A jogi hozzájárulás ugyanakkor önmagában nem rendezi az előadó személyes döntésének kérdését. Egy élő művész meghatározhatja, hozzájárul-e digitális másának létrehozásához és milyen célú felhasználásához. Egy elhunyt előadó esetében azonban ez a személyes döntés már nem kérhető ki, így a róla létrehozott digitális alak felhasználásának határai szükségszerűen más szempontok alapján dőlnek el.
A kérdés akkor válik igazán kényessé, amikor nem egy korábbi koncertet idéznek fel, hanem egy új fellépést hoznak létre egy olyan előadó digitális másával, aki már nem él.
A The Guardian cikke szerint az elhunyt zenészek digitális rekonstruálásának ötlete már most vegyes fogadtatást vált ki. A lap példaként említi Ozzy Osbourne digitális avatárjának tervét is, amelyet egyes rajongók tiszteletlennek tartottak.
Janis Joplin, Jimi Hendrix, The Beatles
A Unit1 elképzelései között már olyan történelmi fellépések digitális rekonstrukciója is szerepel, mint Jimi Hendrix vagy Janis Joplin woodstocki koncertje vagy a The Beatles Cavern Club-beli fellépsei.
A digitális rekonstrukció technológiája a filmiparból már ismert, egy koncert esetében azonban nem egy korábbi felvétel újrajátszásáról van szó. A cél egy olyan fellépés létrehozása, amelyben a főszereplő digitális alakja valós időben jelenik meg a színpadon. Tom Service zenekritikus szerint a digitális előadók esetében ezért nem pusztán az a kérdés, mennyire pontosan rekonstruálható egy zenész külseje, mozgása vagy előadásmódja, hanem az is, hogy milyen státusza van egy olyan koncertnek, amelynek főszereplője fizikailag nincs jelen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!