Drága lesz a keleti zárás

Kína figyelemmel követi az új kormány távol-keleti vállalatokat érintő gazdaságpolitikáját, és a folyamatokat csapdának tartja – legalábbis egy kínai sajtóban megjelent elemzés szerint. Jelen helyzetben a kormány azokat a vállalatokat támadja, amelyek hatalmas mennyiségű tőkét fektettek be Magyarországra az elmúlt bő évtizedben. A 2014-es keleti nyitás nyomán óriásit nőtt a külföldi tőkebefektetés állománya és azon belül a keleti vállalatok részaránya. Ha az új kormány ezzel szembemegy, az az egész magyar gazdaságnak sokba kerülhet.

Illusztráció Fotó: Vémi Zoltán

Mennyibe fog ez kerülni?

– A keleti nyitás, vagyis a gazdasági kapcsolatok élénkítése a kelet-ázsiai, közép-ázsiai és a távol-keleti feltörekvő piacok irányába, a gazdasági számok szintjén alapve­tően két dimenzióban értékelhető: egyrészt az exportteljesítmény tekintetében, másrészt a beruházásösztönzés vonatkozásában – nyilatkozta lapunknak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. Jelezte: ez nem a teljes hatás, a diplomáciai, kutatási, kulturális, oktatási együttműködéseknek is lehet gazdasági vonzata hosszú távon, azonban ezek a számok szintjén kevéssé megfogható területek.

Szerinte a közvetlen export tekintetében nem látható előrelépés. A célzott országok közül a legfontosabbak (Kína, Japán, Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea, India, Malajzia, Kazahsztán, Thaiföld, Tajvan, Üzbegisztán, Grúzia, Azerbajdzsán, Vietnám) együttesen a magyar termékexport 4,2 százalékát adták 2012-ben, a stratégia meghirdetésekor, amely arány a termékexport teljes értékének 2,4-szeres bővülése ellenére négy százalékra mérséklődött 2025-re. Az export irányát tehát nem sikerült átállítani, az továbbra is elsősorban az unióba megy, amelyet a földrajzi közelség és a vámunió is támogat, de az elmúlt években hazánkban megtelepülő exportkapacitások is ezt a folyamatot erősítették.

Érdemi fordulat

A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) adatai ezzel szemben merőben más képet vázolnak fel. A jegybank számai alapján a magyarországi közvetlen tőkebefektetések értéke 2014-ben megközelítette a 25,8 ezermilliárd forintot, amely a legfrissebb, 2024-es adatok alapján 44,9 ezermilliárd forint közelébe emelkedett. A növekedés egyik motorja pedig pont a keleti nyitással érintett ázsiai régió volt, a 2014-es 1,7 ezermilliárd forintos FDI-állomány 2024-re 9,6 ezermilliárd forintra nőtt, részaránya így 6,5 százalékról 21,4 százalékra növekedett.

Különösen Dél-Korea és Kína előretörése látványos. A két ország 2014-ben még a 17. és 15. legfontosabb befektető volt, azonban 2024-ben már a 3. és a 5. helyet foglalták el, amely adatban az elmúlt másfél év befektetései még meg sem jelentek. A tőkebeáramlás tekintetében tehát érdemi fordulat látható évtizedes távon, a keleti nyitás stratégiájának is köszönhetően jelentős tőkét sikerült bevonzani, ami a munkahelyteremtésben is lecsapódott: a statisztikai hivatal számai szerint míg 2014-ben még csak mintegy 11 ezer főt foglalkoztattak hazánkban a dél-koreai és kínai vállalatok, addig 2023-ban már összesen csaknem 40 ezer főt, ez pedig azóta tovább emelkedett.

Fejlett technológia

Molnár Dániel felhívta a figyelmet arra is, hogy a közhiedelemmel ellentétben Kína fejlett technológiát alkalmaz a kritikus területeken (például mesterséges intelligencia, robotika, kvantumtechnológia, biotechnológia, tiszta energia), amelyek alapjaiban határozzák meg a jövőt. Mindez a világ élvonalába tartozik, sok esetben még az Egyesült Államokat is megelőzi. Ez a magas technológiai szint pedig vonzerőt jelent minden országnak, hogy modernizálja saját gazdaságát és javítsa versenyképességét, miközben a munkahelyteremtés a gazdaságpolitika számára továbbra is kiemelt cél minden országban. Emiatt rendkívül erős verseny zajlik minden beruházásért, az országok a támogatások mellett az adórendszer, a szabályozási környezet alakításával is versenyeznek, sokszor apró tényezők döntik el, hogy melyik ország nyeri el az adott projektet.

Az elemző azt is elmondta, hogy a kínai és más keleti cégek sok esetben hídfőállásként tekintenek Magyarországra, elsősorban nem a hazai piac, hanem az euró­pai elérése a céljuk, így ha bezárul a kapu előttük, akkor feltehetően más célországot keresnek, amellyel képesek együttműködni a régióban. Vagyis azok a beruházások, amelyek eddig Magyarországra érkeztek, a jövőben a szomszédos országokba vagy más versenytársakhoz települnének át és ott járulnának hozzá a munkahelyteremtéshez, valamint a növekedés dinamizálásához.

