Trump külön kiemelte a két ország által idén létrehozott új Kereskedelmi Tanácsot, amelyet hihetetlenül sikeres mechanizmusnak nevezett a nem szenzitív áruk cseréjének lebonyolításában. Az amerikai elnök büszkén jelentette be, hogy a tárgyalócsapataiknak köszönhetően sikerült egyensúlyba hozni a kereskedelmi kapcsolatokat, amelynek részeként az amerikai farmerek és állattenyésztők új, közvetlen piaci hozzáférést kaptak Kínában.
A zárt ajtók mögött ugyanakkor komoly vita zajlik az időzítésről: míg Peking egy tartósabb, hosszú távú vámfegyverszünetet akart kicsikarni, Washington mindössze hat hónappal kívánta meghosszabbítani a moratóriumot, hogy ezzel is szorosabb kontroll alatt tartsa a kínai felet a későbbi egyezkedések során.
Geopolitikai vörös vonalak: Tajvan és az iráni konfliktus
Bár a nyilvános nyilatkozatok a barátságos és tiszteletteljes hangnemre épültek, a zárt ajtók mögötti megbeszéléseken a legkeményebb geopolitikai kérdések is terítékre kerültek. A kínai delegáció és a washingtoni nagykövetség már a találkozó kezdetén egyértelművé tette, hogy Kína szuverenitása, nemzetbiztonsága és fejlesztési jogai olyan vörös vonalak, amelyeket Washington nem léphet át.
- Tajvan kérdése: Trump a megbeszélések során hű maradt a korábban hangoztatott pragmatikus, üzleti alapú külpolitikájához. Az amerikai elnök megerősítette, hogy nem támogatja Tajvan formális függetlenedési törekvéseit, és megjegyezte azt is, hogy az USA-nak 9500 mérföldet kellene utaznia, ha meg akarná vívni ezt a háborút. Tajpej felé ezzel párhuzamosan egyértelmű jelzést küldött: ne számítsanak korlátlan és automatikus amerikai katonai támogatásra, ha provokálják Pekinget.
- Az iráni háború: Kína – amely Irán egyik legfontosabb gazdasági partnere – magas szintű biztosítékokat adott a Fehér Háznak. Peking hivatalosan is garantálta, hogy a konfliktus eszkalációja ellenére nem fog fegyvereket, különösen fejlett föld-levegő védelmi rakétarendszereket szállítani az iráni hadseregnek. Az amerikai védelmi vezetés ezt a vállalást közvetlenül Trump és Hszi Csin-ping erős, közvetlen személyes kapcsolatának tulajdonítja, amely nélkül a megállapodás elképzelhetetlen lett volna.
Hszi Csin-ping egyébként azt is megjegyezte, hogy csak és kizárólag azért látogatott el az Egyesült Államolba, mert Donald Trump az elnök. Ha még Joe Biden lenne, akkor biztosan nem utazott volna el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!