Ki irányítja valójában a Tisza-kormányt?

A Magyar Nemzet értesülései szerint súlyos belső konfliktusok nehezítik a Tisza-kormány működését. A lap információi alapján három meghatározó erőközpont – Magyar Péter és Radnai Márk köre, Ruff Bálint és a hozzá közel álló politikusok, valamint a multinacionális vállalatoktól érkezett vezetők csoportja – között egyre élesebb érdekellentétek rajzolódnak ki.

Ruff Bálint és körei: különálló befolyási övezet épült

A másik erőközpontot tehát Ruff Bálint és a hozzá közel álló politikai, szakmai körök jelenthetik. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányzati koordinációban betöltött pozíciója miatt olyan területekre is hatással lehet, amelyek túlmutatnak egyetlen tárca működésén. Értesüléseink szerint az általa képviselt politikai és szakmai szempontok több ponton ütközhetnek a miniszterelnöki központ elképzeléseivel.

A Ruff környezetéhez kapcsolódó befolyás növelésének lehetősége különösen a kormányzati döntés-előkészítés, a személyi kinevezések és az egyes szakpolitikai területek közötti koordináció kérdésében egyaránt meghatározó.

A csoport pedig önálló politikai mozgásteret épít, aminek kulcsa az újabb pozíciók megszerzése és a saját emberek kulcspozíciókba juttatása egy erőszakos terjeszkedés folyományaként.

A belső hatalmi küzdelmek egyik ütközési pontját a személyi döntések jelenthetik. Információink szerint ilyen ügy volt Rubovszky Rita jelölése is az oktatási tárca élére, amely komoly vitát váltott ki Ruff Bálint köre és a Magyar Péterhez közel álló szereplők között. A jelölt neve a sajtóban is kiszivárgott, az ezt követő általános felzúdulás pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy végül Lannert Judit kerüljön az oktatási tárca élére. Információink szerint Lannert jelölését Ruff Bálint is támogatta.

A Lounge Csoport átvétele körül is hasonló konfliktus alakult ki. Forrásaink szerint az állam a Lounge Csoporttal történő sorozatos egyeztetéseket követően a cégek átvételét tervezte, a társaság vagyontárgyaival együtt. A folyamat során azonban komoly konfliktus alakult ki, amely végül az átvétel meghiúsulásához vezethetett. Információink szerint a Ruff Bálint vezette érdekcsoport aktív szerepet játszott abban, hogy az állami átvételt sikerült megakadályozni. 

A vállalati világból érkezett szereplők: szakmai kapcsolatok és lobbierő

A harmadik erőközpontot a multinacionális vállalatok világából érkező vezetők alkotják. Kapitány István, Orbán Anita és Kármán András szakmai háttere és korábbi nemzetközi vállalati kapcsolatrendszere eltér a hagyományos pártpolitikai karrierrel rendelkező szereplőkétől.

Információink szerint a csoport befolyásának egyik alapját a kiterjedt nemzetközi és üzleti kapcsolati háló jelentheti. A vállalati szférából érkező szereplők esetében a szakmai tapasztalat, a nemzetközi kapcsolatok és az üzleti érdekcsoportokkal való kommunikáció a kormányzati döntéshozatalban is jelentős erőforrást biztosít.

A kormányon belüli erőviszonyok szempontjából az egyik legfontosabb kérdés ugyanakkor, hogy a politikai vezetés, a kormányzati koordináció és a vállalati háttérrel érkező szakemberek milyen arányban képesek befolyásolni a döntéseket. Lapunk értesülései szerint ugyanis biztos és tartós többsége jelenleg egyik csoportnak sincs a kormányzaton belül.

Borítókép: A Tisza-kormány (Forrás: Facebook/Péter Magyar)