára még várni kell, a magyar válogatott ellen javíthat.
Az örmény lapok egy okot találtak arra, hogy miért nem szereztek pontot Budapesten.
Az eltiltott Varga Barnabás nem úszta meg a kritikát a magyar válogatott csapatkapitányától.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
