Európa lemaradása és a szabályozási csapda
A kutatás rávilágít az Európai Unió gazdasági és versenyképességi dilemmájára is. Míg a kanadaiak és a britek többsége (53 százalék) simán elfogadná azt is, hogy országuk lemaradjon a technológiai versenyben, ha cserébe garantálható a biztonság, az EU döntéshozói nehéz helyzetbe kerültek. Az Európai Unió ugyan 2024-ben a világon elsőként fogadott el átfogó MI-szabályozást, de a kontinensen szinte alig található olyan tech-vállalat, amely élvonalbeli modelleket fejlesztene – az egyetlen komolyabb kivétel a francia Mistral.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban tartott éves beszédében nyitottnak mutatkozott a fejlesztések korlátozására vonatkozó felhívásokra. Emiatt egyeztetésre hívta a legfontosabb MI-laboratóriumok vezetőit. A brüsszeli politika ugyanakkor kényszerpályán mozog:
az elmúlt időszakban milliárdos beruházásokkal igyekeztek növelni az európai szuperszámítógép-kapacitást, hogy behozzák a lemaradást az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, a társadalmi és aktivista nyomás azonban a lassítás irányába hat.
Szakértők szerint a jelenlegi helyzet egy klasszikus technológiai pánikmintázatot követ. Neil Chilson, az Abundance Institute mesterséges intelligenciával foglalkozó szakpolitikai igazgatója rámutatott, hogy a félelem egyelőre megelőzi a valós tapasztalatokat. A felmérés szerint ugyanis a válaszadók harmada még soha vagy csak rendkívül ritkán használt MI-alapú szoftvereket a mindennapokban. Az emberek többsége így nem a technológia közvetlen előnyeivel találkozik, hanem a jövőbeli kockázatokról szóló negatív forgatókönyvekkel, ami meghatározza a politikai közhangulatot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!