Újabb gyárbezárás: ezúttal egy japán multicég vonul ki Magyarországról

Újabb magyarországi üzem működésének felfüggesztését jelentette be egy külföldi vállalat: a japán Nippon Paper év végén leállítja vácrátóti akkumulátoripari gyártását. A döntés önmagában nem jelentős létszámú leépítést, a sorozat azonban egy olyan időszakban folytatódik, amikor több hazai ipari üzem bezárása vagy felszámolása is napirendre került. Közben Magyarország lemaradt egy újabb kínai autóipari beruházásról, ráadásul a munkaerőpiac sem mutat már olyan erős képet, mint korábban.

Forrás: Magyarországi japán nagykövet/Facebook

Mindebből egyébként az is kirajzolódik, hogy a Tisza-kormány másként bánik a távol-keleti befektetőkkel, mint ahogy azt az Orbán-kormány tette – ezt egy kínai sajtóban megjelent elemzés csapdaállításként értékelte.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője akkor elmondta: a hazai külfölditőke–befektetési állomány 2014 és 2024 között 25,8 ezermilliárdról 44,9 ezermilliárd forintra nőtt, ezen belül az ázsiai régió részaránya 6,5-ről 21,4 százalékra emelkedett. Dél-Korea és Kína a 17., illetve 15. helyről a 3., illetve 5. legfontosabb befektetővé lépett elő, a két ország által foglalkoztatottak száma 2014 és 2023 között 11 ezerről csaknem 40 ezerre nőtt.

A kínai cégek fejlett technológiát hoznak – AI, robotika, kvantumtechnológia, biotech, tiszta energia –, és Magyarországot elsősorban hídfőállásként, az európai piac elérésének eszközeként kezelik: ha a kapu bezárul, a beruházások a szomszédos országokba vándorolhatnak – jelezte az elemző.

Gyengülő munkaerőpiac, ráérősen kinevezett munkaügyi államtitkár

És ha a gyárbezárások sora nem lenne eléggé rossz hír, a munkaerőpiacról sem érkeztek túl kedvező adatok az utóbbi időben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma – a 15–74 évesek körében – 4 millió 651 ezer volt, ami 29 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől.

A Tisza-kormány ennek ellenére nem siette el a dolgokat, bő négy hónappal a kormányalakítás után jelentették be a munkaügyi államtitkár kinevezését. Az új vezető nevét nem árulták el, azt ugyanakkor igen, hogy fontos feladata lesz a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi szakterületek egységes politikai és szakmai koordinációja, valamint a terület képviselete. 

A Magyar Nemzet a hír kapcsán megkérdzet a Szociális és Családügyi Minisztériumtól, hogy nem okozott-e zavart például a gyárbezárások kapcsán az, hogy nem volt munkaügyi államtitkár. „Nem” – válaszolta a minisztérium, majd kifejtették, hogy a munkaügyi szabályozással, a foglalkoztatáspolitikával és a munkavédelemmel kapcsolatos szakmai munka folyamatos, a tárcánál működő három helyettes államtitkára elvégzi a szükséges teendőket. Végezetül megjegyezték, hogy a minisztérium a munkahelyeket és a munkavállalókat érintő konkrét ügyeket – így a jelentősebb létszámleépítéseket és gyárbezárásokat is – figyelemmel kíséri, és szükség esetén egyeztet az illetékes szereplőkkel.