Magyar Péteréket egy olyan kezdő sofőrhöz hasonlították, akinek már morognak az utasai

Az utóbbi időben látványosan párologni kezdett a bizalom a Tisza-kormány iránt – az augusztusi bizalmi indexek mellett immár erről árulkodik a legújabb közvélemény-kutatás is. Eközben egy szakmai konferencián Magyar Péter kormányát kezdő sofőrhöz hasonlították, a társadalmat pedig morgolódó utasokhoz. Innen kiindulva cikkünkben sorra vesszük a bizalom megcsappanását bemutató szakmai felméréseket és felidézzük azokat az eseteket is, amikor a kommentfal felháborodott üzeneteket és válogatott minősítéseket fogalmazott meg a kormány intézkedései miatt.

Fogy a bizalom Magyar Péter kormánya iránt. Forrás: Ladóczki Balázs

A kommentfal nem téved?

De kanyarodunk vissza a hasonlatnak ahhoz a részéhez, amely az autóban ülő morgolódó utasokról szól. Az utasok, vagyis a választók az utóbbi időben valóban sokat morgolódtak, mégpedig Magyar Péter kedvenc felületén, a Facebookon. Az elmúlt hetekben több olyan gazdasági természetű témakör is felbukkant, ami nyomán az online térben tömegek kritizálták a kormány politikáját.

A legtöbbször amiatt, mert a döntések nem követték a kampányban hangoztatott tiszás ígéreteket.

Egyik jellemző ilyen példa a gyógyszerek forgalmi adójának csökkentése, ami ugyanis amiatt az intézkedés miatt kialakult a közösségi médiában, arra a Tiszában láthatóan nem készültek fel. Július végén tudatta a kormányzat, hogy a vényköteles gyógyszerek áfáját szeptember elsejétől az addigi öt százalékról nullára csökkenti.

Erős állítások kerültek elő: általánossá váltak azok a megjegyzések, hogy a kormány átverte a választókat, képmutatással vádolták a kabinetet, Magyar Pétert pedig egyenesen Rákosi Mátyáshoz hasonlították.

Az elégedetlenséget egyrészt az váltotta ki, hogy a kampányban Magyar még általánosságban beszélt a gyógyszerek áfájának csökkentéséről, másrészt pedig az, hogy a vényköteles gyógyszereknél legtöbbször az állam állja a készítmény árának bizonyos részét. Emiatt a beteg kevesebbet fizet, ebből következően az ötszázalékos áfa eltörlése nem egy esetben pár tíz, esetleg néhány száz forintos megtakarítást jelent.

Iskolától a nyugdíjig

Hasonló, indulattal vegyes csalódottságot váltott ki a százezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetése is. Azon még a többség nem akadt fenn, hogy a juttatást két részletre bontották: a felét augusztus végén kifizették, a másik felét viszont csupán novemberben tervezi odaadni a kormány, utalvány formájában. Az elégedetlenség fő oka az volt, hogy a kampányban arról volt szó: 700 ezer család kapja majd meg a juttatást. Ehhez képest végül jóval szűkebb körnek, 400 ezer gyermek után fizetik csak ki a támogatást.

De mindezek a reakciók semminek nevezhetők azokhoz képest, amelyek a kormány nyugdíjbejelentését kísérték. Augusztus végén érkezett a közlés, hogy január elsejével 120 ezer forintra növelnék a minimumösszeget az öregségi nyugdíjasok esetében. Elhangzott ugyanakkor utalás arra is: meglehet, hogy a magas nyugdíjúak nem kapják majd meg maradéktalanul a 13. és a 14. havi nyugdíjat. Erre kritikus kommentek valóságos tömege jelent meg a különféle kormányzati oldalakon. Egy részük azt kifogásolta, hogy miért maradtak ki az emelésből a megváltozott munkaképességűek (a korábbi rokkantnyugdíjasok), a Tisza ugyanis a kampányban azt ígérte, hogy rájuk is sor kerül. Többen viszont igazságtalannak nevezték a lépést. Volt, aki azért, mert a 120 ezer forint körül kapók alig jutnak plusz­emeléshez, mások pedig azért, mert úgy vélték: olyanoknak is megemelik így a nyugdíját, akik feketén dolgoztak vagy nem is volt rendszeres állásuk, így jóval kevesebbet adtak be a közösbe. Olyan is volt, aki egyenesen azt követelte: ne a nyugdíjasokon próbálja ki a Tisza a kommunizmust.

Mások szégyenről, átverésről és arról írtak: a kormány azt akarja, hogy mindenki a hullazsákig dolgozzon.

Csökken a tábor

Bár önmagukban egyik mozzanatra sem lehet megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatást alapozni, de tény, hogy több konjunktúraindex és a kormányzati döntések társadalmi értékelése is egy irányba mutat: fogy a türelem és a kormánnyal szembeni bizalom.

S ez már kezd megjelenni a pártok támogatottságáról szóló felmérésekben is. Szerdán például a Medián arról számolt be, hogy a teljes népesség körében a Tisza támogatottsága csökkent, miközben a Fideszé nőtt. A kormánypárt 54 százalékon állt a mérés szerint, ami három százalékpontos visszaesést jelent a júliusi adatokhoz képest, a Fidesz pedig 22 százalékon, vagyis három százalékponttal magasabban, mint a korábbi méréskor. Érdekes, hogy a Medián a közvélemény általános hangulatát is mérte, és itt is változás mutatkozott.

Júliushoz képest három százalékponttal 63 százalékról 60-ra csökkent azok aránya, akik szerint jó irányba mennek a dolgok Magyarországon, A negatív irányt érzékelők aránya ezzel párhuzamosan 29-ről 32 százalékra emelkedett.

Hamarosan kiderül, hogy a bizalomvesztés folytatódik-e. Nem kell hozzá nagy jóstehetség: akkor biztosan, ha a Tisza a szakadék felé kormányozza az országot.