Provokációról írt a Pénzügyminisztérium, pedig csak a rezsicsökkentés jövőjéről tettünk fel egy kérdést

Tendenciózus provokációkat emlegetett válaszában a Pénzügyminisztérium, amikor arról kérdeztük: valós-e az az értesülésünk, hogy a tárca rövid távú tervei között szerepel a rezsicsökkentés kivezetése. Felvetésünk így érdemi reakció nélkül maradt, pedig az ügy nagyon is napirenden van. Hogy mennyire, azt a Magyar Nemzet hetilapjában megjelent elemzésünk alapján most részletesen be is mutatjuk. A kérdőjeleket pedig csak szaporítja, hogy Magyar Péter az Orbán-kormányok másik emblematikus energetikai árkorlátozó intézkedése, a védett árak ügyében tavasszal még azt ígérte, hogy megtartja a Tisza-kormány, majd júniusban mégis eltörölte.

Mi lesz veled, rezsicsökkentés? Fotó: Csudai Sándor

Ráadásul az érvkészlet sem áll mindig biztos lábakon. Az az állítás például, hogy a lakosság ne törekedne a takarékosságra, ne áldozna az energiahatékonyságra, egyszerűen nem igaz. Nézzünk néhány számot! Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat 2023-as adatai szerint a 16 év feletti magyar lakosság 35,4 százaléka olyan lakásban élt, ahol az előző öt évben energetikai korszerűsítés történt. Ez akkor az EU ötödik legjobb értéke volt. S emlékszik-e valaki az Otthon melege program 2014-es kazáncsere-pályázataira? Bizonyára igen: a régión­ként megnyitott keretek ugyanis a jelentkezők hatalmas száma miatt gyorsan kimerültek. Két évvel később hasonló történt a családi házak energetikai korszerűsítésére kiírt pályázattal is. De ide idézhető a 2024-es Napenergia plusz program, amelyre eredetileg 75 milliárdot tettek félre, ám egyetlen nap alatt 17 ezer háztartás regisztrált. A kormány végül 30 milliárdot hozzácsapott az eredeti összeghez.

A sor hosszan folytatható, de említsük meg utolsóként az idei Otthoni energiatároló program adatait: a százmilliárdos meghirdetett keretösszeg negyvenezer család támogatására volt elegendő, ehhez képest 132 ezer pályázat érkezett be.

Mikor teregetünk?

Az agitáció mellett megjelent egy másik módszer is, melynek – egyelőre – két kulcskifejezése van: okosmérő és dinamikus árszabás. A hónap elejéről származó hír, hogy szeptember elsejétől igényelhető az új villamosenergia-tarifa az MVM–nél, ennek nyomán egyes lakossági fogyasztók is választhatják az úgynevezett dinamikus, D árszabást, ami januártól indul. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezményes éves fogyasztási határig – a lakosságnál 2523 kilowattóráig – továbbra is a megszokott, fix rezsicsökkentett ár érvényes. Efelett azonban az MVM már a villamosenergia-piac változásait követő, rugalmas árat alkalmazza. A belépés egyelőre önkéntes, aki pedig menet közben meggondolja magát, visszatérhet a korábbi árazáshoz.

A megoldás látszólag haladó, praktikus és modern. A naperőművek tömeges megjelenésével ugyanis egyre gyakrabban fordul elő idehaza, hogy bizonyos napszakokban rengeteg áram áll rendelkezésre, más időszakokban viszont szűkös a kínálat. Ez pedig befolyásolja az árakat is: ha nagy a termelés és kisebb a kereslet, az áram olcsóbb, ha viszont szűkebb a kínálat és nagyobb a kereslet, akkor általában drágább.

A fogyasztónak tehát nem kell mást tennie, mint alkalmazkodnia: akkor kell töltenie az elektromos autóját, bekapcsolnia a klímáját vagy beindítania a mosógépét, amikor olcsó az áram.

