Az öt legjobb Kurt Russell-film – A dolog + videó

John Carpenter dermesztő klasszikusa, amelyben senki sem tudhatja, kiben bízhat.

3. A dolog (1982)

Eheti mozink egy 1982-ben bemutatott amerikai sci-fi horror, amelyet John Carpenter rendezett. A forgatókönyvet Bill Lancaster írta John W. Campbell Jr. Who Goes There? című, 1938-as novellája alapján. A főszerepben Kurt Russell látható, mellette többek között Wilford Brimley, Keith David, Richard Dysart és T. K. Carter szerepel. A filmet Dean Cundey fényképezte, a zenéjét pedig a legendás Ennio Morricone szerezte.

A film mindössze 15 millió dolláros költségvetésből készült - Fotó: Mafab.hu

A történet egy elszigetelt antarktiszi kutatóállomáson játszódik, ahol a kutatók egy különös, földönkívüli élőlénnyel kerülnek kapcsolatba. A lény legfélelmetesebb tulajdonsága, hogy képes tökéletesen lemásolni bármilyen élőlényt, így az állomás lakói hamarosan már abban sem lehetnek biztosak, hogy ki maradt ember.

Carpenter filmje a klasszikus szörnyfilmek hagyományait ötvözi a sci-fi, a horror és a pszichológiai thriller eszközeivel. A zárt tér, az elszigeteltség és az állandó gyanakvás miatt a veszély nem csupán kívülről fenyeget: maga a bizalom válik a történet egyik legnagyobb tétjévé.

A történet

Egy amerikai antarktiszi kutatóállomás lakói egy különös kutyát fogadnak be. Hamarosan kiderül, hogy az állat valójában egy földönkívüli organizmus, amely képes átvenni más élőlények alakját.

A forgatás 1981 augusztusában kezdődött Alaszkában - Fotó: Mafab.hu

A kutatók megpróbálják kideríteni, hogy a lény kiket fertőzött már meg, miközben odakint tombol a sarkvidéki tél. R. J. MacReady, a helikopterpilóta vezetésével a csapat versenyt fut az idővel: ha nem találják meg és nem állítják meg a lényt, az elhagyhatja az állomást, és az emberiséget is veszélybe sodorhatja.

Érdekességek a filmről

• A dolog John W. Campbell Jr. Who Goes There? című novellájának újabb filmadaptációja. A történetet már 1951-ben is megfilmesítették The Thing from Another World címmel.
• John Carpenter eredetileg is rajongott az 1951-es változatért, de filmjével sokkal sötétebb és nyomasztóbb irányba vitte a történetet.
• 2011-ben készült egy újabb The Thing (A dolog), amely elsőre remake-nek tűnhet, de valójában a John Carpenter-féle 1982-es film előzménye.
• A film egyik legnagyobb látványosságát a Rob Bottin által vezetett speciális effektcsapat által készített lényeffektek jelentették. A szörny különböző formái máig a horrorfilmek egyik legemlékezetesebb effektjei közé tartoznak.
• A forgatás 1981 augusztusában kezdődött Alaszkában, majd a stáb a Universal stúdiójába költözött. A belső díszleteket rendkívül alacsony, körülbelül 28 Fahrenheit-fokos, azaz –2 Celsius-fokos hőmérsékleten tartották, hogy a szereplők lehelete hiteles legyen.

Kurt Russell R. J. MacReady szerepében a film egyik legnagyobb erősségét adja - Fotó: Mafab.hu

• Carpenter különösen nagy hangsúlyt fektetett a próbákra: a forgatás előtt két héten keresztül próbáltatta a jeleneteket a színészekkel.
• A film egyik legérdekesebb témája a paranoia. Mivel a lény bárkit képes lemásolni, a szereplők folyamatosan egymást gyanúsítják.
• A történet szándékosan sok kérdést hagy nyitva, így a néző számára sem mindig egyértelmű, hogy pontosan mi történt egy-egy jelenetben.
• A film bemutatásakor nem aratott nagy sikert: a kritikusok jelentős része túlzottan véresnek és pesszimistának találta. Később azonban a film hatalmas kultuszra tett szert, és ma már Carpenter egyik legfontosabb alkotásaként tartják számon.
• Érdekesség, hogy a film mindössze 15 millió dolláros költségvetésből készült, és eredeti mozifutása során körülbelül 20,9 millió dolláros bevételt ért el.

