Folyamatosan nő a magyarok étvágy a csemegeszőlőre, de a termesztés nem tart ezzel lépést

Miközben a magyar háztartások egyre több csemegeszőlőt vásárolnak, a hazai termelés évről évre kisebb súlyt képvisel a piacon. Az itthoni ültetvényekről ma már nagyjából 4600 tonna szőlő kerülhet a fogyasztókhoz, miközben az import ennek többszöröse. A kereslet növekedése komoly lehetőséget jelentene a termelőknek, ám a korszerű csemegeszőlő-termesztéshez jelentős beruházás, öntözés, megfelelő fajták és sok kézi munka szükséges.

Fotó: Kállai Márton

A biztonságos és jövedelmező termeléshez ma jellemzően öntözésre, korszerű, elsősorban magszegény fajtákra, valamint a fagytól, jégtől, esőtől és madárkároktól védő technológiákra van szükség. Mindez jelentős induló beruházást igényel, miközben a munkaerőhiány is komoly korlátot jelent.

A csemegeszőlő ugyanis a gyümölcstermesztéshez hasonlóan nehezen gépesíthető kultúra, így a kézi munka továbbra is meghatározó költségtényező.

Idén a fagy és a hőség is próbára tette az ültetvényeket

A 2026-os szezon ráadásul az időjárás szempontjából sem alakult kedvezően. Tavasszal több hullámban érkezett fagy, különösen az alföldi termőtájakon, ami a csemegeszőlő-ültetvényeket is károsította. A kezdeti fejlődést a hűvös időjárás lassította, majd a nyári meleg felgyorsította a növekedést. A szőlő mélyre hatoló gyökérzete ugyan valamivel jobban viseli a hőséget, mint számos más gyümölcsfaj, a megfelelő termésátlaghoz és minőséghez azonban a rendszeres vízellátás kulcsfontosságú. A tartós hőhullámok ugyanakkor nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is ronthatják: kedvezőtlenül hathatnak a bogyók méretére, színére és cukortartalmára.

Idén a hosszú meleg időszak miatt a szüret a megszokottnál mintegy két héttel korábban kezdődött. Ez rövid távon kedvező értékesítési lehetőséget jelenthet a hazai termelőknek, ugyanakkor a szezon is hamarabb véget érhet. A korszerű hűtőtárolóval rendelkező gazdaságok viszont a tárolással hosszabb ideig tarthatják piacon a magyar szőlőt.

A mennyiséggel és a hatékonysággal is versenyezni kell

A magyar csemegeszőlő legnagyobb kihívása, hogy olyan országok termelőivel kell versenyeznie, amelyek lényegesen nagyobb volumenben és hosszabb szezonban képesek előállítani a gyümölcsöt. A hazai termelés jelenleg jellemzően július végétől október elejéig jelenik meg érdemi mennyiségben a piacon, ezért inkább választékbővítő szerepet tölt be.

A versenyképesség javításához ezért egyszerre kellene növelni a termőterületet, javítani a hektáronkénti hozamokat és korszerűsíteni a fajtaszerkezetet. 

Különösen fontos a korszerű, magszegény fajták elterjesztése, amelyek iránt a fogyasztói kereslet is egyre erősebb. A fejlesztéseknek azonban nemcsak a beruházási költségek szabhatnak határt. A termelőknek a növényegészségügyi kockázatokkal is egyre komolyabban kell számolniuk.

Újabb veszély a szőlőültetvényeken

Kiemelt problémát jelent a szőlő aranyszínű sárgasága, amely a borszőlő mellett a csemegeszőlő-ültetvényeket is veszélyezteti. A betegséget okozó fitoplazma ellen nincs közvetlen gyógykezelés, ezért különösen fontos a tünetek gyors felismerése, a fertőzött tőkék eltávolítása, valamint az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés.