Túl sok a tiszt, túl kevés a katona – szerkezeti válságban a német haderő

A német hadsereg (Bundeswehr) súlyos szerkezeti válsággal küzd – állítja Sönke Neitzel, a Potsdami Egyetem neves hadtörténésze. A szakértő szerint a hadsereg feje túl nagy, a teste pedig túl gyenge: túl sok a tiszt és a hivatalnok, miközben egyre kevesebb a valóban bevethető katona.

Friedrich Merz szövetségi kancellár katonákkal beszélget a Bundeswehr hadműveleti parancsnokságánál tett első látogatása során Fotó: Michael Kappeler Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

A legnagyobb gond szerinte az, hogy:

Több mint az állomány fele nem a hadműveleti feladatokat látja el, hanem minisztériumokban, törzskarokban és hivatalokban dolgozik.

Ezek az állománytagok vészhelyzetben szinte használhatatlanok: sokan nem katonailag kiképzettek, fizikailag alkalmatlanok vagy túl régóta nem teljesítettek aktív szolgálatot – sőt, gyakran már túl idősek is, idézte a Junge Freiheit.

A német hadseregben annyi alezredes van, mint közkatona

A strukturális problémákat jól szemlélteti, hogy a Bundeswehrben ugyanannyi Oberstleutnant (alezredes) van, mint Hauptgefreiter (közkatona). A hidegháború idején a tisztek aránya mindössze nyolc százalék volt – ma ez az arány 22 százalék. Harmincezer tisztet és altisztet kellene előre hozott nyugdíjba küldeni, hogy a rendszer működőképessé váljon. 

„Nincs olyan szervezet, amely hatékony lehet, ha a dolgozók több mint fele nem az alapfeladatával foglalkozik” – figyelmeztetett Neitzel.

Hiányzik a politikai akarat

A hadtörténész szerint a politikai reformszándék hiányzik, pártoktól függetlenül. Bár Boris Pistorius védelmi miniszter (SPD) aktívabb, mint elődei, a mélyebb szerkezeti problémákat ő sem oldotta meg. A Bundeswehrben eközben egyre nagyobb a frusztráció.

A NATO a jövőben jelentősen nagyobb hozzájárulást vár el Németországtól, ennek teljesítéséhez pedig legalább 50–60 ezer új katonára lenne szükség.  Ehhez képest a célkitűzés 203 ezer katona volt, de jelenleg mindössze 181 ezer katona szolgál a Bundeswehrben.

Összehasonlításképp: Izrael az állomány 25 százalékát alkalmazza adminisztratív feladatokra, míg Németországban ez az arány meghaladja az 50 százalékot.

A szakértő szerint drasztikus személyzeti reformra van szükség, nem újabb költségvetési emelésekre. A hangsúlyt az aktív, bevethető katonák számának növelésére kell helyezni, miközben csökkenteni kell az adminisztratív túlburjánzást.

Boris Pistorius német védelmi miniszter  Friedrich Merz német kancellárral tárgyal (Fotó: AFP/Tobias Schwarz)

Pistorius terve: sorkatonaságot szeretne

Korábban írtunk arról, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter nagyszabású tervet dolgozott ki a Bundeswehr megerősítésére: 2029 végéig mintegy 114 ezer önkéntes katonát szeretne bevonni a német hadseregbe.

A cél: a hadsereg létszámának növelése a megváltozott európai biztonságpolitikai helyzetre való tekintettel. Pistorius új törvényt tervez a katonai szolgálatra vonatkozóan és a kötelező sorkatonaság visszaállítását is kilátásba helyezték. 

A német védelmi miniszter úgy fogalmazott:

Kötelező szolgálat nélkül nem fog működni.

Borítókép: Friedrich Merz német szövetségi kancellár katonákkal beszélget a Bundeswehr hadműveleti parancsnokságánál tett első látogatása során (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler)