– Ami viszont árnyalja a képet, az az alkalmazotti statisztika, ami azt mutatja meg, hogy hány főt foglalkoztattak a magyar cégek. Itt a legfrissebb adat júliusi, és ez továbbra is emelkedést mutat. Ez annyiban tér el a munkaerőpiaci statisztikától, hogy tartalmazza a külföldiként Magyarországon dolgozókat, csak a teljes munkaidőben és alkalmazottai státusban dolgozókat tartalmazza, viszont nem statisztikai hibával működő megkérdezésen, hanem adminisztratív adatokon alapul – magyarázta.
A munkaerőpiaci kép tehát mindenképp összetett, az látszik, hogy a munkaerőpiac feszessége csökken, és hogy kezd a gazdaságban a munkanélküliség problémája visszatérni – még nem nagy mértékben, de azért már érezhetően. A következő hónapokban kiderül, hogy ez egy tartós folyamat kezdete vagy csak egy átmeneti átrendeződés hatását látjuk. Összességében ha sikerül beindítani a gazdasági növekedést, az mindenképpen segít a munkaerőpiacnak is, illetve a feldolgozóipar szélesebb körű beindulása is segíthetne, de egyelőre ezt nem látjuk, és a külső kereslet alapján nem is biztos, hogy rövid távon bekövetkezik.
Az emelkedő munkanélküliségre Szalai Piroska is reagált, hangsúlyozva, hogy 2016 óta nem volt öt százalák vagy afeletti a munkanélküliségi ráta hazánkban.
