A magasabb hozamok közvetlenül növelik az államok finanszírozási költségeit, miközben a részvénypiacok értékeltségére is nyomást helyeznek. Mindez különösen azért jelent problémát, mert a korábbi válságok nyomán számos OECD- és G20-országban jelentősen megemelkedett az államadósság.
A szervezet szerint ezért a kormányoknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a közpénzügyek fenntarthatóságára: a kiadások hatékonyabbá tételére, azok átcsoportosítására és szükség esetén a bevételek növelésére.
A mesterséges intelligencia felfutása lehet az új növekedési motor, de kockázatot is hordoz
A mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások egyelőre fontos támaszt jelentenek a globális növekedés számára. A nagy technológiai és felhőszolgáltató vállalatok tőkekiadási tervei továbbra is gyorsan növekednek, ami különösen a félvezetőgyártók jövőbeli bevételeivel szemben támaszt magas várakozásokat.
Az OECD ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ezek az elvárások nehezen lehetnek fenntarthatók. Ha a MI-beruházások megtérülése elmarad a jelenlegi várakozásoktól, az pénzügyi eszközök átárazásához és szélesebb körű piaci korrekcióhoz vezethet.
Tartósabb alkalmazkodás kell az új sokkokhoz
Az OECD szerint az energiaárak emelkedésének tompítására szolgáló kormányzati intézkedéseknek célzottnak és átmenetinek kell lenniük. A széles körű támogatási programok költségesek lehetnek, miközben csökkenthetik az energiafogyasztás mérséklésére irányuló ösztönzőket.
Hosszabb távon ezért az energiaforrások diverzifikálása, az energiahatékonyság javítása és a hatékony szociális védőhálók megerősítése kerülhet előtérbe. Az OECD szerint ezek a strukturális alkalmazkodási lépések segíthetnek abban, hogy a gazdaságok ellenállóbbá váljanak a jövőbeli kínálati sokkokkal szemben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!