Vagyis leginkább napközben. Az okosmérő pedig ahhoz kell, hogy a szolgáltató pontos tudomást szerezzen arról, ki mikor használt áramot. A fogyasztónak pedig azzal kell tisztában lennie, hogy éppen mennyi a tarifa.

A fő kérdés tehát az alkalmazkodás.

A rezsicsökkentés egyik legfontosabb sajátossága, hogy az ár mindig ugyanannyi, a fogyasztónak nem kell tudnia, hogy mennyi az áram tőzsdei ára, mennyibe kerül a rendszerben az egyensúly fenntartása vagy hogy éppen mennyi naperőmű termel.

Így nincs szükség alkalmazkodásra – különösen olyanra nem, ami nem is lehetséges. Nap közben ugyanis rendszerint azért kisebb a kereslet, mert a legtöbben a munkahelyükön vannak. Ők, ha akarnák sem tudnák például délután kettőkor kiszedni a mosógépből a vizes ruhát.

Béka a vízben

A dinamikus árazás bevezetése persze önmagában messze nem jelenti a rezsicsökkentés megszüntetését, de a békát sem a forró vízbe dobják be, hanem lassan főzik meg. A D árszabás az első lépésként is fogható fel, bevezetésével ugyanis megjelenik a gondolat, hogy a napi szokások megváltoztathatók és a piaci árak átvezethetők a lakossági tarifákba. És éppen ez az, amit az Európai Bizottság évek óta szeretne elérni. Brüsszel gyakorlatilag a rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta nyomást gyakorol Magyarországra, hogy szüntesse meg az intézkedést. A legutóbbi, 2026-os uniós országspecifikus ajánlás is részletezi az ártámogatások kivezetésének kívánalmát.

Ám míg az Orbán-kormányok ellenálltak, a Tisza kifejezetten együttműködőnek tűnik: néhány héttel a hatalomra kerülésük után Magyar Péterék máris eltörölték az üzemanyagok védett árát, egyúttal hozzáfogtak az okosmérők telepítésének felgyorsításához. Utóbbira később még kitérünk.

De vissza a rezsicsökkentéshez: a forgatókönyv tehát az lehet, hogy először megjelenik a választható tarifa, azután egyre több fogyasztó kap okosmérőt. A lakosság lassan hozzászokik, hogy az áramnak napszakonként más az ára, és megtanulja időzíteni a fogyasztását, és elfogadni, hogy az olcsó áramhoz neki is alkalmazkodnia kell. Aztán egy ponton már nem is feltétlenül tűnik olyan radikálisnak, ha a rendszerben nagyobb szerepet kap a tényleges piaci ár.

Mit ígért a Tisza és mi a valóság?

Sajátos fénytörést ad a Pénzügyminisztérium reakciójának az Orbán-kormányok egy másik emblematikus energetikai ármeghatározó intézkedésének utóélete.

Magyar Péter az új kormány Ópusztaszeren megtartott első ülése után, május 13-án azt közölte, hogy az üzemanyagok védett ára a lakosságnak továbbra is elérhető lesz. Ehhez képest az Országgyűlés tiszás többsége június 27-ével már meg is szüntette az intézkedést. Hogy ez mennyire volt jó döntés, azt kellően mutatja, hogy a Tisza-kormánynak alig két hónap múlva, szeptember elején új intézkedést kellett bevezetnie a dízel árának elszabadulása miatt.

A Tisza a rezsicsökkentés kapcsán is azt ígérte, hogy az intézkedést megtartja, mi több, kiterjeszti. Erről még a választás előtt Kapitány István is közzétett videóbejegyzést. S ha már itt tartunk: Magyar Péterék választási győzelme után Kapitány kapta meg az energetikai tárcát, ám a minisztériumban olyan folyamatok vették kezdetüket, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a miniszter leadta az energetikát, mint területet az egyik államtitkárának.

Ezek után különösen érdekes lehet, hogy mi számít tendenciózusnak és mi provokációnak.

A cikk megírásában közreműködött Somogyi Orsolya.