Berlinben egyre komolyabban fontolgatják a sorkötelezettség visszaállítását, miközben a német hadsereg továbbra is messze van a NATO-elvárások teljesítésétől.
A kérdés azonban ennél is fontosabb: mennyire erős ma valójában a Bundeswehr?
Létszám, szervezet, valós erő
A német szövetségi haderő, a Bundeswehr jelenleg mintegy 181–182 ezer aktív katonát számlál, valamint körülbelül 80 ezer civil alkalmazottat foglalkoztat. A tartalékos állomány mérete 30–40 ezer fő között mozog. Ez azonban még mindig jóval kevesebb, mint a korábban meghirdetett, 203 ezer katonás 2031-es cél – írja a Deutsche Welle.
A védelmi minisztérium adatai szerint a Bundeswehr a korábbi, 2010-es évek eleji leépítések után próbál magához térni, ám a toborzás és a megtartás terén is komoly gondokkal küzd. A Lars-Erik Lundin-jelentés szerint például a hadsereg alsóbb szintjein mintegy 28 százalékos létszámhiány tapasztalható, és még a tisztikarban is közel 20 százalékos az üres pozíciók aránya.
A díszszakasz katonái G36-os gépkarabéllyal vonulnak fel az újonnan megalakult 215. tüzérségi zászlóalj ünnepélyes névsorolvasásán a Generalfeldmarschall-Rommel-Kaserne-ben (Fotó: DPA Picture-Alliancee/AFP/ Friso Gentsch)
Olaf Scholz kancellár 2022-ben „Zeitenwende”-nek, korszakváltásnak nevezte Németország katonai politikai fordulatát. Ennek jegyében Berlin 100 milliárd eurós különalapot hozott létre a hadsereg modernizálására. Ennek ellenére a DW elemzése szerint a források felhasználása „lassú és bürokratikus”, a fejlesztések pedig nem tartanak lépést a NATO-elvárásokkal.
A Bundeswehr számos területen lemaradásban van:
– alkatrészhiány,
– elöregedett felszerelés,
– gyenge kiképzési infrastruktúra,
– alacsony hadrafoghatóság.
Ahogy egy 2024-es Bundestag-jelentés fogalmaz: „a Bundeswehr nem lenne képes egy nagy intenzitású konfliktusban hosszú távon fenntartható műveleteket folytatni.”
Sorkatonaság: tabuból politikai realitás
Németországban 55 év után, 2011-ben függesztették fel a kötelező sorkatonai szolgálatot. Most azonban egyre többen sürgetik annak – legalább részleges – visszaállítását. A védelmi minisztérium új, úgynevezett „Katonai szolgálat-modernizációs törvényt” (Military Service Modernisation Act) terjesztett elő, amely az alábbi változtatásokat tartalmazza:
– 2026-tól minden 18 éves férfi (és önkéntes alapon a nők) kérdőívet kap, amelyben meg kell jelölni, érdekelné-e őket a szolgálat.
– 2027-től pedig megkezdődhet az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendszere, ami egyfajta „puha” sorozási előszobának tekinthető.
A cél, hogy a hadsereg 260 ezer aktív katonára és 200 ezer tartalékosra bővüljön – számolt be a Military.com.
Ha azonban az önkéntes rendszer nem hozza meg a kívánt eredményt, az egyre harciasabb kijelentéseket tevő Merz-kormány nem zárja ki a sorkötelezettség visszaállítását sem.
Toborzási válság és társadalmi ellenállás
A Bundeswehr toborzási kampányai eddig korlátozott sikerrel jártak. A fiatal németek körében alacsony a katonai pálya presztízse, a civil szférában pedig jóval magasabb bérek és stabilabb karrierutak várják őket. Ráadásul az infrastruktúra is hiányos: sok laktanya elavult, a kiképzőközpontok modernizálása elhúzódik.
„Túl sok a papír, túl kevés a páncél” – fogalmazott egy német parlamenti képviselő egy interjúban.
A Bundeswehr fegyverrendszerei
A német hadsereg felszerelése az elmúlt évtizedekben látványosan leépült, de az orosz–ukrán háború kitörése után Berlin újra komoly fegyverkezésbe kezdett. A korszakváltás jegyében elindult modernizáció célja, hogy a Bundeswehr visszanyerje nagyhatalmi státuszához méltó erejét.
A páncélos haderő gerincét a Leopard 2A6 és 2A7V harckocsik alkotják, amelyekből Németország mintegy 300 darabot tart hadrendben, bár ezek közül nem mind hadra fogható. A Leopard 2A8 beszerzése már folyamatban van, ez a típus digitális harcvezetési rendszerrel és továbbfejlesztett páncélzattal erősíti a szárazföldi csapatokat.
Illusztráció Leopard 2A8 (Fotó: Képernyőkép)
A régi Marder gyalogsági harcjárműveket fokozatosan váltja le a Puma IFV, illetve a Boxer páncélozott szállító, de mindkét programot technikai hibák és késések kísérik. A tüzérség fő eszköze a Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg, valamint a MARS II rakéta-sorozatvető, ám ezekből a német készletek szűkösek, részben az ukrajnai fegyverszállítások miatt.
A légierő (Luftwaffe) továbbra is a Eurofighter Typhoon vadászgépekre és a még szolgálatban lévő, elöregedett Tornado gépekre támaszkodik, de ezek helyét 2030-ig fokozatosan az amerikai F–35 Lightning II veszi át. A stratégiai szállításban az A400M és a CH–53G helikopterek mellett a jövőben CH–47F Chinook helikopterek is megjelennek.
A német légierő egyik Eurofighter Typhoon vadászgépe (Fotó: AFP/Tobias Schwarz)
A légvédelem terén Németország kulcsszerepet játszik a NATO-ban: Patriot PAC–3 rakétarendszereket és az izraeli fejlesztésű Arrow 3 rendszert is hadrendbe állította, utóbbi Európa egyik legkorszerűbb védelmi eszköze.
A Deutsche Marine ugyan kis méretű, de technikailag fejlett flottát üzemeltet: 212A típusú tengeralattjárókat, Sachsen- és Baden-Württemberg-osztályú fregattokat, amelyek főként a Balti-tengeren teljesítenek szolgálatot.
Német Légierő Eurofighter EF2000-es vadászgépei átrepülnek a Baden-Württemberg fregatt felett (Fotó: Bundeswehr)
Berlin és a NATO nyomása
Németország a NATO egyik kulcstagja, mégis gyakran éri bírálat amiatt, hogy katonai kapacitása nincs arányban gazdasági súlyával. Bár Berlin 2024-ben végre elérte a GDP-arányos kétszázalékos védelmi kiadási szintet, a szakértők szerint a valós, tartós erősödéshez strukturális reformokra és tartalékos rendszerre van szükség.
A Bundeswehr ma még nem tekinthető Európa vezető haderejének, de a politikai szándék már megvan, hogy újra azzá váljon.
A német haderő az utóbbi években kétségtelenül erősödött: nagyobb a költségvetése, új fegyverrendszereket szerez be, és a német közvélemény is egyre inkább elfogadja a katonai szerepvállalás fontosságát. Ám a toborzási nehézségek, a hiányzó infrastruktúra és a politikai bizonytalanságok miatt a német hadsereg továbbra is „épülőfélben” van.
Ahogy a Deutsche Welle összegzése fogalmaz:
„A Bundeswehr nem gyenge – de még messze nem olyan erős, mint amilyennek Európa biztonsága szempontjából lennie kellene.”
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
