Öt elfelejtett dráma, amit mindenképpen látni kell – Virágot Algernonnak + videó

Mi történik, ha valaki egyik napról a másikra zseni lesz, majd rájön, mit veszített közben?

Egy különleges kísérlet mindent megváltoztat

A Virágot Algernonnak (Flowers for Algernon) 2000-ben készült amerikai–kanadai televíziós film, amely Daniel Keyes klasszikus regényét dolgozza fel. A filmet Jeff Bleckner rendezte, a forgatókönyvet pedig John Pielmeier írta Keyes műve alapján. A 91 perces alkotást a CBS mutatta be 2000 februárjában.

A történet főhőse Charlie Gordon, egy értelmi fogyatékossággal élő fiatalember, aki minden vágya, hogy okosabb legyen, és végre úgy érezze, ő is teljes értékű tagja a környezetének. Egy kísérleti beavatkozás lehetősége azonban olyan változást hoz az életébe, amelyre talán senki sem lehet igazán felkészülve.

A Virágot Algernonnak nem a látványos tudományos-fantasztikus megoldásokra épít, hanem Charlie személyiségének változására - Fotó: Mafab.hu

A film különlegessége, hogy a tudományos-fantasztikus alaphelyzet mögött valójában nagyon is emberi kérdéseket tesz fel. Mit jelent az intelligencia? Vajon boldogabbá tesz-e minket, ha sokkal többet értünk a világból? És mi történik akkor, ha valaki egyik napról a másikra teljesen másképp kezdi látni önmagát és a környezetét?

A Virágot Algernonnak nem a látványos tudományos-fantasztikus megoldásokra épít, hanem Charlie személyiségének változására. Ettől válik igazán megrendítő drámává.

Az alkotók

A filmet Jeff Bleckner rendezte, aki elsősorban televíziós munkáiról volt ismert. A forgatókönyvet John Pielmeier készítette Daniel Keyes 1966-os regénye alapján.

A történet alapjául szolgáló mű eredetileg 1959-ben novellaként jelent meg, majd Keyes 1966-ban regény formájában is kibővítette. A Virágot Algernonnak azóta számos feldolgozást kapott, köztük színpadi, rádiós és filmes változatokat is.

A 2000-es film fényképezését Mike Fash, vágását Geoffrey Rowland, zenéjét pedig Mark Adler jegyzi. A produkciót többek között Mark Winemaker készítette, a televíziós film pedig Kanadában, Torontóban forgott.

A színészek

A film legfontosabb szerepe természetesen Matthew Modine számára jutott. Charlie Gordont alakítja, és a történet legnagyobb színészi kihívása éppen az, hogy ugyanannak az embernek két, egymástól rendkívül távoli állapotát kell megmutatnia.

A történet főhőse Charlie Gordon, egy értelmi fogyatékossággal élő fiatalember - Fotó: Mafab.hu

Charlie a történet elején egyszerű, gyermeki természetű férfi, aki őszintén bízik az emberekben. A környezetében azonban sokan kihasználják vagy kinevetik. Nem mindig érti, hogy egy-egy tréfának ő maga a célpontja, és éppen ez teszi különösen fájdalmassá a történet első részét.

A beavatkozás után minden megváltozik. Charlie intelligenciája rohamosan fejlődik, és lassan olyan dolgokat is megért a környezetéből, amelyeket korábban képtelen volt felfogni. Ezzel együtt azonban a saját múltjára és az emberek valódi szándékaira is más szemmel kezd tekinteni.

Modine mellett Kelli Williams játssza Alice Killiant, Charlie tanárát, aki egyre közelebb kerül hozzá. Ron Rifkin Dr. Jonah Strauss szerepében látható, míg Bonnie Bedelia Charlie édesanyját, Rose-t alakítja.

A film zenéje

A film zenéjét Mark Adler szerezte. A zene nem akarja túljátszani a történetet, inkább finoman kíséri Charlie változásait és a történet egyre szomorúbb fordulatait.

Ez különösen fontos egy olyan filmnél, amelyben a legnagyobb drámai hatást nem a látványos események, hanem a főszereplő belső változásai jelentik. A visszafogott zenei világ ezért jól illeszkedik a film televíziós, intim hangulatához.

Rövid tartalom

Charlie Gordon egy pékségben dolgozik, és különleges tanulási nehézségekkel él. Egyetlen nagy vágya, hogy okos legyen. Amikor lehetőséget kap egy kísérleti beavatkozásra, amely korábban egy Algernon nevű laboratóriumi egérnél már látványos eredményt hozott, gondolkodás nélkül vállalja.

A műtét után Charlie intelligenciája rohamos fejlődésnek indul. Amit korábban nem értett, azt egyre gyorsabban fogja fel, majd lassan már azok intellektuális képességeit is meghaladja, akik a kísérletet irányítják.

