Geopolitikai aknamező Irán és Tajvan kérdése
A diplomáciai egyeztetések legvitatottabb pontjai a nemzetközi fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódnak. Donald Trump hazai támogatottsága az Irán elleni kemény amerikai fellépés és az üzemanyagárak megugrása miatt csökkenni kezdett. Washington régóta vádolja Pekinget azzal, hogy kijátssza az Irán elleni amerikai szankciókat és műholdas felvételekkel segíti Teheránt.
Bár a demokraták követelik, hogy Trump ítélje el Kína szerepét az iráni fegyverkezésben, az elnök eddig igyekezett tompítani a kritikákat, hangsúlyozva, hogy a kémkedés kölcsönös a két nagyhatalom között.
A megbeszélések során elkerülhetetlenül napirendre kerül Tajvan és a Dél-kínai-tenger kérdése is. Peking határozottan érvényesíteni kívánja a szigettel kapcsolatos területi igényeit, amit a Fehér Ház el szeretne kerülni. A feszültségek enyhítése érdekében a felek várhatóan megállapodnak a katonai kommunikációs csatornák kibővítésében, hogy megelőzzék a véletlen összecsapásokat a csendes-óceáni térségben. Emellett terítékre kerül a Kínában fogva tartott amerikai állampolgárok szabadon bocsátása, valamint a fentanil-kereskedelem elleni közös fellépés is.
Vörös szőnyeg és katonai parádé
Az amerikai adminisztráció mindent megtesz annak érdekében, hogy a feszült hangulat ellenére lenyűgözze a kínai delegációt. Hszi Csin-ping érkezésekor egy B-2 Spirit lopakodó és négy F-22 Raptor vadászgép hajtott végre díszrepülést a bázis felett. A Fehér Ház déli gyepén rendezett hivatalos fogadási ceremónián 479 katona állt sorfalat.
A csúcstalálkozó menetrendje a legmagasabb szintű állami pompát tükrözi. A látványos külsőségek ellenére ugyanakkor a tárgyalások kimenetele teljesen kiszámíthatatlan. Míg Kína gazdasága és exportgépezete stabilan működik, addig az amerikai elnöknek a közel-keleti háború árnyékában kell elérnie, hogy Amerika ne kerüljön hátrányba az új technológiai korszak hajnalán.
