Lassan főzik meg a békát: itt az MVM új tarifája, ami még jól is jöhet

Szeptembertől már kérhető az MVM új, dinamikus villamosenergia-tarifája, amely a kedvezményes fogyasztási határ felett nem fix árhoz, hanem a villamosenergia-piac változásaihoz igazítja a lakosság által fizetett összeget. A konstrukció önmagában még nem jelenti a rezsicsökkentés végét, de egy olyan irányba mozdítja el a rendszert, amelyet Brüsszel évek óta szorgalmaz: hogy a hatóságilag rögzített árak helyett egyre nagyobb szerepet kapjon a piaci ár.

Nemsokára mindannyiunknak alkalmazkodnia kell a dinamikus tarifákhoz? Fotó: Németh András Péter/Szabad Föld

De az új konstrukció egy olyan gondolkodásmódot vezet be, amelynél a fogyasztóban tudatosul, hogy az áramnak időben változó ára van, és a akkor járhatunk jól, ha ehhez alkalmazkodunk.

Ugyanakkor az alkalmazkodás képessége nem feltétlenül adott. Az áramfogyasztás legtöbb módja nem tolható el időben, nem rugalmas.

Ez pedig a legtöbb házartás számára többletterhet háríthat.

Persze még nincs szó a rezsicsökkentés megszüntetéséről, csupán a gondolat elültetéséről, hogy a napi szokások megváltoztathatók és a piaci árak átvezethetők a lakossági tarifákba. És éppen ez az, amit az Európai Bizottság évek óta szeretne elérni.

Brüsszelnek sosem tetszett a rezsicsökkentés

Az Európai Unió gyakorlatilag  rezsicsökkentés 2010-es bevezetése óta nyomást gyakorol Magyarországra, hogy szüntesse meg az inézkedést. A legutóbbi, 2026-os országspecifikus ajánlás is részletezi az ártámogatások kivezetésének kívánalmát. Míg a korábbi kormányok ennek ellenálltak, a Tisza-kormány az ajánlások közül végrehajtotta már az üzemanyagok védett árának kivezetését. Elindította továbbá az okosmérők telepítésének felgyorsítását, valamint a hálózati rugalmasság és a keresletoldali alkalmazkodás fejlesztését is – ezek önmagukban hasznos lépések, de úgy is lehet tekintei rájuk, mint a rezsicsökkentés rendszerének megszüntetését megalapozó döntésekre.

Ki járhat igazán rosszul?

Az uniós szabályozás lehetőséget ad az államnak, hogy a fogyasztói árakba avatkozzon, de bizonyos feltételek mellett. Az uniós politika egyre inkább a célzott, sérülékeny fogyasztókat védő támogatásokat részesíti előnyben a széles körű árkontroll helyett.

Ennek azonban komoly veszélye lehet a középosztály számára. Ha a támogatásokat kizárólag a leginkább rászorulókra szűkítik, a rendszerből kieshetnek azok a háztartások, amelyek papíron még nem számítanak sérülékenynek, de egy jelentős energiaár-emelkedést már nem tudnak könnyedén kigazdálkodni. Egy átlagos, hitelt törlesztő, gyermeket nevelő család jövedelme ugyanis sokszor csak látszólag magas: a lakhatási költségek, az élelmiszerárak, az adók, a közlekedés és az oktatással kapcsolatos kiadások után jóval kisebb mozgástér marad.

A széles körű rezsivédelem megszüntetése a legszegényebbeket elvileg nem érintheti, hiszen ők az iránymutatás szerint szociális alapon valamilyen kedveményhez vagy támogatáshoz jutnának. De a középosztály számára azt jelentheti, hogy miközben már nem jogosult célzott támogatásra, egyre nagyobb arányban kell viselnie az energiaárak piaci ingadozásának kockázatát. Aki nem tudja fogyasztását az olcsóbb időszakokra áthelyezni, nincs korszerű fűtési rendszere, napeleme, energiatárolója vagy elektromos autója, könnyen hátrányba kerülhet a dinamikus tarifák rendszerében. Ők pedig az új rendszer miatt várhatóan nem tudnak megtakarítani energiahatékonysági beruházás céljából.

Van némi kockázat

A rezsivédett sáv felett vételezett mennyiség bruttó egységára az MVM-nél és az E.Onnál Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal döntése alapján az A1 és az A2 díjszabásban 70,1 forint, a B alaptarifa, azaz a vezérelt éjszakai áram esetén 60,9 forint,
a B komfort tarifa, amely a vezérelt használatkor vezető igénybe, napi 12 óra felfűtési idővel, szintén 60,9 forint. A hőszivattyúkhoz használt H tarifánál nincs átlagfogyasztási korlát: ez a fűtési szezonban (október 15. és április 15. között) a kedvezményes, nagyjából 23 Ft/kWh-s áron számolható el – emlékeztetett a Világgazdaság. A lap az MVM válaszára hivatkozva azt írta, hogy az éves villamosenergia felhasználás a fogyasztási helyek mintegy 19 százalékánál haladja meg valamilyen mértékben a rezsicsökkentett mennyiséget. Az országban jelenleg közel 750 ezer okosmérő üzemel. A D tarifa kockázataként kifejtette: a piaci árak akár olyan magasak is lehetnek, ami miatt végül még nő is az ügyfél számlája. További rizikó , hogy a magyar áramtőzsdén, a HUPX-en az árszámítás alapját jelentő jegyzések euró/megawattórában születnek, az átváltás az MNB napi deviza középárfolyama alapján történik. Így a forint/euró árfolyamváltozások is közvetlenül hatnak a sávhatár feletti mennyiség elszámolási árára.

A béka lassú főzése

A rezsicsökkentés teljes megszüntetése tehát várhatóan nem egy látványos, nagy döntés eredménye lesz. De az Európai Unió saját elemzése is kimondja: a fogyasztás rugalmasságának növelése és az okosmérők elterjesztése ebbe az irányba mutat. A 2026-os uniós ajánlás pedig már kifejezetten a keresletoldali válaszok, a hálózati infrastruktúra és a rugalmasság fejlesztését várja el Magyarországtól.

Először tehát megjelenik egy választható tarifa. Aztán egyre több fogyasztó kap okosmérőt. A fogyasztó lassan hozzászokik, hogy az áramnak napszakonként más az értéke. Megtanulja figyelni az árakat, időzíteni a fogyasztását, és elfogadni, hogy az olcsó áramhoz neki is alkalmazkodnia kell. Aztán egy ponton már nem is feltétlenül tűnik olyan radikálisnak, ha a rendszerben nagyobb szerepet kap a tényleges piaci ár.

Természetesen a dinamikus tarifa bevezetése nem kormányzati döntés, hanem az uniós villamosenergia-piaci szabályozásból is következő, szakmailag indokolható konstrukció. Az azonban már politikai kérdés, hogy a kormány közben hogyan alakítja át a lakossági árak védelmét.

Az viszont nem mellékes, hogy az új tarifarendszer már egy átalakított MVM-vezetés alatt születik.

A Tisza-kormány július elején menesztette az MVM addigi vezérigazgatóját, Mátrai Károlyt és az igazgatóság elnökét, Czepek Gábort, a társaság élére pedig Bertalan Zsoltot állította. Július végén folytatódott a vezetőcsere: Tótth András energetikai államtitkár lett az igazgatóság új elnöke, miközben az igazgatóság és a felügyelőbizottság több tagját is lecserélték. Az időzítés és az új irányzat kialakulása legalábbis figyelemre méltó.