A műtét után Charlie intelligenciája rohamos fejlődésnek indul. - Fotó: Mafab.hu

A változás azonban nemcsak előnyökkel jár. Charlie rájön, hogy korábban sokan kinevették, kihasználták vagy lenézték. Közben egyre közelebb kerül Alice-hoz, és érzelmileg is megpróbálja utolérni azt a fejlődést, amely az értelmében már végbement.

Ám Algernon állapota romlani kezd, és Charlie számára világossá válik, hogy a kísérlet eredménye nem feltétlenül tartós.

Néhány gondolat a Charly című, 1968-as megfilmesítésről

A Virágot Algernonnak nem először került megfilmesítésre. Az 1968-as Charly című filmben Cliff Robertson alakította Charlie-t, Claire Bloom pedig Alice-t. A filmet Ralph Nelson rendezte, zenéjét pedig az indiai szitárművész Ravi Shankar szerezte.

A két feldolgozás között több mint három évtized telt el, így természetesen más filmes korszakok lenyomatát viselik. A Charly erősebben épített a korszak technikai és formai megoldásaira, többek között osztott képernyőkre és különleges képi megoldásokra.

A Virágot Algernonnak legnagyobb ereje nem maga a kísérlet, hanem Charlie története - Fotó: Mafab.hu

Cliff Robertson alakítását ugyanakkor komoly elismerés övezte: 1969-ben megkapta érte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat.

A két film nem feltétlenül egymás vetélytársaként érdekes. Inkább azt mutatják meg, hogyan változott ugyanannak az alapvető emberi történetnek a filmes megközelítése több mint harminc év alatt.

Érdekességek és kulisszatitkok

• A 2000-es Virágot Algernonnak eredetileg televíziós filmként készült, és az amerikai CBS mutatta be.
• A produkció forgatása Kanadában, Torontóban zajlott. A helyszínek segítségével amerikai környezetet teremtettek a történethez.
• Algernon nem egyszerű kellék a történetben: Charlie változásának egyik legfontosabb viszonyítási pontja. A stáblista szerint a produkciónak külön „mouse wrangler” munkaköre is volt, vagyis olyan szakemberek dolgoztak a filmen, akik az egerek kezeléséért feleltek.
• A stáblista egy „mouse builder” munkakört is feltüntet, ami jól mutatja, hogy az állat megjelenítéséhez nem kizárólag élő állatokat használtak.

A tudományos-fantasztikus alaphelyzet csak keretet ad egy nagyon emberi történethez - Fotó: Mafab.hu

• Charlie alakításának nehézsége abban rejlik, hogy a színésznek ugyanazon karakter fejlődését kell végigjátszania: a naiv, gyermeki férfitól a rendkívüli intelligenciával rendelkező emberig, miközben az érzelmi változások sem maradhatnak ki.
• Daniel Keyes művéből 1961-ben már egy televíziós feldolgozás is készült The Two Worlds of Charlie Gordon címmel, majd hét évvel később megszületett a Charly. A 2000-es film tehát már egy hosszú filmes és televíziós hagyományba illeszkedett.

Miért érdemes megnézni?

A Virágot Algernonnak legnagyobb ereje nem maga a kísérlet, hanem Charlie története. A film egy egyszerűnek tűnő kérdésből indul: mi lenne, ha egy ember egyik napról a másikra rendkívül intelligenssé válna? A válasz azonban korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre gondolnánk. 

Charlie ugyanis nem egyszerűen okosabb lesz. Megváltozik a világhoz, az emberekhez és saját múltjához fűződő viszonya is. Minél többet ért meg a környezetéből, annál több fájdalmas dologgal kell szembenéznie. Ez teszi a filmet valódi drámává. A tudományos-fantasztikus alaphelyzet csak keretet ad egy nagyon emberi történethez.

Kinek ajánljuk?

Elsősorban azoknak, akik szeretik a lélektani drámákat, az elgondolkodtató történeteket és az olyan filmeket, amelyek egy különleges alaphelyzeten keresztül beszélnek nagyon is hétköznapi emberi érzésekről.

Ajánlott azoknak is, akik ismerik Daniel Keyes regényét, illetve azoknak, akik látták az 1968-as Charly-t, hiszen érdekes összevetni, hogyan dolgozta fel ugyanazt az alapanyagot két különböző filmes korszak. És természetesen azoknak is, akik egyszerűen egy kevésbé ismert, megrendítő drámát keresnek, amely nem fejeződik be a stáblistával: a történet kérdései még jó ideig velünk maradnak.

Borítókép: Kelli Williams játssza Alice Killiant, Charlie (Matthew Modine) tanárát, aki egyre közelebb kerül hozzá. (Fotó: Mafab.hu)