Brüsszel háborúpárti narratívája életveszélyes + videó

A Századvég Alapítvány tudományos igazgatója szerint veszélyes, hogy brüsszeli vezetők háborús pszichózisban beszélnek Európa és Oroszország viszonyáról. Ifj. Lomnici Zoltán lapunknak hangsúlyozta: az orosz–ukrán háború minden mozzanata az atomfegyverek árnyékában zajlik, miközben Magyarország következetesen a béke pártján áll. Úgy véli, a Nyugaton egyre gyakoribb óvóhely-építési hullám inkább politikai üzenet, hazánk békepárti politikája viszont valódi alternatívát képvisel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: Ida Marie Odgaard Forrás: MTI/EPA/Ritzau

A szakértő hangsúlyozta: 

Brüsszel azonban éppen hogy nem a pusztítás, az öldöklés megfékezése ellen tesz, hanem teljesen eluralta a háborús pszichózis.

 Szerinte már ez a kijelentés is megteremtette annak a lehetőségét, hogy az orosz–ukrán konfliktus térségi vagy akár globális háborúvá szélesedjen. Hozzátette: az, hogy ez eddig nem történt meg, nem az uniós politikusoknak, hanem általános vélekedés szerint elsősorban az amerikai és az orosz vezetésnek köszönhető. A háborúpárti narratíva pedig azt a veszélyt is magában hordozza, hogy olyan tagállamokat is belerángassanak a konfliktusba, amelyek abból ki akarnak maradni.

Ifj. Lomnici emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány kezdettől fogva békepárti álláspontot képvisel. 

A magyar kormány azon kevesek közé tartozik az EU-ban, amely az orosz–ukrán háború kezdete óta konzekvensen békepárti álláspontot képvisel, illetve a kabinet többször felajánlotta, hogy hazánk adott esetben kész a béketárgyalások helyszíneként szolgálni.

 Felidézte, hogy 2023. március 31-én az Országgyűlés békepárti határozatot fogadott el, amely „kifejezi elkötelezettségét a béke mellett, és rögzíti: azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjen fel, és kerülje azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak. A dokumentum elítéli Oroszország katonai agresszióját, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. Leszögezi, hogy csak azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal és békével lehet életeket menteni.”

A dán miniszterelnök nyilatkozatára utalva, amely szerint hibridháború zajlik Európa és Oroszország között, a Századvég tudományos igazgatója úgy fogalmazott: mindegy, milyen névvel illetjük a helyzetet, minden katonai lépést az atomfegyverek árnyékában kell értelmezni.

 „Az ENSZ Közgyűlése 1946 januárjában, mindössze pár hónappal Hirosima és Nagaszaki bombázása után elfogadta története legelső határozatát, melyben célul tűzte ki az atomfegyverek nemzeti fegyverkészletekből történő teljes eliminálását. Ehhez képest több, mint 75 évvel később, 2022-ben a világ kilenc országa több mint 12 500 (mintegy 12 700) nukleáris robbanófejjel rendelkezett. Ráadásul az atomhatalmak közül India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea nem részesei az Atomsorompó-egyezménynek (utóbbi még 2003-ban lépett ki belőle). Ebből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy bárminek is nevezzük a két szláv nemzet elhúzódó fegyveres konfliktusát, az atomfegyverek árnyékában történik valójában minden katonai lépés” – magyarázta.

Brussels has chosen a strategy of wearing Russia down through endless war. This means pouring billions into Ukraine, sacrificing Europe’s economy, and sending hundreds of thousands to die at the front.

❌ Hungary rejects this. Europe must negotiate for peace, not pursue endless… pic.twitter.com/iA5LmpuDLI

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) October 2, 2025

Nyugat-Európában egyre gyakrabban kerül napirendre a polgári védelem és az óvóhelyek ügye. 

Korábban arról szóltak a hírek, hogy a német kormány háborúra készül, egy úgynevezett bunkerekre specializálódott ingatlanügynökség adatai szerint az országban nagy mértékben nőtt a kereslet háborús óvóhelyekre. A vonatkozó információt a sajtóban egyesek hisztériakeltésnek, mások egy reális veszélyre adott reakciónak tekintették.

 – mutatott rá ifj. Lomnici, hozzátéve:

Ne feledjük azonban, hogy szemben Németországgal, ahonnan érkeznek fegyverek Ukrajnába, hazánk – a magyarok többségének és a nemzeti kormány – békepárti álláspontja miatt nem vesz részt élet kioltására alkalmas hadieszközök szállításában. Ezért Magyarországon eleve másként tekintenek a háborús uszítókra és azokra, akik gazdasági vagy politikai hasznot remélnek az ukrán konfliktus átterjedésétől a mi régiónkra.

A szakértő végül a Tisza Párt elnökének hitelességére is kitért. Mint mondta: 

Ami pedig a Tisza Párt elnökét illeti, a szír elnökkel kapcsolatos álhírbotránya megmutatta, hogy mennyire érdemes hitelt adni a véleményre nemzetközi konfliktusokat illetően.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: Ida Marie Odgaard)