Gázügyek: ritka és drága árut hozott Ukrajnából egy kusza hátterű vállalat Magyarországra

A biometán jóval drágább volt a földgáznál.

A biometán előállítása költségesebb, de el is lehet adni drágábban Forrás: AC Group

Vagyis a hivatalos diplomáciai testületek helyett Trump egy informális kört (Rudy Giuliani ügyvéd vezetésével, valamint az úgynevezett „három amigó” körébe tartozó Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter részvételével, aki akkor Magyarországon is járt) bízott meg az ukrajnai kapcsolatok kezelésével. Ezzel párhuzamosan amerikai magánbefektetők, energiaipari lobbisták és Trump-párti adományozók (például Lev Parnas és Igor Fruman) arra törekedtek, hogy befolyást szerezzenek az ukrán energiapiacon. A céljuk az volt, hogy megváltoztassák az ukrán állami olaj- és gáztársaság, a Naftohaz vezetőségét és felügyelőbizottságát, és olyan embereket ültessenek a kulcspozíciókba, akik kedvezőbb helyzetbe hoznák az amerikai cseppfolyósítot földgáz európai, illetve ukrajnai exportját. Dale W. Perry volt az egyik kulcsfontosságú tanú, aki belső feljegyzésekkel és jelzésekkel fordult az amerikai külügyminisztérium ukrajnai diplomatáihoz a háttér-nyomásgyakorlás miatt.

A Trump-kormányzat hivatalos energiapolitikája és a magánszereplők illetve politikai lobbisták üzleti érdekeinek összefonódása miatt vizsgálat indult, a képviselőház megszavazta Trump felelősségre vonását hivatali visszaélés és a kongresszus akadályozása miatt. A szenátus végül felmentette, de az ukrajnai energiapiac és a korrupciógyanús amerikai lobbi összefonódása mély nyomot hagyott a két ország kapcsolatain.

Mi az a biometán?

A biometán lényegében megtisztított biogáz. A biogáz szerves anyagok – például mezőgazdasági melléktermékek, állati trágya, élelmiszeripari hulladék vagy egyéb szerves hulladék – anaerob, vagyis oxigén nélküli lebontásával keletkezik. A biogáz főként metánt és szén-dioxidot tartalmaz. A tisztítás során a szén-dioxidot és a nem kívánt összetevőket eltávolítják, így nagy metántartalmú gáz keletkezik. A lényeg az, hogy megfelelő minőség esetén a biometán betáplálható a földgázhálózatba, és a földgázhoz hasonlóan felhasználható. A biogáz és a biometán ezért nem ugyanaz: a biogáz közvetlenül is hasznosítható például gázmotorban villamos energia és hő előállítására, míg a megtisztított biometán a földgázrendszerben is felhasználható. Ez energetikai szempontból azért fontos, mert olyan megújuló gázról van szó, amely nem igényli a fogyasztói oldalon a teljes gázinfrastruktúra lecserélését. A potenciális alapanyag pedig jelentős részben olyan szerves hulladék és mezőgazdasági melléktermék lehet, amely egyébként is keletkezik.

 

Erős fellendülésben az ukrán biogázipar

A Hmelnickij megyében működő gyárat 2026 elején helyezték üzembe. Tervezett kapacitása évente mintegy 56 millió köbméter biometán, és közvetlenül csatlakozik az ukrán gázszállító rendszerhez. A Teofipoli Energetikai Társaság fő profilja egyébként az áramtermelés biogáz hasznosításával, de szeptemberben már mintegy 200 ezer köbméteres exportra készül. Az üzem jelenleg havonta hozzávetőleg 1,4–2,8 millió köbméter biometánt állít elő, vagyis a termelésnek egyelőre csak kisebb része kerül külföldre. Ezzel a Teofipoli lett az ötödik ukrán vállalat, amelyik biometánt exportál, és a negyedik, amelyik csővezetéken keresztül teszi ezt.

Ukrajna 2025 februárjában kezdte meg a biometán exportját, a vállalatok tavaly összesen több mint 11,2 millió köbméter biometánt exportáltak. Az ukrán gazdasági minisztérium májusi közlése szerint az ország 2026-ban mintegy 150 millió köbméter biometán előállításával számol, a kormány hosszabb távon az exportot tekinti a piac egyik legfontosabb növekedési lehetőségének. A tárca szerint az ukrán mezőgazdaság jelentős mennyiségű alapanyagot biztosíthat a termeléshez, többek között mezőgazdasági hulladék, állattenyésztési maradványok, szalma és cukorrépa felhasználásával.

Vagyis az ország számára a biometán agrár-, energetikai és exportlehetőség is, a gazdasági tárca szerint 2030-ra 500 millió köbméteres éves termelést is elérhet. Igaz, a korábbi célok egymilliárd köbméterről szóltak.

Magyarországon még kicsi a termelés

A hazai biometántermelés 2026-ban egyelőre szerény a maga évi 5,4 millió köbméteres mennyiségével a két üzemben. Az egyik a kaposvári Magyar Cukor üzeme, amely már 2016 óta táplál biometánt a közcélú gázhálózatba. A másik jelentős létesítmény a dunaföldvári Pannonia Bio üzeme.

A Mol biogázüzeme Szarvason (Fotó: Mol)

A következő fontos beruházás a Mol szarvasi projektje. A társaság 2026 májusában jelentette be, hogy a 2023-ban megvásárolt Szarvasi Biogázüzemet biometánüzemmel bővíti. A beruházás a tervek szerint 2026 végére készül el, és évente több mint 7 millió köbméter, a földgázhálózatba betáplálható biometánt állíthat elő.

A 2024-ben elkészült Biogáz és Biometán Akcióterv 2030-ra 184 millió köbméteres biometántermelési célt tűzött ki. A dokumentum szerint Magyarország a biogáztermelést a jelenlegi mintegy 200 millió köbméterről 600 millió köbméterre növelné, amelyből 184 millió köbméter lenne a biometán. A cél eléréséhez az akcióterv mintegy 25 új, átlagosan 1000 köbméter/óra kapacitású üzem létesítésével számolt. A kapacitások bővítéséhez az előző kormány 40 milliárd forintos támogatási program indult a Jedlik Ányos Energetikai Programban.

A hálózatnak is fel kell készülnie

A biometán hazai felfutásának egyik kulcskérdése viszont a hálózati betáplálás. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. 2024-ben első alkalommal végzett nem kötelező érvényű piaci igényfelmérést, amire 48 termelői és három fogyasztói igény érkezett. A bejelentett termelői kapacitásigény 2030-ra megközelítőleg óránként 34 ezer köbméter volt, ami éves szinten mintegy 255 millió köbméter biometán betáplálásának felelne meg. Elméletben tehát volna érdeklődés, azóta, 2026–ban már a biometántermelők csatlakozásának mikéntjét is rendezte a vállalat.