Kurt Russell – a nyugodt középpont a káoszban

Kurt Russell R. J. MacReady szerepében a film egyik legnagyobb erősségét adja. A pilóta kezdetben inkább kívülállóként figyeli az eseményeket, ám ahogy egyre világosabbá válik, hogy a kutatóállomáson senkiben sem lehet megbízni, fokozatosan ő lesz a csapat meghatározó vezetője.

A dolog több mint egy egyszerű szörnyfilm - Fotó: Mafab.hu

Russell nem játssza túl a figurát: MacReady kemény, cinikus és sokszor kifejezetten nyers, mégis érezhető rajta, hogy amikor szükség van rá, képes vállalni a felelősséget. Éppen ez a visszafogottság teszi hitelessé. A vérteszt-jelenetben és a film utolsó szakaszában már egy olyan férfit látunk, aki pontosan tudja, milyen kevés esélye maradt, mégis próbálja megakadályozni, hogy a lény kijusson az állomásról.

MacReady alakja tulajdonképpen a néző kapaszkodója is: miközben ő sem tudhatja biztosan, kiben bízhat, nekünk is folyamatosan vele együtt kell mérlegelnünk, ki lehet még ember. Russell alakításának egyik legnagyobb érdeme, hogy mindezt különösebb látványos gesztusok nélkül képes érzékeltetni.

A film zenéje

A film zenéjét Ennio Morricone komponálta, ami már önmagában különlegessé tette a produkciót. A legendás olasz zeneszerző ezúttal meglehetősen visszafogott, sötét és nyugtalanító hangzásvilágot hozott létre.

A zene egyik legfontosabb eleme az egyszerű, lüktető hangzás, amely szinte észrevétlenül fokozza a feszültséget. Morricone elektronikus és zenekari megoldásai jól illeszkednek a hideg, üres antarktiszi környezethez. Carpenter és Alan Howarth elektronikus kiegészítései szintén fontos szerepet játszottak a film végleges hangzásának kialakításában.

A film lenyűgöző effektjei több mint négy évtizeddel a bemutató után is hatásosak - Fotó: Mafab.hu

Morricone zenéje végül Golden Globe-jelölést is kapott, és bár a filmhez készült zenei anyag egy része eltér attól, ami a moziváltozatban hallható, a soundtrack mára önállóan is nagyra értékelt darabnak számít.

Összegzés – miért érdemes megnézni?

A dolog több mint egy egyszerű szörnyfilm. John Carpenter úgy építi fel a történetet, hogy a valódi félelmet nem pusztán a lény látványa, hanem az ismeretlen és a bizonytalanság okozza. A néző folyamatosan ugyanazt a kérdést teszi fel, mint a szereplők: vajon ki az, akiben még megbízhatunk?

A film lenyűgöző effektjei több mint négy évtizeddel a bemutató után is hatásosak, Kurt Russell pedig emlékezetes főhőst formál meg. A dermesztő helyszín, a klausztrofób hangulat, Ennio Morricone zenéje és a végig fenntartott paranoia együtt olyan élményt teremtenek, amelyből kevés akad a horrorfilmek történetében.

Nem véletlen, hogy az egykor félreértett és sokat bírált alkotásból idővel kultikus klasszikus lett: A dolog ma is ugyanúgy képes feszültségben tartani a nézőt, mint 1982-ben.

Idővonal – 1982, amikor A dolog bemutatásra került

• Megjelenik a Commodore 64 - Az év egyik fontos technológiai újdonsága a Commodore 64, amely később az otthoni számítógépezés egyik ikonikus gépévé válik.
• Megjelenik az E.T. – A földönkívüli - Steven Spielberg filmje az év egyik legnagyobb moziszenzációja lesz, miközben egészen más oldalról közelít a földönkívüli témához, mint Carpenter horrorja.
• Bemutatják a Szárnyas fejvadászt - Ridley Scott kultikus sci-fije, a Blade Runner szintén 1982-ben kerül a mozikba Harrison Ford főszereplésével.
• Megjelenik Michael Jackson Thriller című albuma - 1982 végén megjelenik a Thriller, amely később minden idők egyik legismertebb és legsikeresebb albumává válik.
  Kurt Russel filmjeit bemutató sorozatunkban a jövő héten már az ezüstérmes mozival érkezünk.

Borítókép: A néző folyamatosan ugyanazt a kérdést teszi fel, mint a szereplők: vajon ki az, akiben még megbízhatunk? (Fotó: Mafab.hu)