Egyre kevesebb gyerek születik, más-más válaszok születnek

Túl kevés a katona, de kevés a munkaerő is. Sok az illegális bevándorló, míg a családok fogynak. Más-más problémákkal szembesül Dél-Korea, Európa és az Egyesült Államok, a kiindulási pont azonban azonos: egyre kevesebb gyermek születik a fejlett világban. Milyen választ találnak erre a társadalmak?

Illusztráció Fotó: TIMOTHY A. CLARY Forrás: AFP

Biztonsági kockázatok

Míg Dél-Koreában védelmi szempontból okoz nemzetbiztonsági kockázatot az alacsony születési ráta, addig Európában épp az jelent biztonsági kockázatot, ahogy a csökkenő népességszámot pótolni akarják: a bevándorlással. Jelenleg az EU népességét 452 millió lakosra becsülték, ami 706 ezer fővel több mint az előző évben. 

Fotó: AFP

Ez volt az ötödik egymást követő év a népességnövekedésben az EU-ban, a 2021-es Covid–19 világjárvány alatti csökkenést követően, ez azonban nem a természetes szaporodásnak, hanem a migrációnak tudható be, a természetes fogyást (több halálozás, mint születés) meghaladta a pozitív nettó migráció.

A migráció szabályozatlansága ugyanakkor mára már komoly biztonsági problémákat okoz a Nyugat-Európában. 

Ezen országok statisztikáiból is kitűnik, hogy bár a demográfiai válságra, az elöregedő társadalom problémájára enyhülést hozott a bevándorlás, annak súlyos következményei lettek a bűnözést tekintve. Németországban a gyanúsítottak több mint egyharmada nem német állampolgár. 2005 óta a migránshátterű lakosok száma 67 százalékkal nőtt, 13 millióról 21,8 millióra, és tavaly az ország teljes lakosságának körülbelül 16 százaléka nem rendelkezett német állampolgársággal, mégis a gyanúsítottak nagyjából 34 százalékát tették ki külföldiek olyan változatos bűncselekményekben, mint a lopás, a betörés és az erőszakos bűncselekmények. Sőt, a bűnügyi statisztikák szerint az olyan tartományokban, mint Bajorország, Berlin és Baden-Württemberg, a nem német állampolgárok az erőszakos bűncselekmények gyanúsítottjainak körülbelül felét teszik ki.

A hivatalos statisztikák szerint 2013 óta több mint kétszeresére nőtt a halálos kimenetelű lövöldözések száma Svédországban, a kábítószerrel és fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények száma pedig a 2000-es évek eleje óta folyamatosan növekszik. Az ország ma a kontinens legrosszabbjai közé tartozik a fegyveres gyilkosságok tekintetében – és ez tagadhatatlanul összefüggésben áll a bevándorlással, valamint az úgy nevezett no-go zónák kialakulásával, ahol az első- és másodgenerációs bevándorlók külön-külön társadalmakat alkotva élnek. Az erőszak nagy része a nagyobb városokban történt: Stockholmban, Göteborgban, Malmőben és Uppsalában. A svéd fővárosban ráadásul a fegyveres gyilkosságok aránya nagyjából harmincszorosa volt 2022-ben Londonénak. De az is megdöbbentő adat, hogy 2022-ben a francia börtönökben a fogvatartottak 25 százalékát tették ki a külföldiek – ez háromszorosa a demográfiai súlyuknak, és négy százalékpontos növekedést jelent hat év alatt.

Amerika máshogy gondolja

Amíg Európa a tömeges (illegális) bevándorlás okozta problémákkal küzd, a történelmileg a bevándorlásból felépült Egyesült Államok ma már határozottan fellép az illegális migráció ellen. Donald Trump elnöksége (2017–21, majd 2025-től) alatt nagy hangsúlyt fektetnek a családpolitikára is, így ösztönözve a lakosságot a gyermekvállalásra.

Az Egyesült Államok belbiztonsági minisztériumának (DHS) adatai szerint a déli határon az illegális átlépések száma történelmi mélypontra süllyedt, a hatóságok pedig több mint 622 ezer illegális migránst utasítottak ki az országból. A DHS közleményé­ben arról is ír, hogy „a bűnözés rekordalacsony szintre esett a Trump-adminisztráció alatt, beleértve a gyilkosságok számát is, amely várhatóan 126 év legalacsonyabb szintjére esik vissza. Nem meglepő, hogy a bűnözés csökkenése egybeesik a veszélyes bűnelkövető illegális bevándorlók kitoloncolásával. Ez józan ész. Amikor eltávolítjuk a bűnözőket az országból, a bűnözési ráta is csökken” – áll a hivatalos közlésben. 

A DHS adataiból kiderül, hogy például a gyilkosságok száma 18, az autólopások száma pedig 47 százalékkal csökkent.

A biztonság helyreállításán túl az amerikai politika nagy hangsúlyt fektet a családtámogatásokba is, ezzel lehetőséget adva az amerikai családoknak a gyermekvállalásra. A Trump-adminisztráció az Egy nagy, gyönyörű törvény elnevezésű törvénycsomaggal átfogó gazdasági és családügyi reformot jelentett be. 

Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP

Ennek részeként megemelték a gyermekek utáni adókedvezményt, ami gyermekenként évente akár 3600–5000 dollár (körülbelül 1,3–1,8 millió forint) közvetlen adócsökkentést jelent a családoknak, az összeházasodott párok pedig alacsonyabb adósávba kerülnek ahhoz képest, mint ha egyedülállóként adóznának. Hasonlóképpen csökkentették a megélhetési költségeket, adómentessé tettek bizonyos babaápolási termékeket, eltörölve a forgalmi adót olyan cikkekre, mint a pelenkák, a bébiételek, a tápszerek. Emellett a lakhatást is támogatják, a fiatal amerikai házasok kedvezményes hitelhez juthatnak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)