Ráéghet a Tiszára az új legfőbb ügyész kinevezése körüli patthelyzet

Akár hosszabb ideig is elhúzódhat a legfőbb ügyész megválasztása, miután a Tisza-frakció elutasította Baka András jelöltjét. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak arra hívta fel a figyelmet, hogy az államfőt sem határidő, sem a jelölések számát korlátozó szabály nem köti. Szerinte az esetleges politikai patthelyzet elsősorban a kétharmados kormánytöbbség számára jelenthet problémát.

Fotó: Kőrös Gábor / 24.hu

A törvény egyébként a kilencéves mandátum lejártakor lehetővé teszi, hogy a távozó legfőbb ügyész az utód megválasztásáig tovább gyakorolja jogköreit. Lemondás esetén azonban ez a szabály nem alkalmazható ugyanígy, ezért vezeti jelenleg a helyettes a szervezetet.

Az alkotmányjogász hangsúlyozta: az ügyészség függetlensége ettől nem változik. A törvény alapján az ügyészség független, kizárólag a törvénynek alárendelt alkotmányos szervezet, a legfőbb ügyész pedig egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására nem utasítható.

Nem példa nélküli, hogy a parlamenti többség nemet mond a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjére. Lomnici felidézte a 2006-os esetet, amikor Sólyom László Horányi Miklóst jelölte a tisztségre, ám az akkori MSZP–SZDSZ-többség nem választotta meg.

Sólyom sajátos államfői szerepfelfogásának része volt, hogy több személyi kérdésben sem kívánt előzetes pártpolitikai alkut kötni. Horányi sikertelen jelölése után végül más személyt terjesztett az Országgyűlés elé, és később Kovács Tamást választották legfőbb ügyésszé.

Ifj. Lomnici szerint Baka András mostani magatartása a Sólyom-féle szerepfelfogással mutat rokonságot: az államfő szakmai szempontokra hivatkozva választotta ki jelöltjét, és nem tekinti feladatának, hogy előzetesen biztosítsa számára a parlamenti többség támogatását.

A Tiszának árthat a patthelyzet

Ifj. Lomnici szerint jogi értelemben egyértelmű a helyzet: az államfő joga a jelölés, az Országgyűlésé pedig a döntés, egyik intézmény sem veheti át a másik hatáskörét.

Politikai szempontból azonban már másként látja a kialakult helyzetet. Az alkotmányjogász értékelése szerint egy tartós patthelyzet politikai következményei elsősorban a Tiszát terhelhetik, mivel a kormánypárt rendelkezik a megválasztáshoz szükséges kétharmados parlamenti többséggel, miközben Magyar Péter maga sürgette az új legfőbb ügyész mielőbbi megválasztását.

Ifj. Lomnici úgy látja, Baka András helyzete ebből a szempontból egyszerűbb: az államfő arra hivatkozhat, hogy élt alkotmányos jogkörével és jelöltet állított, az Országgyűlésnek pedig döntenie kell róla. A szakértő szerint minél tovább marad betöltetlenül a tisztség, annál nehezebb lehet a kormánytöbbségnek megmagyaráznia a helyzetet.