Amerikának Európában csak Lengyelország igazán lényeges

Németország nem fontos geopolitikai tényező, az Egyesült Államoknak Európában csak a lengyelek lényegesek, ők viszont nagyon, és van az iráni háborúval kapcsolatban fontosabb szempont is, mint hogy mennyi az olaj ára – meghökkentő állításokat is tartalmaz az interjú, amelyet George Friedmannel készítettünk.

Fotó: Bloomberg Forrás: Bloomberg

– Ha ez így van, akkor még várhatunk a budapesti békecsúcsra…
– Ahhoz, hogy egy csúcstalálkozó létrejöjjön, Putyinnak szembe kell néznie a ténnyel, hogy elveszítette a háborút. Ez viszont tarthatatlanná tenné a pozícióját Oroszországban. Ahhoz, hogy a háború véget érjen, politikai változásra van szükség Moszkvában, ami jelenleg nincs a láthatáron. De nagyon nehéz megfejteni az orosz belpolitikai valóságot.

– Miért veszítette volna el a háborút Putyin? Zelenszkij nem veszítette-e el legalább ugyanannyira? Hiszen Ukrajna láthatóan képtelen visszaszerezni az oroszok által elvett területeket.
– Azért veszítette el, mert nem nyerte meg. Oroszország ereje arra a meggyőződésre épült, hogy katonailag sokkal hatalmasabb. Az, hogy csaknem öt év elteltével sem tudta legyőzni Ukrajnát, mélységesen meggyengíti azt az Oroszország-képet, hogy ellenállhatatlan katonai hatalom lenne. Ukrajna kis részén tartja csak rajta a kezét, mégpedig emberéletekben és gazdasági jólétben mért óriási költségen. Ukrajna azért nyerte meg a háborút, mert a legnagyobb részét megtarthatta, és így túlélhetett.
– A diplomáciai puhatolózások dacára nyilvánvaló az eszkaláció elsősorban Németország és Oroszország között. Elmérgesedő hibrid háborúra számíthatunk?
– Nem tartom Németországot fontos szereplőnek. Lehetne, de nem akar az lenni. Ha ki is egyezne az oroszokkal, ennek nem lenne jelentősége. Lengyelország és az ottani amerikai jelenlét a kulcs. Ha Németország ráerőltetné az európaiakra, hogy fejezzék be Ukrajna támogatását, akkor nézetem szerint az Egyesült Államok kipótolná a támogatást, tovább erősítené a lengyelországi jelenlétet, kapcsolata pedig törésponthoz jutna számos európai országgal. Amerikában alapvetően úgy gondolják, hogy az Európai Uniónak, amelynek össz-GDP-je meghaladja Kínáét (nominális értékben számítva – a szerk.), ennek megfelelő katonai erőt kellene létrehoznia.

– Épp most fegyverkeznek ezerrel…
– Ez alapvető is. Ám Európa nem ország, hanem egy térség, és minden ország azt reméli, hogy valaki más fogja viselni a biztonság költségeit, mivel pedig a legtöbben nem akarják sem ezt vállalni, sem pedig a veszélyt, azt akarják, hogy viselje akkor az Egyesült Államok. Hogy kölcsönvegyem a „tettre készek koalíciója” európai kifejezést, Európa nagy része nem tettre kész. A lengyeleknek viszont nincs olyan választási lehetőségük, hogy ne legyenek tettre készek, így aztán ők az egyetlen európai ország, amelynek az Egyesült Államok szempontjából jelentősége van.

Rakétavédelmi rendszer az észak-lengyelországi Redzikowo haditengerészeti légvédelmi bázison (Fotó: AFP)

– Visszatérve az iráni háborúra: mégis, hét hónap elteltével milyen célt sikerült elérni? És mi lesz így az olajárral?
– Ennek lényege, hogy Irán, amely menedéket ad az al-Kaida maradványainak, ne jusson olyan képességhez, hogy egy „nukleá­ris szeptember 11-ét” idézzen elő, például atomfegyverrel felszerelt hajót irányítson a New York-i kikötőbe. Ez az iráni ideológia fé­nyében az USA reális félelme. De a háborút nem jól tervezték meg, ami nagyon komoly hatást gyakorolt az olajárakra világszerte és az Egyesült Államokban is. Ám ha jól gondolom, hogy mi vezetett el hozzá, akkor ez olyan ár, amelyet meg kell fizetni Trump szerint. Figyeljük meg, hogy állandóan az iráni atomprogramot emlegeti. Nyilvánvaló, hogy eddig nem tudta rákényszeríteni ennek feladására, és most szorongatott helyzetbe került, de a nukleáris Irán veszélyesebbnek tűnik a magas olajáraknál. És itt visszautalnék arra, amit a hirtelen létrehozott mekkai szövetségről és potenciális erejéről mondtam.

– Mit vár a novemberi (félidős) kongresszusi választásoktól? Lehet-e következményük az amerikai külpolitikára nézve?
– Azt hiszem, a demokraták jól szerepelnek majd, átveszik az ellenőrzést a kongresszus egyik háza felett, de kevésbé valószínű, hogy mindkettőét. Ebben az esetben az elnök külpolitikája megerősítést nyer, de nem világos, hogy az új kongresszusnak mekkora hatalma lesz az elnök hatalmának felülírására. Ne felejtsük el, hogy nálunk a kül- és védelmi politika nagyrészt az elnök mint főparancsnok kezében van. Viszont a pártjaink meg nem tömbökként viselkednek. Bonyolult ország vagyunk politikailag.

– Túlélheti-e a trumpizmus Trumpot?
– Attól függ, mit értünk alatta, az ideológiát-e vagy a személyiséget? Ideológiaként az amerikai konzervativizmusnak hosszú története van, és fent is fog maradni. Ha trumpizmuson az egyedülálló személyiségét értjük, és azt, ahogy az ideológiát a gyakorlatba ülteti, úgy gondolom, ez páratlan és bizonyos mértékben az ideológiát is befolyásolja. Ebben az értelemben Trump kivételes személyiség, és kétlem, hogy bárki hasonló felbukkanna vagy megválasztanák. 

Névjegy. George Friedman 1949-ben született Budapesten, majd családja kivándorolt az Egyesült Államokba. New Yorkban folytatott politikatudományi tanulmányokat. 1996-ban hozta létre az „árnyék-CIA”-ként is emlegetett Stratfort, a világ egyik legismertebb magánhírszerző cégét és geopolitikai agytrösztjét. A The New York Times az előrejelző képessége miatt a „bűvös nyolcas biliárdgolyóként” jellemezte Friedmant. A Stratforból való 2015-ös kiválása óta a Geopolitical Futures elemzőportált irányítja. Magyarul is megjelent legutóbbi könyve a Vihar a csönd előtt (2022). 

Borítókép: George Friedman a Bloomberg hírügynökség televíziójának adott egy korábbi interjúja felvételén (Fotó: Christopher Goodney/Bloomberg via Getty Images)