A már itt lévő cégek esetében is kérdésessé válhatnak a további bővítési tervek vagy adott esetben az üzemek csoporton belüli súlya. A hatások azonban nem feltétlenül állnak majd meg a keleti cégeknél, ezek többsége az elmúlt években már beágyazódott a magyar gazdaságba, vagyis a beszállítók, sok esetben kis- és középvállalkozók szintjéig is tovagyűrűzhetnek a negatív folyamatok. De ez a hatás a termelési láncban felfelé is megjelenhet, például a német autógyártók (BMW, Mercedes) bővítéseiben, tekintve, hogy magyarországi szerepük növelésében a CATL mint beszállító megtelepedése is szerepet játszott. A meglévő beruházásösztönzési ökoszisztéma gyökeres és gyors átalakítása így jelentős kockázatokat hordoz magában.

– Várhatóan a működőtőke-beáramlás, a beruházások vonzása a jövőben is fontos lesz majd a felzárkózás folytatásában. A szűk keresztmetszet azonban továbbra is a szerkezet lesz: hogy mely ágazatokba milyen jellegű beruházások érkeznek majd. Amíg korábban, főleg a 2010-es évek elején, még leginkább a mennyiség, a munkahelyteremtés volt a fókuszban annak érdekében, hogy elérjük a teljes foglalkoztatást, addig a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésével egyre nagyobb hangsúly kerül a magasabb hozzáadott értéket előállító termelésre, a kutatás-fejlesztési beruházásokra és az innováció előmozdítására. A demográfiai folyamatokra tekintettel így inkább most is ennek az iránynak marad meg a létjogosultsága, miközben más szempontok – mint az energia vagy a környezeti terhelés – is alakíthatják a beruházásösztönzést. Azért is lenne fontos, hogy fennmaradjon a jó kapcsolat a keleti nyitás által érintett régiókkal, mert várhatóan a következő években is a globális gazdasági növekedés motorja innen érkezik majd, Kína és India mellett a közép-­ázsiai régióból és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége, az ASEAN térségéből – tette hozzá Molnár Dániel.

Célban a beruházások

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházásokért mindenképpen van verseny, amibe sokszor nemcsak a régiós országok, hanem nyugat-európai gazdaságok is beszállnak. Ez persze azt jelenti, hogy az európai országok ilyenkor egymás pozícióit rontják és az ide érkező beruházók alkuerejét növelik – hiszen a beruházást végül az kapja, aki többet kínál. Ennek a csomagnak nemcsak a pénzbeli támogatás a része, hanem a rendelkezésre álló munkaerőt, az infrastruktúrát és a szabályozási környezet is vizsgálják, de számíthatnak a politikai kapcsolatok is. A viszonyulás persze különböző lehet – nálunk kifejezetten támogatottak voltak a keleti beruházások, máshol a kommunikáció talán kevésbé kedvező, de végül a politikai szempontok háttérbe szorulnak a gazdasági racionalitás mögött.

– Kérdés, mi lesz, ha valóban bezáródnak a kapuk vagy egyszerűen csak kiegyenlítődik az eddigi keleti hangsúly, esetleg nyugati túlsúlyba megy át. Kína szerepe a világgazdaságban egyre fontosabb, ezért nem hiszem, hogy opció lenne a kapuk teljes bezárása – de a kiemelt hangsúly csökkenése mindenképp várható. Szintén lehet arra számítani, hogy a környezetvédelmi szabályokat a korábbiaknál komolyabban vegye a kormányzat. Ez nem biztos, hogy minden esetben a keleti cégek javára válik – ismertette.

Regős Gábor szerint a beruházásösztönzésre mindenképp szükség van, a beruházásokért verseny van – ha nem dolgozik ezekért a kormányzat, akkor nem lesznek nagyberuházások, ami a gazdaságnak semmiképpen nem előnyös. Szerinte viszont nem kell minden beruházást elhozni: olyan energiaintenzív beruházásokra, amelyekhez a szükséges munkaerő nem áll rendelkezésre, azaz végül azért támogatjuk a beruházást, hogy ott külföl­diek dolgozzanak, nem biztos, hogy szükség van. Nem mindegy az sem, hogy milyen az adott beruházás hozzáadott értéke. A gazdaság akkor képes fejlődni, ha egyre magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre áll át, hiszen a munkaerőpiac végessége miatt ez már nem lehet a növekedés motorja.

– Összességében tehát az egyes beruházásokért folytatott versenyben egy kicsit nekünk is jobban kell válogatnunk. Nem mindegy, hogy az adott beruházás mennyire illik az ország adottságaihoz és mit ad hozzá, mekkora értéket teremt – magyarázta. 

Összeomlik az ország hídszerepe?

Már a 2024-es eredmények igazolták a keleti nyitás politikáját és a konnektivitás stratégiáját. Az összes befektetés 51 százaléka Kínából, több mint negyede Dél-Koreából érkezett 5,2 milliárd, illetve 2,6 milliárd euró értékben. Az ázsiai országokból érkező befektetések összértéke 8,2 milliárd eurót tett ki. Tíz beruházás érkezett Magyarország első számú partnerétől, Németországból, a második helyen Kína és az Egyesült Államok áll holtversenyben, hét-hét befektetéssel. Mindez azt jelentette, hogy Magyarország hídszerepet tölt be a nyugati autógyártók és az ázsiai akkumulátorgyártók között. Ez volt a gazdasági semlegesség politikája.